Napunk

A Nagy Mérséklődéstől a Nagy Stagflációig

Illusztrációs fotó - TASR
Illusztrációs fotó – TASR

Évtizedek óta a viszonylagos globális stabilitás, a gazdaságpolitika józan irányítása és a feltörekvő piacokra irányuló és onnan induló kereskedelem folyamatos bővülése együttesen alacsonyan tartotta az árakat. Mostanra azonban ezek a feltételek a fejük tetejére álltak, és a világ egy veszélyes, destabilizáló új rezsimbe rendeződik be.

A világgazdaság radikális rendszerváltáson megy keresztül. Véget ért a több évtizedes Nagy Mérséklődés.

Az 1970-es évek és az 1980-as évek eleji stagfláció (magas infláció és súlyos recesszió) után a Nagy Mérséklődést alacsony infláció jellemezte a fejlett gazdaságokban; viszonylag stabil és erőteljes gazdasági növekedés, rövid és kis mértékű recessziókkal; alacsony és csökkenő kötvényhozamok (és ezáltal pozitív hozamok a kötvények után), az infláció hosszú időt átívelő esése miatt; és a kockázatos vagyoneszközök – például az egyesült államokbeli és a globális saját tőke – meredeken emelkedő értéke.

Az alacsony infláció elhúzódó időszakát általában azzal magyarázzák, hogy az 1970-es évek laza monetáris politikája után a központi bankok hiteles inflációkövető politikák irányába mozdultak el, illetve a kormányok ragaszkodtak a viszonylag konzervatív fiskális politikához (csak recesszió idején érkeztek érdemi ösztönzők). A keresletoldali politikáknál azonban fontosabb volt a sok pozitív kínálati sokk, amely emelte a potenciális növekedést és csökkentette a termelési költségeket, így kordában tartotta az inflációt.

A hidegháború utáni hiperglobalizáció korszakában Kína, Oroszország és más feltörekvő piacgazdaságok jobban integrálódtak a világgazdaságba, melyet olcsó áruval, szolgáltatásokkal, energiával és nyersanyagokkal láttak el. A globális délről északra történő nagymértékű migráció nem engedte elszállni a béreket a fejlett gazdaságokban, a technológiai innovációk csökkentették számos áru és szolgáltatás előállításának költségeit, és a viszonylagos geopolitikai stabilitás lehetővé tette a termelés hatékony elosztását a legolcsóbb helyekre anélkül, hogy aggódni kellett volna a befektetés biztonsága miatt.

A Nagy Mérséklődés azonban a 2008-as globális pénzügyi válság, majd a 2020-as, Covid-19 miatt bekövetkezett recesszió idején kezdett meginogni. Mindkét esetben az infláció kezdetben alacsony maradt a keresleti oldalon bekövetkezett sokkhatás miatt, és a laza monetáris, fiskális és hitelpolitika megakadályozta a defláció beindulását. Most azonban az infláció visszatért, és meredeken emelkedik, különösen az elmúlt évben, ami a keresleti és a kínálati tényezők keveredésének köszönhető.

A kínálati oldalon a hiperglobalizáció elleni reakció egyre nagyobb lendületet kapott, lehetőséget teremtve a populista, nativista és protekcionista politikusok számára. Az éles jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségek miatti harag szintén nőtt a lakosság körében, ami a munkavállalók és a „lemaradók” támogatása irányába tolt el több politikai irányvonalat. Bármilyen jó szándékúak is, ezek a politikai elképzelések, most hozzájárulnak az ár-bér infláció veszélyes spiráljához.

Tovább rontja a helyzetet, hogy a megújult protekcionizmus (mind balról, mind jobbról) korlátozta a kereskedelmet és a tőke mozgását. A politikai feszültségek (az országokon belüliek, de az országok közöttiek is) a termelés haza- (illetve baráti országokba való) telepítésének folyamatát ösztönzik. A bevándorlással szembeni politikai ellenállás

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Gazdaság

Infláció

Vélemény

Jelenleg a legolvasottabbak