Napunk

Séták másképpen: Losonc történetének és környékének rejtett kincsei

Puntigán József. Fotó - Ibos Emese
Puntigán József. Fotó – Ibos Emese

Elhivatott, szülővárosukat végtelenül szerető, Losonc múltját, történetét, titkait és már-már feledésbe merülő csodáit megőrizni vágyó helytörténészek kis csapata közel tíz éve szervez rendhagyó városnéző sétákat a városban és környékén.

Nekik köszönhetően egy-egy több évtizedes kutatómunka nemcsak könyvekben, tanulmányokban, újságcikkekben őrzi Nógrád szívének történelmét, hanem élőszóban is megelevenedik. A séta résztvevői, olyan zárt udvarokba, alagsorokba, pincékbe, tornyokba és épületekbe juthatnak be, amelyek egyébként többnyire zárva vannak.

A várossal és szülötteivel, az itt tevékenykedett híres polgárokkal kapcsolatos különleges történetek mellett számos régi, főleg magángyűjteményben levő fénykép, képeslap, térkép és levéltári dokumentum segítségével kalauzolják a sétáló nagyközönséget Losonc történetének különböző korszakaiba.

Sajnos, a múlt század második felére jellemző, általános várospusztításnak itt is számos csodás épület esett áldozatául. Nemcsak gyönyörű villákat, patinás épületeket, köztük például a Budapest Szállót, a Corso Kávéházat, a neológ zsinagógát övező utcákat és épületeit, és az ortodox zsinagógát bontották el, hanem egész városrészek arculatát rajzolta át az előző rendszer.

A losonci zsinagóga a város egyik meghatározó épülete. Fotó – Puntigán József archívuma

Nagy elődök

A losonci Phoenix Lutetia Polgári Társulás 2012-től szervez városnéző sétákat Losoncon és környékén (Gács, Videfala). Az ötletadó Puntigán József – a társulás elnöke – egyetemi tanulmányai után visszatért szülővárosába, és bekerült a helyi lokálpatrióták egy csoportjába (Böszörményi István tanár, Krúdy Gábor, a Losonci Műemlékvédelmi Hivatal egykori vezetője, Hermer Ödön fényképész, Sólyom László helytörténész stb.), megihlették őt, és felkeltették benne a város múltja iránti érdeklődést. Nekik köszönhetően került közel a helytörténeti témákhoz.

„A kutatások iránti vágyat azonban Csontváry Kosztka Tivadar váltotta ki bennem, amikor kezembe került a Művészet c. folyóirat 1979/1. száma, benne Mezei Ottó: Kosztka Tivadar gácsi közművelődési tevékenysége 1884–1891 között c. tanulmánya. Rácsodálkoztam arra, hogy az általam nagyon kedvelt festő élete nagy részét itt élte le. Megragadták a figyelmemet Hermel Ödön régi képeslapjai is, mert hamar tudatosítottam, hogy ezek a kis lapocskák nemcsak a korabeli város utcáit, tereit és azok hangulatát őrizték meg, hanem annak történelmét is – a múlt rendszer Losonc több mint egyharmadát szó szerint elpusztította. Elkezdtem tehát keresni a képeslapok tartalmi történetét, azt, hogy mi minden fűződik hozzájuk” – beszél a kezdetekről Puntigán József. Nagy hatással volt rá, és példaképe lett Böszörményi István, a füleki gimnázium akkori tanára, aki szabad idejében néprajzkutató, helytörténész és a Csemadok aktív tagja volt.

A régió egyik legismertebb helytörténésze, Böszörményi István számos sétát vezetett. Fotó – Puntigán József archívuma

Anziksz élőben

Puntigán József számos helytörténeti kötet, kiadvány és cikk szerzője, illetve társszerzője, gyakran szerkesztője. A teljesség igénye nélkül kutatta (és kutatja) a város, a helyi zsidó hitközség, a református temető, a losonci gimnáium, a mai Kármán József Alapiskola és Óvoda, a Losonci Teológiai Szeminárium történetét és kiemelt személyiségek, például a Kubinyiak vagy Gyurkovits Ferenc, Bacskai Béla, Varga Ervin, Csontváry festőművészek életét.

Az elmúlt években több olyan kötetet is napvilágot látott, amelyek séták keretében mutatják be a várost, megidézve a régi képeslapok hangulatát. „Ezekben a könyvekben az érdeklődő olvasó elindulhat egy-egy helyszínről, megállhat az utcákon, épületek, emléktáblák előtt, megismerkedhet a történetükkel. Tulajdonképpen ez adta a városnéző séták ötletét is. Arra gondoltam, ha már feldolgozom és leírom ezeket az információkat, akkor a sétákat élőben is megcsinálhatnánk. A nevét – Anziksz élőben – is a képeslapok ihlették, hiszen az anziksz „képes levelezőlapot” jelent. Így indult minden, körülbelül 2014-ben” – emlékszik vissza Puntigán.

Egy témára fókuszálva

Már az első sétákat úgy tervezték meg, hogy azok, egy-egy témakörre, egy-egy városrészre, témára összpontosítsanak. Ebben nagy segítséget nyújtottak a lokálpatrióták, mint Adamová Mária, a helyi levéltár korábbi vezetője, a levéltár munkatársai, a helyi papok és lekészek, Böszörményi István és természetesen Puntigán József is. A séták vezetői egy-egy séta alkalmával a kutatásaik során feltárt ismereteket adják tovább a résztvevőknek. Arra törekednek, hogy ne dátumokkal, ne száraz adatokkal terheljék őket, hanem a kevésbé ismert információkat és összefüggéseket tárják eléjük.

Az információk javarészt célirányos feldolgozások eredményeként, a korabeli, nagyon gazdag losonci sajtóból, könyvekből, levéltári és magántulajdonban őrzött dokumentumokból, könyvtárakból került elő.

Winkler Oszkár építésznek külön alkalmat szenteltek, síremlékét is felkeresték. Fotó – Puntigán József archívuma

Szerveztek már sétát a város nagyobb temetőibe (a zsidóba, az egykori reformátusba és a köztemetőbe), a templomokba, sétáltak Kármán József író, Winkler Oszkár építész, a Kubinyi család, a templomok és harangok, a katonák és a kaszárnyák, a kastélyok, az egykori és mai iskolák, a város életét meghatározó évfordulók vagy éppen a szecesszió nyomában, hogy csak néhányat említsünk.

Őrzik Csontváry emlékét

Nagy sikere volt a Gácsra és Videfalára szervezett sétáknak is. „Idővel Losoncot kiegészítettem Gács községgel, különösen kedves számomra ez a falu, rengeteg műemlék található benne és nagyon rendezett, érdemes meglátogatni. Csontváry mellett a Forgách család nyomába eredtünk. Én a Csontváry-sétát vezettem, megnéztük a patika épületét, ahol a neves festő működött, az óvodát, az iskolát, melyekhez szintén kötődött, továbbá az angolparkot és a kastélyt. Utóbbi a felújítást követően különösen látványos, de Ógács 1230-ban épült temploma, a harangláb és a temető is megér egy kis időtöltést, hiszen a Forgáchok mellett számos, itt élt, nevezetes személy pihen a helyi temetőben” – mondja Puntigán József, azzal, hogy rendszeresen visszatérnek ebbe a községbe.

Az idén elkészült Losonc-Gács kerékpárút és a készülő gácsi Csontváry-emlékház és tájház (benne történelmi és néprajzi szobával, kézműves helyiséggel, Csontváry-Kosztka Tivadar életét és művészetét bemutató termekkel, irodákkal) új lehetőségeket kínál. Utóbbit egy Gács-Salgótarján részvételével megvalósuló Interreg pályázatnak köszönhetően ősszel szerették volna átadni, de az elhúzódó közbeszerzés és az építőanyagok árvágtája miatt fél évet késik az átadó.

A gácsi várkastélyt a 2. világháború végéig a Forgách család lakta. Fotó – Puntigán József archívuma

Kötetbe rendezni

Minden sétáról készült egy összefoglaló füzet, ezekben a séta útvonalát, érdekességeit és a vezetők előadásait mutatják be. A sétán elhangzott gondolatok mellett korabeli fényképritkaságokkal, korábban nem publikált fotókkal, érdekes helytörténeti információkkal színesítik. Az olvasó visszakapja az élő séták néha szűkebb, néha bővebb kivonatát.

Például az egyik füzetkéből kiderül, hogy Kármán József emlékoszlopának felállítását a gimnázium egy tanulója javasolta,

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Helytörténet

Történelem

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak