Napunk

Pozsonyban kritikus a szülészetek helyzete. Megnéztük, mi a helyzet a déli járásokban

Illusztrációs felvétel - JumpStory
Illusztrációs felvétel – JumpStory

Szlovákiában a szülészetek már hosszú évek óta emberhiánnyal küszködnek. Pozsonyban kritikus a helyzet. A szülészeti statisztikák jók, csakhogy nem ugyanaz a mérce, mint más EU-s országokban. Megnéztük Dél-Szlovákiát, hogy ott miként működnek a kórházak.

A törvény szerint minden nő megválaszthatja, hogy melyik kórházban szüljön. A körülmények azonban nem minden esetben teszik ezt lehetővé, és a kórházi személyzet elöregedését és fogyását figyelembe véve a helyzet csak romlani fog. Már ha nem történik változás, ami elsősorban állami beavatkozást jelentene.

A szüléssel és annak helyével kapcsolatos bizonytalanság nem tesz jót annak a bizalomnak sem, aminek a szülő nő és az orvosa, illetve kórháza között kellene kialakulnia. A helyzet nem sokkal jobb Szlovákia déli részén sem.

Pozsonyban kritikus a helyzet

Pozsonyban a ligetfalusi kórház csecsemőosztályáról Miroslav Borovský főorvos szerint – aki az egészségügyi minisztérium főszakértője a nőgyógyászat és szülészet területén – húsz nővér, főleg szülésznő hiányzik. A személyzet számának csökkenése miatt pedig csak kevesebb ággyal működhet az osztály, s az ebből induló láncreakció következtében nagyobb az esélye annak, hogy a fővárosban szülő nőket áthelyezik más kórházba.

Hasonló folyamatot indított be a ružinovi kórház nyári, a szabadságolások végett elrendelt kapacitáscsökkentése: itt a 38 ágy helyett csak 33 elérhető a szülő nők számára. Ha több nő szül egyszerre a ružinovi kórházban, más osztályokon kell elhelyezni őket, így nem biztosított, hogy a kismamák a csecsemőjükkel lehessenek – ezt az osztály vezetője, Jozef Záhumenský is el szeretné kerülni.

Pozsonyban évente körülbelül 9000 nő szül, közülük 1300 magánklinikákon. Záhumenský a Denník N-nek adott interjújában túl nagynak tartja azoknak a fővárosi nőknek a számát, akik más helyet választanak, s így Hainburgba, Břeclavba vagy épp Trencsénybe mennek világra hozni gyereküket. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy Pozsonyba más régiókból is kerülnek nők, akik különleges bánásmódot igényelnek, amikre egyes kórházakban nincs lehetőség.

A főváros összes szülészetének ágyszáma csökkent az utóbbi időben, leginkább a rizikós esetek számára elkülönített ágyak szűntek meg a személyzet hiánya következtében.

Pozsonynak jelenleg 90 ágya van összesen, így Záhumenský szerint az nem nagyon fenyeget, hogy egy nőt városon kívülre kelljen fuvarozni, de ha mégis, Nagyszombat jön számításba. A főorvos arról is beszélt, hogy az áthelyezés általában két esetben történik: ha koraszülésről van szó (a 32. hét előtt megindult szüléseket csak az Antolská utcai kórház tudja kezelni), illetve ha nem áll fenn kockázat.

Illusztrációs felvétel – JumpStory

A Koch nőgyógyászati és szülészeti magánkórház nem találkozott még áthelyezéssel, de ahogy a kórház igazgatója, Vladimír Cupaník fogalmaz a Denník N-nek, a nővér- és orvoshiány már évek óta tart, s ez a probléma őket is érinti, bár eddig mindig sikerült elegendő számú szakembert szerződtetniük.

A helyzet azonban gyorsan megváltozhat az igazgató szerint, ami az összes kórház vezetőségét frusztrálja. „Ha fennmarad a jelenlegi szituáció, véleményem szerint rövid időn belül elérkezhet az egészségügy összeomlása” – teszi hozzá Cupaník.

A személyzet hiánya

Annak, hogy nincs elég szakember, alapvetően két oka van. A szülészet esetében specializált képzésen átesett személyzetről beszélhetünk, akik száma eleve kicsi. A másik ok pedig, hogy a szlovákiai bérezés messze elmarad a Szlovákiától nyugatra eső országok bérezésétől.

„A szülésznők, ahogy a csecsemős nővérek is, különleges munkát végeznek, ez is az egyik oka annak, hogy kevés van belőlük” – mondja a ružinovi kórház szóvivője, Eva Kliská.

Hasonló véleményen van Elena Drapáčová is, aki a besztercebányai egyetemi kórház szülészetének munkatársa, emellett az egészségügyi minisztérium fő szakértője a szülési asszisztencia területén. A minisztériumba azonban nem hívják őt, nem kíváncsiak a véleményére, miként azt a Denník N-nek nyilatkozta.

Drapáčová szerint a szülésznőt nem lehet helyettesíteni más munkaerővel. „Egy év munkára van szükség, hogy biztos kezekre tegyen szert, és egyedül dolgozhasson. Az, hogy elsajátítják a tudnivalókat, rendben van, de csak a gyakorlat során tanulják meg rendesen a szakmát” – véli.

A szülésznő gondoskodik a páciensről terhessége idején, a szülés során és utána is. „De éppen a szülés során mutatkozik meg, hogy ez a gondoskodás mennyire különleges, olyan, mint az intenzív osztályon” – mondja Drapáčová.

Mivel nem képeznek külön csecsemős nővéreket, ezért sok esetben a csecsemőkkel is a szülésznőknek kell foglalkozniuk – a személyzeti hiánynak ez is az okai közé tartozik. Drapáčová ugyanakkor arról számol be, hogy nagyon magas a szülésznők életkora. Ráadásul a rendes munka mellett a digitalizálással megnőtt adminisztrációt is el kell látniuk.

Miközben az asszisztensek képzésének kérdése sincs megoldva. Korlátozott számban képeznek csak diákokat a főiskolákon, Pozsonyban, Turócszentmártonban és Eperjesen – mindegyik intézményben évente 30 diák kezdheti el a szakot. A minisztérium pedig mindezidáig nem reagált a fennálló problémára.

Az is rossz hatással van a szülésznői pálya választására, illetve a pályán maradásra, hogy a szülésznők gyakorlatilag nem azt a munkát csinálják, amit kitanultak, mert a szülési folyamat Szlovákiában az orvos felügyelete alatt zajlik, nem akarják kiengedni a kezükből, pár kivételtől eltekintve. A kevésbé rizikós eseteket a szülésznőnek kellene végigkísérni, az utolsó napoktól a szülésen át a csecsemőosztályig, ehelyett vérnyomást mérhet csak, ami sokak kedvét elveszi, mondja Elena Drapáčová.

Hamis statisztika?

Európában 500 gramm felett minden újszülött világra hozása szülésnek számít, tekintet nélkül arra, hogy él vagy sem. Szlovákiában az 500 és 1000 gramm közötti súllyal rendelkező halott újszülött vetélésnek számít, vagyis nem kerül a perinatális halálozási adatok közé. Ezért nem lehet a szlovák statisztikai adatokat összehasonlítani az EU más országainak vonatkozó adataival. Az adatok alapján jobb nálunk a helyzet, valójában azonban minden bizonnyal rosszabb.

De a legfontosabb kérdés a szülésznők bérezése.

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Egészségügy

Szlovákia

Szülés

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak