Napunk

Álhírek Ukrajnáról: betekintés Putyin rajongóinak információs világába

A szlovákiai Facebook-felhasználók körében is terjedt az a fotómontázs, melyen az ukrán elnök állítólag egy horogkeresztes mezt tart a kezében.
A szlovákiai Facebook-felhasználók körében is terjedt az a fotómontázs, melyen az ukrán elnök állítólag egy horogkeresztes mezt tart a kezében.

Amikor az orosz hadsereg fegyverei civil épületet találnak el, azonnal számíthatunk arra, hogy nemsokára a történtek legkülönfélébb, gyakran teljesen ellentmondásos verziói bukkannak fel.

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

Akárcsak a Covid, az Ukrajnában zajló háború esetében is az álhírek legfőbb terepe Szlovákiában a Facebook. Vlagyimir Putyin rajongói naponta fogyasztják az Ukrajna elleni erőszakos agressziót mentegetni vagy róla figyelmet elterelni igyekvő propagandisztikus híreszteléseket.

Alábbi példáink csupán a töredékét szemléltetik annak az információs világnak, amelyben az orosz megszállás kezdete óta a közösségi oldalak jelentős része él.

A cikk végén az érem másik oldalát is felfedjük: bemutatjuk azokat a példákat is, melyek Ukrajna javára próbálják manipulálni a közvéleményt.

1. Információs káosz a bombázások kereszttüzében

A cseh hírszerzés már 2015-ben felhívta a figyelmet arra, a kremli propagandának nem feltétlenül az a célja, hogy vakon elhiggyük Putyin minden szavát, éppen elég, ha semminek se fogunk hinni – különösen az információk hitelességének utánajáró médiának nem.

„Az orosz titkosszolgálatok célja, hogy információkkal és álhírekkel árassza el a közönséget, relativizálja az igazságot és az objektivitást, valamint hogy érvényesítse a »mindenki hazudik« elvét” – számoltak be az akkori éves jelentésükben a cseh elemzők.

Ennek a stratégiának az alkalmazására a jelenleg dúló háborúban is láthatunk példát: főként olyankor folyamodnak hozzá, ha Ukrajna bejelenti, hogy az oroszok lebombáztak egy civil épületet. Kisvártatva elárasztják az internetet a történtek legkülönfélébb, egymásnak akár ellentmondó verziói arról, hogy az egész állítólag teljesen másként történt.

Amikor például márciusban lebombázták a mariupoli szülészeti klinikát és gyermekkórházat, a világsajtóban azonnal megjelentek azok a fotók, melyeken a sérült várandós nőket mentőalakulatok hozzák ki a romok közül.

A világot bejárta Marianna Podgurszkajának a fotója, akit a lebombázott mariupoli klinikáról menekítettek ki. Fotó – AP

Miként reagált az orosz fél? Elsők között Szergej Lavrov külügyminiszter nyilatkozott, aki a törökországi sajtótájékoztatón ugyan nem cáfolta meg, hogy az oroszok valóban lebombázhatták a kórházat, az ő verziója szerint azonban nem terhes nők, hanem az Azov ezred harcosai tartózkodtak a falai között.

Ezzel egyidőben az orosz védelmi minisztérium szóvivője, Igor Konasenkov is megszólalt a következőket állítva: az oroszok semmit se bombáztak le, a támadást állítólag Ukrajna rendezte meg.

A közösségi médiában pedig összeesküvés-elméletek jelentek meg az egyik páciensről, akit az evakuálásról készített felvételeken láthattunk. Egy ismeretlen manipulátor átnézte az említett nő instagram profilját, ahol olyan régebbi fotókat talált, amelyeken éppen szépítkezik. Ezek a fotók szolgáltatták az alapot ahhoz az elmélethez, miszerint a páciens tulajdonképpen egy felbérelt színésznő, akinek a sérülései sem igaziak.

A Marianna Podgurszkajáról szóló összeesküvés-elméleteket a szlovákiai Facebook-felhasználók is megosztották a Messengeren.

Nézzünk egy másik példát: az ukránok áprilisban beszámoltak a kramatorszki vasútállomás ellen intézett rakétatámadásról, amely során több tucat ember vesztette életét. A helyszínen Tocska-U típusú szovjet rakéta maradványait találták.

Néhány nappal a támadás után a közösségi hálókon megjelent egy hamis videó, amely azt állította, hogy a rakéta ukrán sorozatszámmal rendelkezett.

Ez a videó azt sugallta, hogy a neves brit közszolgálati BBC forgatta, a felvétel azonban hamis volt, a BBC ugyanis semmi hasonló riportot nem készített. Az ismeretlen manipulátorok csupán visszaéltek logójával és vizuális stílusával annak érdekében, hogy a közösségi háló felhasználóit meggyőzzék az álhír hitelességéről.

Június végén a kremencsuki bevásárlóközpontot rakétatámadás semmisítette meg, a romok közt legalább tizennyolc ember lelte halálát. Ebben az esetben is néhány óra leforgása alatt megjelentek a közösségi hálókon az orosz hadsereg bűnösségét megkérdőjelező információk.

A Kreml-párti források szerint a támadás idején a bevásárlóközpont be volt zárva, a rakétatámadások a közeli ipari zónát célozták meg, ahol az ukránok állítólag nyugati fegyvereket tároltak, a bevásárlóközpontot pedig a találatot követő lökéshullám rombolta le.

Miről árulkodnak a rendelkezésre álló bizonyítékok? A bevásárlóközpont nyitva volt, a helyiek, akárcsak más napokon, a támadás napján is vásárolgattak. Ezt bizonyítják a tanúk beszámolói, illetve az a YouTube-videó, amelyen az előző napi rendes történések, illetve néhány órával a rakétatámadások előtt kiállított vásárlási nyugták láthatók.

A Kreml ugyanakkor semmiféle bizonyítékot nem szolgáltatott arról, hogy ebben a civil övezetben az ukránok bármiféle fegyvereket tároltak volna, Kijev azonban egy olyan videót hozott nyilvánosságra, amelyen tisztán látszik, amint a rakéták becsapódnak a bevásárlóközpontba.

Forrás – Zelenskiy.official

A felvételből egyúttal az is kiderült, hogy a támadást Kh-22-es típusú rakétával hajtották végre, melyet az 1960-as években nagyméretű hajók elleni támadásra fejlesztettek ki. Ezt a típust, tekintettel származási idejére, jelentős pontatlanság jellemzi, bevetése során tehát nem biztos, hogy a becsapódási helye előre meghatározható.

Mi motiválja az ilyen jellegű információs játszmákat?

A világ közvéleménye előtt nehezen védhető a civilekkel teli épületek bombázása, legyen az szándékos vagy sem. Ezért aztán a támadó számára könnyebb információs káoszt előidézni, hogy semmiképp se legyen egyértelmű, ki a felelős a támadásokért.

2. Fiktív horogkeresztek

A kremli propaganda az erőszakos megszállást a nácik elleni harc narratívájával védelmezi. Az ukránokat a náci, fasiszta, banderista jelzőkkel illeti. Mivel Oroszországban a nácizmus egyet jelent a legfőbb rosszal, az ellene folytatott harc pedig előre szentesíti a legyőzésére bevetett eszközöket.

Ukrajna parlamentjében egyetlen fasiszta párt sincs, az ország vezetői se vallják ezt az ideológiát, így a kremli propaganda kénytelen részigazságokra támaszkodni – például a már említett Azov-ezredre hivatkozik, melyben főként a múltban neonácik is harcoltak.

Ilyen történetekből viszont nem feltétlenül van elegendő, ezért egyes Kreml-barát információs csatornák  álhírekkel is segítenek magukon.

Erre jó példa a közösségi oldalak csehországi és szlovákiai felhasználói közt tavasszal terjedő fotó, mely azt volt hivatott bizonyítani, hogy az ukrajnai Lviv városában a diákok horogkereszt formájában sorakoztak fel az udvaron, ezzel emlékeztek meg Adolf Hitler születésének évfordulójáról.

Az igazság azonban teljesen más, a fotó nem Lvivből, hanem az oroszországi Penzából származott, nem 2022-ben, hanem 2016-ban készült, az alakzat pedig nem horogkereszt, hanem az 55-ös számé volt, ami egy másik szemszögből tisztán látható is.

A diákok ezzel az alakzattal emlékeztek meg a Jurij Gagarin nevéhez fűződő első űrséta 55. évfordulójáról.

Ennél is bizarrabb, amikor egy fotómontázs eredményeként Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kezébe egy saját nevével ellátott, horogkeresztes futballmez került.

Egy ismeretlen manipulátor ehhez Zelenszkij egy tavaly készült fotóját használta fel, amelyen az elnök az ukrán válogatott új mezének tervét mutatja. Egy képszerkesztő programban a 95-ös számot letakarta, helyébe pedig egy horogkeresztet illesztett, majd ezt az alkotását megosztotta a közösségi oldalakon.

Ez a fotómontázs egy korábbi, Andrej Kiska volt szlovák köztársasági elnökkel kapcsolatos álhírre emlékeztetett, amely a háború kitörését követően ismét felbukkant a közösségi oldalakon.

Kiska 2016-ban mariupoli gyerekekkel találkozott, akik gyógykezelés keretében egy ideig Szlovákiában tartózkodtak. A találkozón közös fotók készültek, rajtuk a ma már oroszok által megszállt város címerét ábrázoló zászlóval.

Ezt követően a közösségi oldalakon egy szerkesztett kép kezdett keringeni, melyen valaki már az első pillantásra is amatőr módon Mariupol címerét az Azov-ezred logójával takarta le.

3. A kábítószeres ál-Zelenszkij

A kremli propaganda se képes arra, hogy Zelenszkij nácis voltát meggyőzően ábrázolja, hiszen közismert, az ukrán elnök zsidó származású. Így aztán előállt egy pótmegoldással: igyekszik őt drogfüggőnek beállítani. Vlagyimir Putyin hívei számára a „narkós” jelző ugyanis hasonlóan hatásos, mint a „náci”.

„Putyin röviddel a megszállást követően az ukrán vezetőséget nem csupán »neonácinak«, hanem »drogos bandának« is nevezte. Ezzel a módszerrel az ellenfél józan ítélőképességét igyekszik megkérdőjelezni” – mutatott rá nemrég Nina Cingerová ruszista.

A közösségi oldalakon gyűlni kezdtek a Zelenszkij kábítószerfüggőségét igazoló állítólagos bizonyítékok.

Áprilisban megjelent

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Orosz–ukrán háború

Összeesküvés-elmélet

Vlagyimir Putyin

Volodimir Zelenszkij

Vélemény

Jelenleg a legolvasottabbak