Napunk newsfilter: Végre kellene már egy rendes szlovákiai magyar párt! Ha már a Szövetség úgysem jut a parlamentbe…
1. Magyar vér, avagy semmi vegyeset nem kér Gyimesi, ha esetleg pártot alapít. 2. Se személyiségek, se víziók, se programok – mire megy a szlovmagy politika?
Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!
A híreket válogatta és kommentálta Beke Zsolt
1. Magyar vér, avagy semmi vegyeset nem kér Gyimesi, ha esetleg pártot alapít
Gyimesi György egy Facebook-posztban adott hangot véleményének, mely szerint „Szükség van egy rendes magyar pártra!”. Ez az OĽaNO-s képviselő első olyan megnyilvánulása, amelyben egy saját, ráadásul etnikai alapon szerveződő párt lehetőségét veti fel. Vegytiszta alapon.
Gyimesi egy cikkel támasztja alá ezt a hirtelen jött szükséget, melyben a szerző meglehetősen követhetetlen logikával viszi végig a témát, és a nemeshodosi falunapon a kivetítőn megjelenő Pellegrini-képből a Szövetség–Hlas együttműködésig jut el, aminek persze ki más lehet az oka, mint az torzó, ami a Hídból megmaradt.
Egy machiavellista világban nem működik a logika, sőt, arra sem kell törekedni, hogy célunk világos gondolatok mentén fogalmazzuk meg, elég néhány random összehányt jelszó kiindulópontnak, vonható le a következtetés.
Akkor is igaz ez, ha Gyimesi később cáfolta, hogy komolyan gondolta volna a pártalapítást. Afféle tesztnek mindenesetre vehetjük a részéről.
De milyennek is mutatkozna a populista cél? Gyimesi azt írja, hogy olyan rendes pártra lenne szükség, „amelynek lenne elnöke, olvasható és egyértelmű, programja. Olyanra, amelynek az első helyen a mindenkori felvidéki magyar ember érdeke áll, nem pedig a párt politikusai önző érdekei. Egy pártra, amely soha nem felejtené el a magyar gyökereit, s szilárd értékrend mentén lenne felépítve. Pártra, melynek lenne véleménye, és ennek a véleménynek hangot is adna. Olyanra, amely a nevében is merne magyar lenni, aki a választópolgároktól kapná a mandátumát, nem saját magát kiáltaná ki az egyetlen, kizárólagos »képviselőnek«. Meg kell csinálni! Közösen a felvidéki magyarságért, vegyespárti szennyeződés nélkül!”
Az ellenség. Gyimesi szavai egyértelműen a Szövetség ellenében határozzák meg a rendes pártot. Megvan tehát minden populista álma, van valaki a másik oldalon, akire rá lehet zúdítani az indulatos féligazságokat.
És el lehet feledkezni a további szereplőkről, így például az egyes közvélemény-kutatásokban a Szövetségnél jobban szereplő, bár valószínűleg nem „rendes” Magyar Fórumról. Ha tehát valami nem fér bele a populizmus kétosztatú világlátásába, akkor azt tekintsük nem létezőnek.
Nem valószínű, hogy a Szövetség ne vette volna észre a Magyar Fórumot, így pedig kizárólagos képviselőnek sem tarthatja magát. Bár kétségkívül nagyon „forradalmi” harcolni a kizárólagosság ellen.
A szabadságharcos attitűd pedig akkor is jól jön, ha végül az ember nem tömörül pártba.
A mandátum. Aminek forrása a választópolgárok, a nép akarata – megint csak egy populista fordulat. Amit viszont nem lát az OĽaNO-s képviselő, hogy ő épp ugyanazt tenné a felvetett párttal, amivel vádolja ellenségét.
Egy rendes szlovákiai magyar pártról beszél, szemben a nem megfelelőkkel. Mi ez, ha nem egy még meg sem alakult, mandátummal nem rendelkező párt kizárólagossága?
Miközben ha összeszámoljuk a parlamenti választások során szerzett karikákat, nem tudna olyan rendes pártot létrehozni, hogy ne jöjjön ki a Szövetség meglehetősen nagy fölénye a választók támogatását tekintve.
Mindenkori felvidéki magyar ember. Gyimesi szerint ez a nem létező dolog lenne a nem létező párt képviseletének tárgya. Miközben azt látjuk, hogy mennyire rétegzett ez a társadalom, akár a politikai preferenciák szintjén is.
A legutóbbi parlamenti választások során nemcsak a magyar vonatkozású pártokra, hanem a szlovák pártokra is sok szlovákiai magyar szavazat ment. Nem utolsó sorban Gyimesi pártjára, az OĽaNO-ra, melyek nélkül ő maga sem biztos, hogy bekerült volna a parlamentbe.
Esélyek három magyar párt esetében. Semmi.
Hallva ezt a történetet, Mikszáth dörzsölné a tenyerét.
2. Se személyiségek, se víziók, se programok – mire megy a szlovmagy politika?
A Hlas a legnépszerűbb párt, jelenleg a szavazók 17,2 százaléka választaná őket – derül ki az Ipsos július 29. és augusztus 8. között, a Denník N megbízásából elvégzett közvélemény-kutatásából. A felmérés szerint egyik magyar párt sem érné el a parlamenti küszöböt.
Érdemes persze megnézni a többiek eredményét is, bár itt most a magyar pártokról lesz szó. Az Ipsos szerint a második helyen a Smer végezne 15,5 százalékos, harmadikon pedig az SaS 12,2 százalékos eredménnyel. Parlamentbe kerülne még a PS (11,4 százalék), az OĽaNO (7,8 százalék), a Republika (7,3 százalék), a Sme Rodina (6,4 százalék) és a KDH (6,3 százalék).
A kutatás adatai szerint az 5 százalékos parlamenti küszöböt nem ugraná meg a Za ľudí (3 százalék), az ĽSNS (2,9 százalék), az SNS (2,3 százalék) és a Szövetség (2,1 százalék), de a Magyar Fórum sem (1,1 százalék).
Az Ipsos komplexen nézte meg tárgyát, s így több hasznos információval is szolgál. Például ha csak a biztos részvételt ígérők vennének részt a választáson, akkor a Smer megelőzné a Hlast. Ebben az esetben a Szövetség
