Napunk

Palóc kalauz – csodaszép látnivalók palócvidéken

Mesiarik Marian a 2400 méter hosszú nagyszabosi alagút bejáratánál. Fotó - Mesiarik Marian archívuma
Mesiarik Marian a 2400 méter hosszú nagyszabosi alagút bejáratánál. Fotó – Mesiarik Marian archívuma

A Bénai-sziklák, a csomai bánya, a nagyszabosi alagút, a palóc Grand Canyon, vagyis a Páris-patak völgye, és a Palóc Medjugorje – csak néhány azok közül a palócföldi csodák és kincsek közül, melyek felfedezésére rövid videókban invitálja a túrázni vágyókat Mesiarik Marian.

Két évvel ezelőtt indított utazási vlogot a füleki Mesiarik Marian azzal a céllal, hogy a kevésbé ismert és felkapott, de lenyűgöző élményt kínáló kirándulóhelyeket, a palócföldi csodákat népszerűsítse. Ahogy ő fogalmaz: „Közelebb szerettem volna vinni a természetet az emberekhez, hogy érezzék az erejét, hogy próbáljanak meg ráhangolódni.”

A Palóc kalauzt a koronavírus-járvány alatt indította, s már nemcsak szülőföldje rejtett kincseire hívja fel a figyelmet, hanem népszerű kirándulóhelyekről is készít vlogot, de az alapelv ezeknél a videóknál is az, hogy a kevésbé ismert, rejtett érdekességekre fókuszál.

Riportunkból kiderül, hogy

  • egy jó ötlet segítségével hogyan lehet turistacsalogatót létrehozni, és hol található Nógrád egyetlen szabadulószobája, legalábbis a szlovákiai részén,
  • miért nem lesz kevesebb hulladék az erdőkben a betétdíj bevezetése ellenére sem,
  • mire figyeljünk a túráink megtervezésekor, hogy a felhőtlen élmény ne váljon rémálommá.

Mesiarik Mariánt a helyiek a füleki vár munkatársaként, önkéntes tűzoltóként és cserkészként ismerik. Évtizedek óta természetjáró, bakancsos túrázó. Kirándulásairól rendszeresen osztott meg képeket a közösségi oldalán, ezekre számos visszajelzést kapott.

„Sokan kerestek meg az alapinformációkért, hogy hogyan lehet eljutni egy-egy helyszínre, mire kell figyelni a tervezéskor. Volt, hogy egy-egy poszt után tízen is érdeklődtek. Akkor fogalmazódott meg bennem, hogy ha van igény erre, akkor érdemes lenne videókat készíteni, ahol a legfontosabb információkat megkapják az érdeklődők. Ráadásul a videók készítése, a vágás, a filmmel való munka is érdekelt, és sokszor a videó jobban visszaadja az adott hely nyújtotta élményt” – meséli a vlog indításának előzményeit Mesiarik Marián.

Kirándulásra ösztönözni

Másik cél is vezérelte, kirándulásra akarta motiválni az embereket. „Nagyon sok szép hely van a közvetlen környékünkön, melyeket nem is ismerünk, mert sokan külföldre járnak nyaralni, kirándulni. Közben itt is vannak értékek, csak másképp kellene tekintenünk rájuk, megérteni, miért érték. Nemcsak Nógrádról és a Palócföldről beszélek, hanem egész Szlovákiáról. Nagyon sok olyan hely van, ahová ha el is megyünk, csak a kommersz látványosságokat keressük fel, miközben ott is vannak rejtett látnivalók, értékek.

Kilátás a Szár-kőről. Fotó – Mesiarik Marian archívuma

Vegyük például Fülek környékét, jobbára egy-két felkapott helyre jár az emberek többsége, a somoskői várat, a bazaltorgonát rengeteg turista látogatja, viszont ha jobban szétnézünk, többnapos túrára is van bőven látnivaló. Például a Szár-kő hegyen, ahol szintén gyönyörű képződményeket hozott létre a láva megkövesedése, és az egész Cseres-hegységre gyönyörű körpanoráma nyílik” – mondja a vlogger, aki szerint hasonlóan izgalmas lehet egy Pogányvár-túra is.

A vár területén rengeteg barlang van, szinte érezni az őskort, mert van egy bronzkori erődítés a vár körül. Ezt a látványos kirándulóhelyet sem fedezték még fel igazán az emberek. „Egy palócföldi embernek nem sokat mond Észak-Nógrádban egy-két hegycsúcs, például a Budaszállási-sziklák, ez andezit és vulkanikus terület, egy egész napot el lehet itt tölteni” – adja az újabb tippet a Palóc kalauz ötletgazdája.

Nem mutat meg mindent

Mesiarik Marián mindig felkészül a vlogra, utánaolvas a számára ismeretlen helyeknek, érdekességeket, különlegességeket keres, melyeket megoszthat a vlog követőivel. De soha nem mutat meg mindent, a túrázóknak is hagy felfedeznivalót. „Főként a magyar kifejezésekkel van gond, mert bár szinte minden hegynek van magyar neve, de sokszor keresni kell őket. Volt már példa arra is, hogy nem sikerült megtalálni egy-egy helyszín magyar nevét.”

Kilátás a murányi várból. Fotó – Mesiarik Marian archívuma

„Az utóbbi hónapok visszajelzései alapján döntöttem úgy, hogy a felkapottabb kirándulóhelyekről is készítek videókat. Nyáron a füleki várba látogató magyarországi turisták szólítottak meg azzal, hogy látták az Eperjesről készített vlogomat, és elmondásuk szerint ez volt az egyetlen magyar nyelvű forrás, amely támpontokat adott az eperjesi kirándulásukhoz” – mondja a szerző, aki ezen felbuzdulva készít majd vlogot néhány olyan szlovákiai városról, melyek vonzzák a magyarországi turistákat.

Ezeknél is arra fog törekedni, hogy a főbb látványosságok mellett a kevésbé ismert, de különleges természeti jelenségek, izgalmas látnivalók iránt is felkeltse az érdeklődést. Két ilyen videó már készült, egyik a betléri Andrássy-kastélyt, a másik pedig a Szentantal községben található Koháry-Coburg-kastélyt mutatja be.

Mesiarik Marián arra is figyelmeztet, hogy

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Fülek

Turisztika

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak