Napunk

Nem egy népszavazáson múlna a huxit, hanem azon, hogy a Fidesz akarja-e

Orbán Viktor a március 24-i EU-csúcson Brüsszelben. Fotó – Fischer Zoltán / Miniszterelnöki Sajtóiroda
Orbán Viktor a március 24-i EU-csúcson Brüsszelben. Fotó – Fischer Zoltán / Miniszterelnöki Sajtóiroda

Vasárnap két párt is bejelentette, hogy népszavazáson erősítené meg Magyarország EU-tagságát, amiről sokaknak egyből a rosszul elsült brexit-népszavazás jutott az eszébe. Elmagyarázzuk, miért nem járhatnak úgy a magyarok, ahogy a britek jártak.

Köszönjük, hogy olvasod a cikkeinket. A Napunk csak úgy tud fennmaradni, ha az olvasói előfizetik. Kérjük, támogasd a szerkesztőség munkáját. További cikkeinkért, illetve rövidhírekért látogass el a főoldalunkra is.

Vasárnap jelentette be Ujhelyi István MSZP-s politikus, a párt európai parlamenti képviselője, hogy népszavazást kezdeményez Magyarország EU-tagságáról. Ugyanezen a napon a Jobbik is bejelentette: ugyanebben a témában szintén népszavazást kezdeményez. Ujhelyi és a Jobbik is Magyarország uniós tagságát szeretné megerősíteni a népszavazással, illetve megakadályozni, hogy a Fidesz vezette kormány kiléptesse az országot az EU-ból.

Hétfő reggel a Jobbik be is nyújtotta a népszavazási kezdeményezését a Nemzeti Választási Bizottságnak, mire Ujhelyi István az ellenzék megosztottságára és a felesleges párhuzamosságok elkerülésére hivatkozva hétfőn visszalépett a saját kezdeményezéstől.

A népszavazási kezdeményezések azonnal kritikát váltottak ki az ellenzéki térfélen: voltak, akik szerint Magyarország úgy járhat, mint Nagy-Britannia, ahol a britek szoros eredmény mellett végül a kilépés mellett döntöttek.

Cikkünkből kiderül:

  • alkalmas-e a népszavazás arra, hogy megerősítse az ország EU-tagságát, illetve megakadályozza a huxitot,
  • elsülhet-e úgy, mint a brexit-népszavazás, aminek Nagy-Britannia EU-ból való kilépése lett az eredménye,
  • ki akarja-e egyáltalán vezetni Orbán Viktor Magyarországot az EU-ból.

Sorstragédia, hazardírozás?

Hatalmas nemzeti sorstragédia kockázata – így nevezte Kele János, a Momentum elnökségi tagja Ujhelyi kezdeményezését. Szerinte az MSZP egyre jelentéktelenebb, és ezzel a témával próbál visszakapaszkodni. Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője szerint pedig az ötlet fölösleges politikai hazardírozás, példának David Cameron egykori brit miniszterelnök esetét és a brexitet hozta fel.

Mint ismert, Cameron az uniós tagságról szóló népszavazást alapvetően azért írta ki, hogy kifogja a szelet a feltörekvő kilépéspártiak vitorlájából, és arra számított, hogy a maradáspártiak fognak nyerni. A népszavazáson végül nagyon szorosan bár, de a kilépéspártiak nyertek, Nagy-Britannia azóta ki is lépett az EU-ból.

Magyarországon azonban nem működhet egy ilyen forgatókönyv, vagyis ha lesz is huxit, az nem egy népszavazás eredménye lesz.

Népszavazást Magyarországon nem lehet tartani „nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről”, ezt az Alaptörvény szabályozza; több tiltott tárgyat is megnevez, amikről nem szavazhat a nép. Vagyis nem lehet olyan népszavazást tartani, mint a brexit-népszavazás volt, ahol a britek arról döntöttek, hogy „menni vagy maradni”.

Ujhelyi és az MSZP nem is ezt kérdezte volna, hanem azt, hogy az Országgyűlés alkosson-e „törvényt Magyarország európai uniós tagsága iránti elkötelezettségéről”.

Azonban „egy ilyen, az EU-tagságot szimbolikusan megerősítő törvény elfogadása jogilag egy fikarcnyival sem nehezítené meg a huxitot, ha egyszer a Fidesz kétharmaddal kormányoz” – írja Bakó Bea EU-és alkotmányjogász, a prágai Károly Egyetem kutatója a Gemišt nevű oldalon (Bakó és Bukovics Martin a hamarosan megszűnő Azonnali alapítói, a Gemištet az Azonnalitól való eltávolításuk után indították).

Ha tehát lenne is egy ilyen törvény, azt a Fidesz a kétharmaddal bármikor felülírhatja, ahogy magát az Alaptörvényt is eddig 11 alkalommal módosította.

Így az Ujhelyi-féle egyelőre biztosan meg nem valósuló népszavazáson a nemek győzelme egyrészt a fentiek miatt nem jelentene kilépést, másrészt a nemek győzelme mindössze annyit jelentene, hogy az Országgyűlésnek nem kellene törvényt alkotnia az EU-tagság iránti elkötelezettségről. Vagyis ez sem jelentené a kilépésre szavazást, amiről egyébként sem lehet népszavazást kiírni.

Szélmalomharc

Ráadásul nem is egyértelmű, hogy Ujhelyi mit ért az EU-tagság iránti elkötelezettség alatt, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) pedig már az egyértelműség hiányába beleköthetett volna – mondja a Napunknak Bakó Bea. Szerinte a Jobbik kérdése jogilag sokkal megalapozottabb.

Ez így hangzik: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés ne támogathasson olyan javaslatot vagy indítványt, ami Magyarország Európai Unióból kilépését eredményezheti?”

Bakó Bea úgy látja, ezt a kérdést nehezebben kaszálhatja el az NVB, de kizárni ezt sem lehet. Az NVB ugyanis tágan értelmezi a tiltott tárgyakat, így ebbe a kérdésbe is belemagyarázhatja, hogy az a nemzetközi szerződésből eredő kötelezettséget sért, vagy burkoltan az alaptörvényt módosítaná, ami szintén nem lehet népszavazás tárgya.

Márpedig az alaptörvényben benne van, hogy Magyarország az EU tagja, de az is benne van, hogy Magyarország szuverén állam, és lehet úgy érvelni, hogy a kilépés korlátozása összeegyeztethetetlen a függetlenséggel – magyarázza a jogász.

„A népszavazások három évig kötik a parlamentet, tehát ha a magyarok megszavazzák, hogy az Országgyűlés ne fogadhassa el, hogy kilépjünk az EU-ból, akkor ez három évig lehetne így, utána ezt a parlament felülírhatná” – fogalmaz Bakó Bea.

De a Fidesz a kétharmad birtokában azt csinál, amit akar: a népszavazás előtt átírhatja úgy a törvényt, hogy az eredmény nem is köti három évig az Országgyűlést, felvihetik a részvételi küszöböt a mostani egyébként is magas 50 százalék plusz egy szavazatról még magasabbra – mondja a jogász, aki szerint az érvényességi küszöböt a hatalmas propaganda ellenére sem érte el a gyermekvédelminek mondott népszavazás, ahogy korábban a bevándorlási kvótáról szóló sem. Így Bakó szerint előfordulhat, hogy egy ilyen népszavazás

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Európai Unió

Orbán Viktor

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak

Percről percre

Nyolc ember vesztette életét orosz támadásokban a kelet-ukrajnai Kurachove városában, közölte az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője. (čtk)

A parlament döntése értelmében a kormány megadóztathatja a villanyerőművek többletbevételeit, arról viszont még nem határozott, hogy melyik erőműnek mennyit kell fizetnie. A parlament kedden gyorsított eljárásban módosította az energiatörvényt, mely beemeli a szlovák jogrendbe az erőművek túlzott nyereségének megadóztatásáról szóló októberi uniós megállapodást. Az erőművek ugyanis a piaci rekordot jelentő energiaárakból profitálnak, miközben a valós termelési költségeik sokkal alacsonyabbak.

Egy utas azt állította éppen vajúdik, ezért kényszerleszállást hajtott végre egy repülőgép Barcelonában. A gép 28 utasa kapott az alkalmon és illegálisan lépett be az országba. A rendőrség néhányukat már elfogta. (čtk)

Szlovákia további több mint 10,3 millió euró értékű katonai segélyt nyújt Ukrajnának, döntött mai ülésén a Heger-kabinet. (tasr)