Napunk

Kotlebáék már nem veszélyesek, véli a főügyészség. Valóban így van?

Marian Kotleba. Fotó - TASR
Marian Kotleba. Fotó – TASR

Marian Kotleba pártját két, szinte egyszerre érkező pofon tette partvonalra: az 1488 eurós csekkek ügyében hozott ítélet, és egykori erős embereinek saját politikai projektje, a Republika. Maroš Žilinka főügyész szerint pedig már nincs értelme újra benyújtani egy beadványt a párt feloszlatására.

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

Annak ellenére, hogy két évvel ezelőtt, megválasztásának idején Maroš Žilinka főügyész még arról beszélt, nem hagyja annyiban, hogy az előző vezetés elfuserált munkája miatt nem sikerült feloszlatni Marian Kotleba ĽSNS-ét, most kijelentette, nem áll elő új javaslattal a párt betiltására. A főügyész azután nyitotta meg újra a kérdést, hogy Kotlebát jogerősen elítélték a 2017-ban osztogatott, 1488 eurós ajándékutalványok miatt – a Specializált Büntetőbíróság és végül a Legfelsőbb Bíróság is bizonyítottnak látta, hogy a szélsőjobboldali pártelnök szándékosan választotta a neonáci körökben szimbolikus számot a támogatások összegének.

A Žilinka vezette főügyészség ekkor elemzésbe kezdett – tulajdonképpen azt vizsgálták, sikerrel járhat-e egy újabb beadvány a Legfelsőbb Bíróságra a párt feloszlatásával kapcsolatban. Ehhez már a rendelkezésükre álltak a megfelelő, maguk komplexitásában tálalt információk és összefüggések is. Tomáš Honz, a különleges ügyészség korábbi ügyésze, aki a vádat vezette Kotleba csekkjei ügyében, ugyanis úgy állította össze a vádiratot, hogy az nemcsak az utalványok szimbolikáját firtatta, hanem a maga komplexitásában világított rá a Kotleba és pártja által képviselt ideológiára, politikai célokra és elképzelésekre, és arra is, hogy Kotleba egyáltalán nem véletlenül, hanem a neonáci eszmék állandó propagálása miatt, szándékosan dolgozott ezekkel az eszközökkel.

Pont ez a szélesebb, részletesen feltárt kontextus hiányzott 2019-ben ahhoz, hogy az akkori főügyész, Jaromír Čižnár vezette főügyészség sikerrel járjon a Legfelsőbb Bíróságon Kotlebáék pártjának felolszlatásával kapcsolatos beadványukkal. Az akkori vádirat azonban összecsapott és pontatlan volt. Maga Žilinka nyilatkozott később a meghallgatásán úgy, hogy a beadvány iskolapéldája volt az ellébecolt munkának.

Óvatos duhajok

Žilinkáék elemzése azonban most arra a következtetésre jutott, hogy több okból sincs már értelme beadványban kérni a szélsőjobboldali párt feloszlatását. Az egyik ilyen ok, hogy 2019-ben, miután a ĽSNS megúszta az oszlatást, rendkívül óvatossá váltak: megváltoztatták például a párt alapszabályát. A módosítás technikai jellegű volt: kivették belőle a kompromittáló részeket és üzeneteket, semleges dokumentummá alakították át. A későbbi módosítások is technikai jellegűek voltak – de ezek már fordítva sültek el, hiszen ezek révén semlegesítette Kotleba az összes pártbeli ellenfelét, kiszorítva őket a perifériára. A hatalom az ő kezében összpontosult, és úgy módosult a dokumentum, hogy akár a rács mögül is irányíthassa a pártot – részben emiatt hagyta el végül a ĽSNS-t a második embernek számító Milan Uhrík, és társaival megalapította a Republikát.

A főügyészség tehát úgy találta, hogy a ĽSNS alapszabálya már megfelelő, és összhangban van a demokratikus és jogállami követelményekkel. Más fogódzót pedig nem találtak, és magyarázatuk szerint nem is találhattak: a res iudicata elv szerint (mely arról szól, hogy egy bíróság által eldöntött jogi kérdésben újabb jogvita vagy peres eljárás nem indítható), csak a Legfelsőbb Bíróság 2019 áprilisi ítélete utáni tetteket vizsgálhatták. S hiába ítélték el Kotlebát az 1488-as csekkek miatt 2021-ben, és hiába emelkedett jogerőre a feltételes szabadságvesztésről szóló ítélete 2022-ben, maga a tett, mely a neonáci ideológiát terjesztette, 2017-ben történt, így nem vették figyelembe.

Žilinka szerint a főügyészség több egyéb kritériumot is megvizsgált annak kapcsán, érdemes-e beadványban kérni a ĽSNS feloszlatását, s ezek komplex értékelése alapján döntöttek úgy, hogy nem lépnek. Vizsgálták például azt, hogy elég közvetlen-e a demokrácia fenyegetettsége a ĽSNS tevékenységének köszönhetően. Azt is górcső alá vették, hogyan nyilvánultak meg és cselekedtek a párt képviselői, és maga a párt tevékenysége olyan társadalmi modell kialakítása felé mutat-e, mely összeegyeztethetetlen a „demokratikus társadalom” kritériumaival.

Belerúgni a döglött oroszlánba

A főügyészség végül arra a következtetésre jutott, hogy a párt a szakadás után már túl kicsi, nincs koalíciós potenciálja, kevés a parlamenti képviselője, és sokkal kisebb az érdekérvényesítő ereje annál, hogy veszélyes legyen. „A ĽSNS-nek nincs reális potenciálja és lehetősége arra, hogy olyan politikai változásokat vigyen végbe, melyek veszélyeztetik a demokráciát – tehát a demokráciát nem fenyegetik közvetlen kockázatok” – szögezik le Žilinkáék.

Mivel magát az elemzést a főügyészség nem hozta nyilvánosságra, nem világos, pontosan miből következik ez ennyire egyértelműen – hiszen bár a párt valóban szakadt, és képviselői jóval visszafogottabban nyilatkoznak, ráadásul elítélése után Kotlebának is távoznia kellett a parlamentből, továbbra is a törvényhozás tagjai. Ráadásul az elmúlt hetek egyik legfontosabb politikai adok-kapokjának is tevékeny részesei voltak, az ő szavazataik is kellettek Matovič családsegítő csomagjának megszavazásához. Emellett pedig aktívan készülnek az őszi megyei és önkormányzati választásokra is – a kampány során láthatóan új erős embereket építenek fel, mint például Martin Beluskýt, a párt alelnökét, aki Nagyszombat megyében próbálkozik majd megszerezni a megyefőnöki posztot.

Az azonban tény, hogy épp a ĽSNS volt az, mely rosszabbul járt a pártszakadás után: a legutóbbi felmérések szerint Milan Uhríkék Republikája stabil parlamenti párt lenne, ha most kerülne sor a választásokra, Kotlebáék azonban 3 százalék körül ragadtak – és vannak olyan felmérések is, ahol már az állami támogatást jelentő 3 százalékos határt sem érik el. Radovan Bránik szélsőségességkutató a Napunknak azt mondta: Kotleba vezetői imidzse valóban komoly károkat szenvedett az elmúlt években, és nem kalkulált jól, mikor azt hitte, túlélheti olyan emberei távozását, mint Milan Uhrík, Milan Mazurek vagy Miroslav Suja távozását. A szakértő részben tehát igazat ad Žilinkának: leszögezi, bár a ĽSNS mentálisan gyakorlatilag semmit sem változott a korábbi évekhez képest, egyszerűen már messze túl van a zenitjén, és az általa jelentett fenyegetés sem akkora már, mint volt – dacára annak, hogy továbbra is vannak elkötelezett hívei.

A Republikával nem foglalkozik senki

A nagyobb veszélyt Bránik szerint egyértelműen a Republika jelenti.

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

ĽSNS

Marian Kotleba

Maroš Žilinka

Republika

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak