Negyed év hivatalos választási eredmények nélkül – akár fél évet is késhet az új kormány Szerbiában
Három hónappal a szerbiai választások után augusztus 1-jén megalakult a szerb parlament, és hamarosan felállhat az új kormány is – ennek apropóján áttekintettük, milyen pozíciókra számíthat a vajdasági magyar érdekképviselet egyetlen parlamenti pártja az elkövetkező ciklusban.
Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!
Történelmi jelentőségű beszédet mondott a szerb parlament augusztus 1-jei alakuló ülésén Vladeta Janković, az Együtt Szerbia Győzelméért ellenzéki koalíció képviselője, aki a legidősebb parlamenti képviselő jogán elnökölhetett a 2022-es választások utáni első ülésen, amíg többségi szavazattal meg nem választották a parlament új elnökét, Vladimir Orlićot, aki a Szerb Haladó Párt (SZHP) színeiben jutott be a képviselőházba.
Janković ezt az ellenzék számára vissza nem térő alkalmat arra használta ki, hogy megossza gondolatait a parlamentarizmus intézményének fontosságáról, valamint megfogalmazza az egyenlőtlen választási feltételekkel szembeni kritikáját:
„Szerbiát megfosztották a tisztességes választások lehetőségétől, ezért nem lehet boldog és megbecsült ország. Tisztességes választások pedig nem lesznek, és nem lehetnek mindaddig, amíg az ország összes polgára – beleértve a legtávolabbi csücskében élőket is – nem láthatja a közszolgálati televízió (RTS) híradójában, mit mond és mit tesz a hatalom, de ugyanúgy azokat is, akik nincsenek hatalmon. Tisztességes választások nem lesznek, és nem lehetnek mindaddig, amíg nyomásgyakorlás, szavazatvásárlás és erőszak van, illetve, amíg az országos médiatér nem lesz mindenki számára egyformán elérhető; mindaddig, amíg a választási bizottságok arra várnak, hogy helyettük az uralkodó politikusok közöljék a választás eredményeit; és mindaddig, amíg egyetlen ember akarata és szeszélye feljebbvaló, mint Szerbia alkotmánya.”
Janković szónoklatát az ellenzéki frakciók soraiból ováció, a kormánypárt részéről pedig sűrű bekiabálások kísérték. A heves reakciók persze érthetők, hiszen az elmúlt két évben – a 2020-as parlamenti választásoktól az idei előrehozott választásokig – kizárólag az SZHP és holdudvara ült a szerb parlamentben. Az ellenzék egy része bojkottálta az akkori szavazáson való részvételt, mivel nem kívánt asszisztálni a többszólamúság elvét követő demokrácia látszatának fenntartásához.
A 2020-as parlamenti választás bojkottja
A bojkottra legelőször 2019 őszén szólították fel a polgárokat az 1 az 5 millióból országos tüntetéssorozat szervezői, arra hivatkozva, hogy Szerbiában közel két évtizeddel a rendszerváltás után sem adottak a szabad választás feltételei. Az aggodalmakat még inkább alátámasztotta, hogy Szerbia köztársasági elnöke, Aleksandar Vučić az áprilisi választások bejelentése után alig másfél héttel, a Covid-19 járvány miatt rendkívüli állapotot hirdetett, hivatalosan is megszakított minden kampánytevékenységet, a választásokat pedig a további értesítésig halasztotta.
Ettől kezdve az ellenzéknek esélye sem volt a – kormánypárttal szemben egyébként is szerény – médiafigyelemre, egészen május 6-áig, amíg fel nem oldották a pandémia okán elrendelt korlátozásokat. Ennek ellenére, az újonnan júniusra kitűzött voksolás előtt, több ellenzéki tömörülés is meggondolta magát, nem úgy a választók, akik – dacára annak, hogy a kormány 5-ről 3%-ra csökkentette a választási küszöböt – mégsem juttatták be a parlamentben az oppozíciót.
Kormányalakítás legkésőbb november elején
Az előrehozott parlamenti választásokat még 2022. április 3-án tartották meg Szerbiában, ám a végleges eredményt csak három hónappal később, július 5-én hirdették ki, mivel az egyik körzetben – szabálytalanságokra hivatkozva – ötször kellett megismételni a voksolást. A Köztársasági Választási Bizottság (RIK) csak ez után hirdethette ki a végleges választási eredményeket, melyek a következőképpen alakultak:
Az SZHP által támogatott Aleksandar Vučić – Együtt mindent elérhetünk lista 120 mandátumot szerzett meg. A korábban vele koalíciót alkotó Szerb Szocialista Párt (SZSZP) Ivica Dačić – Szerbia miniszterelnöke elnevezésű listája 31 képviselői helyet nyert el a választáson. Ugyancsak a kormánykoalíciót erősítette korábban a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) nemzeti kisebbségi listája, amellyel ez alkalommal 5 képviselői helyet szerzett. Ami az ellenzék jelenlétét illeti: a fentebb idézett rangidős népképviselő a néppártos Marinika Tepić – Együtt Szerbia győzelméért listán indult, amely 38 mandátummal jutott be a parlamentbe, a zöld-balos Moramo koalíció pedig 13 képviselői helyet kapott. A szerb nemzeti-konzervatív pártok közül a NADA – Remény koalíció 15, a Fogadalomtevők és a Patrióta blokk 10-10 mandátumot kapott. A nemzeti kisebbségi listák közül a bosnyák Muftijin amanet lista 3, a horvát Együtt Vajdaságért lista 2, a szintén bosnyák SDA Sandžak 2, az Albán Koalíció pedig 1 képviselői helyet szerzett.
A hivatalos választási eredmények kihirdetése utáni első kötelezettségen – a parlament megalakításán – tehát túl van Szerbia, ettől kezdve áll a rendelkezésére 90 nap a kormányalakításig, melynek határideje november eleje, de sajtóértesülések szerint már jóval korábban felállhat az új kormány.
Továbbra sem egyértelmű azonban, kivel fog kormányt alakítani az SZHP. Na, nem a VMSZ jelenléte a kérdéses, hiszen Pásztor István pártelnök már júliusban jelezte, hogy „a parlamenti többség része kíván lenni a VMSZ”. A találgatások az SZSZP-re irányulnak, ez a formáció ugyanis a legellentmondásosabb politikai tömörülés a többpártrendszer bevezetése (1990) óta. A pártot Slobodan Milošević egykori szerb államfő alapította, 2006-os halálával pedig a jelenleg is elnöklő Ivica Dačić vette át a vezetését. A Dačić-éra alatt az SZSZP a szerb nacionalizmus ideológiájáról rövid időn belül az opportunizmusra váltott, és 2008-ban a Demokrata Párttal, 2012-ben pedig már az SZHP-val alakított kormányt. Félreértés ne essék, az ellenzék egyelőre fényévekre áll attól, hogy az SZSZP jelentse számára a mérleg nyelvét, ám az SZHP és a VMSZ mandátumai épphogycsak elérik a parlamenti tagok 50%-át, így az SZSZP jelenthetné a kormánykoalíció számára a stabilitást – érthető hát, ha Dačić a pártja számára legkedvezőbb pozíciót próbálja kialkudni a megingathatatlan többségért cserébe.
Vajdasági magyar érdekképviselet a szkupstinában
Mindössze 75 szavazaton múlott, hogy a VMSZ a 2022-es parlamenti választásokon 5, és nem 6 mandátumot szerzett – nyilatkozta Pásztor István pártelnök a választási eredményeket értékelve. Az már eddig is borítékolható volt, hogy a VMSZ nem tudja megismételni a 2020-as választáson aratott történelmi sikerét, a bojkott évében ugyanis egyrészt 15 ezerrel több szavazatot sikerült behúznia – még úgy is, hogy összesen közel 450 000 választópolgár maradt távol az urnáktól 2016-hoz képest.
Másrészt több kisebb induló sem érte el a cenzuszt, így a bejutók szavazatai – beleértve a VMSZ-t, amelyre nemzeti kisebbségi pártként nem vonatkozik a bejutási köszöb elérésének kötelezettsége, sőt, a választási törvény módosításával a nemzeti kisebbségi listákra leadott szavazatokat, a természetes küszöb kiszámítása értelmében, 35%-kal megnövelték – több mandátum megszerzését eredményezték: a vajdasági magyar érdekképviseletnek például 9 képviselői helyet a korábbi 4-hez képest. Mindenesetre a most elért eredménye szerinti öt képviselővel is önálló frakciót tud alakítani a szkupstinában.
Pásztor a kormányalakítás kapcsán felmerülő lehetőségekről úgy fogalmazott,
