Napunk

Nincs értelme a fakitermelést megkönnyítő magyar rendeletnek, de talán katasztrófát sem fog okozni

Fotó – Nagy István / Facebook
Fotó – Nagy István / Facebook

A magyar kormány az energiaválságra hivatkozva átmenetileg felfüggesztette a fakitermelést szabályozó korlátokat, hogy így biztosítson tűzifát a lakosságnak. A lépés drasztikus, de attól egyelőre nem kell tartani, hogy eltűnik az erdők nagy része Magyarországról.

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

Rablógazdálkodás, katasztrófa, hazaárulás. Ezek a legsarkosabb vélemények a magyar kormány augusztus 4-i rendeletéről, ami jelentősen fellazítja a fakitermelés szabályozását Magyarországon. Az indok az Ukrajnában dúló háború miatti energiaválság, azonban a rendelet erre nem kínál megoldást, több részlete nem is világos, ahogy az sem, valójában mi a célja.

Cikkünkből kiderül:

  • milyen módon könnyített a magyar kormány a fakitermelésen,
  • miért nem segít ez az energiaválságon,
  • mi lehet a rendelet valós célja,
  • milyen következményei lehetnek.

A rendelet komoly felháborodást okozott: többen visszafordíthatatlan természetkárosodásról és a klímaváltozás hatásainak a fokozódásától tartanak. Emellett nem hivatalos információk szerint az is felmerült, hogy az Agrárminisztérium eladná a nemzeti parkok egy részét.

Az LMP zöldpárt petíciót indított a rendelet ellen és az Alkotmánybírósághoz fordul, valamint beszállt annak a pénteki tüntetésnek a szervezésébe, amit eredetileg egy magánszemély kezdeményezett, és ami az elmúlt évek legnagyobb nem kormánypárti demonstrációjának ígérkezik. (A Facebookon cikkünk írásakor körülbelül 40 ezren érdeklődtek a tüntetés iránt, és hatezren jelezték, hogy ott lesznek.)

Félretett szabályok

Fát kitermelni Magyarországon is csak bizonyos megkötések mellett volt lehetséges, ezeket függesztette fel a kormány augusztus negyedikei rendelete. A következő korlátok feloldásáról van szó:

  • vannak a fakitermelésnek tilalmi időszakai, például madarak költési ideje,
  • védett természeti területen tarra vágni csak nem őshonos fafajokból álló, vagy természetes felújulásra nem képes állományokban lehetett, valamint a területet őshonos fajokkal újra kellett telepíteni,
  • egyébként a természetvédelmi területeken lényegében tilos volt a tarvágás,
  • engedély kellett ahhoz, hogy a fakitermelés területére utat (közelítőnyomot) vágjanak az erdőben.

Ezeket a korlátokat a rendelet értelmében nem kell betartani, amíg tart a fegyveres konfliktus a szomszédban, vagyis amíg az ennek elhárításáról hotott törvény a hatályát nem veszti. A WWF Magyarország összefoglalója szerint a rendelet

  • felfüggeszti többek között a tarvágás tilalmát magas természetességű állami erdőkben is,
  • a tölgy- és bükkerdők esetében bizonyos kor alatt nem szabadott fát kitermelni, most már szabad,
  • a tölgyeseket a kitermelés után mától elég sarjaztatással felújítani, azaz nem kell őket újratelepíteni, elég hagyni, hogy a tuskókból kisarjadjanak, ami rosszabb minőségű faállományt eredményez, ha egyáltalán sikerül,
  • a kivágott akácosok és más idegenhonos fafajú erdők helyén nem kell a természetes erdőtakarót helyreállítani, védett területen sem,
  • nem kell a vegetációs időre tekintettel lenni, vagyis az erdő lombos állapotban, és jövő tavasszal akár a madárvilág költési idejében is vágható,
  • az állami erdőgazdaságok hatósági engedély nélkül építhetnek az erdőben a faanyag kiszállítására szolgáló közelítőnyomokat,
  • a miniszter engedélyt adhat az erdőtervtől eltérő fakitermelésre.

A klímaválság miatt épp több erdőre lenne szükség

A WWF szerint is választ kell adni a válságos időszakban megnövekedett faigényre, és ennek érdekében átmenetileg növekedhet a fakitermelés volumene, de ha minden korlátot félreteszünk, és rövid idő alatt válogatás nélkül feléljük az erdeink legjavát, akkor „a későbbi nemzedékek számára megszűnnek az erdőgazdálkodás alapjai”. Emellett természeti értékek, köztük egész tájegységek élővilága is kiheverhetetlen károkat szenvedhetnek. A WWF azt sem érti, miért egyszerűsíti a rendelet a már kitermelt erdő felújításának feltételeit, hiszen ezeknek nincs szerepük a tűzifahiány mérséklésében.

A rendeletre adott közéleti reakciók fokozódó és gátlástalan fakitermeléssel számolnak. A fakitermelés megkönnyítése valóban katasztrofális lépésnek tűnhet a jelenlegi klímavészhelyzetben. A KARD blogon Tímár Gábor geofizikus négyrészes cikksorozatban foglalkozott azzal, hogy hogyan lehetne mérsékelni az Alföldet sújtó rendkívüli aszályt; az egyik kulcs pont az, hogy a növényzet, az erdők és az általuk adott árnyék lokálisan javítja az éghajlatot.

Emiatt – mint azt a KARD blog a fakitermelés megkönnyítését elemző írásában összefoglalta – több erdőre lenne szükség, a rendelet viszont az erdőirtás fokozását teszi lehetővé, ami egyben a klímaváltozás hazai hatásait is fokozza.

Ráadásul olyan erdőket is ki lehet vágni, amik több évtized alatt fejlődtek erdővé, és nem kell gondoskodni az erdőfelújításról, pedig arra pont még nagyobb figyelmet kellene fordítani, mert a klímaváltozás az új erdők felnövekedését is megnehezíti.

„Az árvízkockázat ma már nem annyira a nagy folyókon jelentkezik, hanem a kisebb, hegy- és dombvidéki vízgyűjtőkön kialakuló villámárvizek formájában jelentkezik, amikor egy óra alatt leesik egy zivatarfelhő, és 5 percre elönti a falut a víz” – figyelmeztet a KARD blog, hozzátéve, hogy ha nem lesz elég erdő a hegyoldalakon, akkor ezekre sokkal sűrűbben lehet majd számítani.

Nagy István agrárminiszter szerint azonban a fa kitermelése továbbra sem jár erdőirtással, nem csökkenti az erdőterületet, és nem rontja az erdők természeti állapotát sem. A tárcavezető a hétvégi nyilatkozatában lényegében megismételte, hogy az energiaválság miatt enyhített a kormány a szabályokon, de ez szerinte nem veszélyezteti az erdőgazdálkodás fenntarthatóságát.

Nagy István agrárminiszter megtekint egy fakitermelkést 2021 januárjában. Fotó – Nagy István / Facebook

Nem is jó arra, amiért hozták

A fakitermelést megkönnyítő rendelet a „veszélyhelyzet ideje alatt a tűzifaigények biztosításához szükséges eltérő szabályok alkalmazásáról szól”, viszont a következő fűtési szezon tűzifaigényének biztosítására pont nem alkalmas.

Ahhoz ugyanis, hogy a kitermelt fa tűzifa legyen, ideális esetben másfél évig száradnia kell. Most kitermelt fával fűteni a következő télen csak nagyon rossz hatásfokkal és nagyon szennyezően lehetne.

De erre nem is kellene, hogy szükség legyen.

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Energiaválság

Fakitermelés

Klímavészhelyzet

Magyarország

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak