Eleinte nem szerette, hogy Kapa a beceneve – Mucsi Zoltánnal beszélgettünk
Lehet, hogy nem mindig játszik főszerepeket, de Mucsi Zoltán kétségtelenül az egyik legfoglalkoztatottabb magyar színészek egyike. E hónapban két filmjét (Együtt kezdtük, Szia, Életem) is játsszák a magyar mozik, valamint most kezdi forgatni a Pepe című tévésorozat második évadát is.
Köszönjük, hogy olvasod a cikkeinket. A Napunk csak úgy tud fennmaradni, ha az olvasói előfizetik. Kérjük, támogasd a szerkesztőség munkáját. További cikkeinkért, illetve rövidhírekért látogass el a főoldalunkra is.
Mucsi Zoltán színésszel készült interjúnkból kiderül:
- Izgul-e még a kamera előtt,
- Milyen vállalkozással próbálkozott a Balatonon,
- Mely filmjei a legkedvesebbek,
- És miért ő lesz a világ legjobb apósa.
A filmes adatbázis imdb szerint összesen 99 produkciót forgatott mostanáig, amiben benne vannak a mozifilmek, kisfilmek, tévéfilmek és tévésorozatok is…
Látja, ezt nem tudtam. Akkor még kell egy, és kész az életművem.
Ennyi film és sorozat után még izgul akkor, amikor kamera elé áll?
Ha vannak biztos pontok az ember életében, akkor ez az egyik. Ha nem izgulunk, akkor abba kell hagyni. Hiába a rutin, valamennyi izgalom, valamennyi adrenalin azért megmarad. Szerintem velem már az életem végéig ott lesz. Az, hogy 99 már mögöttem van még nem jelent biztosítékot arra, hogy a következő biztosan jól sikerül majd. Minden forgatás kihívást jelent, nyilván vannak köztük mértékkülönbségek.
Volt azért egy pont, amikor már elkezdte magabiztosabban érezni magát a kamerák előtt?
Ahogy a feladatok sűrűsödtek és egyre nagyobbak lettek, és lettek rendezők, akik a következő filmjükbe újra elhívtak, akkor elkezdtem azt érezni, hogy talán valamit nem csinálok rosszul. Talán meg tudok oldani valamilyen szinten egy feladatot, ha újra hívnak. Teljesen magabiztos viszont sosem voltam, az nincs meg bennem, és szerintem nem is jó.
Úgy látom, nem tesz különbséget a munkák elvállalásában a szerepek nagysága szerint. Egynapos, apró szerepekben is ugyanúgy láthatjuk, mint főszerepekben.
Ha egynapos a szerep, akkor vagy van személyes kapcsolatom az alkotóval, vagy az a pici figura is van annyira érdekes, hogy meg akarjam csinálni.
Az Együtt kezdtük című új filmjében a legfiatalabb színészgenerációval szerepel együtt. Más hangulata volt a munkának, hogy csak fiatalokkal volt körülvéve?
Nem ismertem őket korábbról, negyedévesek voltak, amikor a filmet forgattuk. Jó volt ez a munka nagyon. Kíváncsi voltam rájuk, a gyerekek közül jó néhányról azt gondolom, hogy nagyon komoly jövő áll előttük a szakmában.
A forgatási napok után együtt bandáztak?
Nem bandáztunk együtt, de a forgatáson azért néha beszélgettünk.
A filmet a Balatonnál forgatták. Kötődik ahhoz a környékhez?
A déli partot és Badacsony környékét különösen szeretem, pont a napokban voltam Zamárdiban. Sosem éltem ott, nyaralóm sincsen, viszont réges-régen volt egy balatoni vállalkozásom. Fiatalon volt egy vállalkozó korszakom, egy barátommal vízibicikli-kölcsönzéssel próbálkoztunk. Azt gondoltuk, hogy ez valami nagyon nagy üzlet lesz, de nagyon gyorsan feladtuk. Rá kellett jönnöm, hogy a vállalkozó életmód nem az én világom. Nincs benne sok sikerélményem.
Szabadúszó színészként dolgozik. Ez is egyfajta vállalkozás, vagy nem?
Lehet, hogy a vállalkozói életmódból ez pont elég nekem. Kimeríti az energiáimat.
Az Együtt kezdtükben egy eléggé mogorva apóst alakít…
Mondjuk azt, hogy nem egy kellemes ember.
Kétszer házasodott. Milyen kapcsolata volt vagy van az apósaival?
Amikor az egyik feleségemmel találkoztam, após már nem élt, a másik esetben meg teljesen jó kapcsolat volt. Nem innen merítettem a karakterhez.
Saját magát milyen apósnak tartja?
Még nem vagyok após.
Bocsánat, azt hittem, hogy az egyik gyereke már megházasodott.
Még nem történt meg. Nyilván úgy gondolom, hogy amikor ez bekövetkezik, én leszek majd az etalon após. Aztán majd meg kell kérdezni az érintetteket, hogy ez tényleg így van-e.
Hogy kell elképzelni egy etalon apóst?
Mindenben megértő, szerető és szerethető. Ideális. Csak jó tulajdonságai vannak. Talán én leszek az első após a világon, akiben minden jó megvan.
A filmben fontos téma a kivándorlás. Önnek sosem fordult meg a fejében, hogy külföldön próbáljon szerencsét?
A lehetőségeimet erősen korlátozza, hogy nem beszélek nyelveket. Úgy hiszem, ha felsőfokon beszélnék angolul, ahhoz az sem lenne elég, hogy külföldön színészi munkát szerezzek vele. Sosem volt ilyen vágyam. Talán azért, mert lehetetlenségnek tartom.
A Suszter, szabó, baka, kém castingjakor meg sem kellett szólalnia angolul?
Azt azért tudtam mondani, hogy „Hello! I am Zoltán”. A szerep nem kívánta meg a nyelvtudást, magyarul kellett beszélnem. Nem is várták el tőlem. Amit kommunikálni kellett, azt tolmács segítségével megoldottuk.
A filmjeit nézve sokszor éreztem azt, mintha a figurákat kifejezetten önre írták volna. Ez sokszor előfordul, vagy csak azért érzem ezt, mert annyira a maga képére formálja őket?
Ezt én nem tudom, de sejtésem szerint a legtöbb forgatókönyvíró nem úgy kezd bele a munkába, hogy „Akkor most írjunk egy szerepet a Mucsi Zoltánnak”. Amikor a forgatókönyveket írják, én még általában nem vagyok képben. Még soha senki nem jött oda hozzám azzal, hogy „Ezt a szerepet neked írtam”. Nyilván a folytatások kivételt jelentenek ez alól, olyankor már biztosan én járok a fejükben.
Volt egy időszak, amikor úgy éreztem, hogy néhány hazai közönségfilm kicsit visszaélt a Kapa-Pepe párossal, és azt várták, hogy majd érkezik Scherer Péter és ön, és majd improvizálva úgyis megoldják a szerepet, nem kell a jól megírt forgatókönyv. Tényleg előfordult ilyen?
Örülök annak, ha olyan feladatot kapok, amit még nem csináltam, csodás, ha egy szereppel meg tudnak lepni. Ugyanakkor biztos van ennek a munkának egy olyan része is, ahol úgy gondolkodnak, hogy ha valami egyszer jó volt, akkor tegyük át még négy másik helyre. Előfordult ilyen, de szerencsére nagyon jó az a szél, ami engem sodor.
Sokféle munkában van részem, és Péterrel is sokféle produkcióban játszottunk már. Fura módon mióta megvan a közös kis csapatunk,
