Napunk

A Nyugat nem vette elég komolyan a klímaválságot és ezzel Putyinnak segített

Olaf Scholz és a turbina. Fotó – TASR/AP
Olaf Scholz és a turbina. Fotó – TASR/AP

Nemcsak azért kellett volna évek óta lejönnünk az orosz gázról, hogy ne lehessen minket zsarolni vele, hanem azért is, mert eleve az az érdekünk, hogy kevesebb gázt fogyasszunk.

Köszönjük, hogy olvasod a cikkeinket. A Napunk csak úgy tud fennmaradni, ha az olvasói előfizetik. Kérjük, támogasd a szerkesztőség munkáját. További cikkeinkért, illetve rövidhírekért látogass el a főoldalunkra is.

Lehet, hogy ikonikus történelmi fotóvá válik az a szerdai felvétel, amin Olaf Scholz kancellár látható a Siemens gázturbinája előtt, ami arra vár, hogy visszaszállítsák Oroszországba. A turbinát a Gazprom használja, a segítségével pumpálja a gázt az Északi Áramlat 1 gázvezetéken keresztül Németországba. Karbantartás végett hónapokkal korábban szállították Kanadába, közben Oroszország megtámadta Ukrajnát, és életbe léptek ellene a nyugati szankciók.

Az oroszok azóta többek között arra hivatkozva adnak kevesebb gázt Németországnak az Északi Áramlat 1-en keresztül, hogy a szankciók miatt nem kapják vissza a turbinát. Németország elintézte, hogy a berendezés legyen kivétel a szankciók alól, és bármelyik pillanatban kész útnak indítani a turbinát – ami egyébként csak az egyike a több turbinának, és nélküle is teljes kapacitással jöhetne a gáz –, de az oroszok nem kérik. Szerintük a szankciók miatt nem lehet visszajuttatni hozzájuk.

Scholz az oroszok érvelését szerette volna lebuktatni, de a produkciója inkább volt kétségbeesett próbálkozás, hogy visszakönyörögje a turbinát Oroszországba, és végre jöhessen több gáz. Mintha emiatt nem jönne a gáz. Mintha nem arról lenne szó, hogy Putyin szórakozik Európa és a világ egyik vezető gazdasági hatalmával, egyszerűen azért, mert megteheti.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök nemrég azt mondta, ha Angela Merkel lenne a német kancellár, és Donald Trump az amerikai elnök, nem lenne háború Ukrajnában.

Ez annyiban jogos feltételezés, hogy Donald Trump elszabadult hajóágyúként ingatta meg az Egyesült Államok nemzetközi pozícióját, ami megfelelt az orosz érdekeknek. Pont ezért támogatták meg az oroszok egy hatalmas dezinforációs kampánnyal és titkosszolgálati műveletekkel Trump elnökjelölti kampányát. És Merkel volt az, aki az orosz energiára alapozta a német ipart, amivel ki is szolgáltatta azt Oroszországnak. Most látszik, mekkora szolgálatot tett ezzel Putyinnak. (Bár abban is lehet valami, hogy a keletnémet Merkel a nyugati politikusok közül mindenki másnál jobban meg tudta értetni magát az annak idején Drezdában KGB-skedő Putyinnal.)

Németország pozíciója Merkel távozásával sem változott: az általa örökül hagyott orosz energiafüggőségről nem lehet egyik napról a másikra lejönni és csak úgy kiváltani mással az orosz gázt. Erre Németországnak szemmel láthatóan nincs is használható terve, ami Scholz produkcióján is jól látszik.

Pedig a fosszilis energiahordozók kiváltása évek óta téma világszerte. A klímaválság hatásait már a mindennapjainkban tapasztaljuk, miközben a világ országai évek óta nem képesek érdemi lépéseket tenni az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére. És sok helyen – főleg Németországban – az atomenergiát is démonizálták.

Pedig ha az Európai Unió előrébb járna ezen a téren, akkor most Putyin sem tudná táncoltatni a tagországokat a gáz elzárásának lebegtetésével, amire a nemzetközi piacok áremelkedéssel reagálnak, Oroszország pedig úgy nyer a korábbiaknál többet az energiakereskedelmen, hogy sokkal kevesebb gázt ad el Európának.

Európa országai pedig kétségbeesetten keresik a kiutat – vagy maradnának legszívesebben az orosz energián, mint Magyarország –, és a kiútkeresés sok esetben hátraarcot jelent azon az úton, amin eddig is inkább csak egy helyben toporgott a világ és az EU, de legalább előre nézett.

Arra a veszélyre ugyanis, hogy az oroszok télre elzárhatják a gázt, több ország azzal reagált, hogy kitolta a hőerőművek leállításának és a szénbányák bezárásának a határidejét. Magyarországon a kormány megkönnyítette a fakitermelést, az iskolákat a fatüzelés felé tolják, Szlovákia korlátozza a tűzifa exportját. Vagyis az egyik áthidaló részmegoldás sokak számára a fatüzelésű fűtés lesz.

A másik áthidaló részmegoldás pedig a spórolás, amit Magyarország miniszterelnöke nemrég még megmosolygott, a sajtója pedig teli szájjal röhögött rajta, amikor Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök a rezsicsökkentést bírálva azt mondta, a rezsit spórolással is lehet csökkenteni. Most azonban a rezsicsökkentés átalakítása után Orbán is azt mondta, aki többet fogyaszt, annak vagy meg kell fizetnie a magasabb árat, vagy spórolnia kell.

Európa több országa is spórolással igyekszik csökkenteni az energiafogyasztást. Például azzal – mint a brüsszeli Politico összeszedte –, hogy a közintézményeknek és a cégeknek megszabják, hogy nyáron nem tekerhetik a légkondit 27 fok alá, télen meg a fűtést 19 fok fölé, nem lehet tárva-nyitva az ajtó, hogy ne az utcát hűtsék-fűtsék, este 10 után le kell kapcsolni a kirakatok megvilágítását. Spanyolország mindezt rendeletbe foglalta, miközben náluk annyira nem is nagy a gond, hiszen a gázfogyasztásuknak mindössze 10 százaléka jön orosz forrásból.

Más országok küszködnek: Németország egyelőre ajánlásokat adott ki, amik majd egyszer kötelezők lesznek; a franciák is dolgoznak egy „energia-józansági terven”; az olaszok a spanyol megoldáshoz hasonlót lengettek be, de ahhoz egyelőre olaszosan nem tartják magukat, illetve máshonnan vásárolt gázzal váltanák ki az orosz gázt; az eleve rengeteg szenet elégető lengyelek pedig még több szenet égetnének el.

Pedig a kevesebb, vagy legalább a fenntartható fogyasztás évek óta kulcsmotívuma a klímaváltozás elleni teendőknek. Ezeket gyakran rajtunk, mezei fogyasztókon kérik számon, és gyakran mi magunk is vonakodunk megtenni őket, miközben sem a politikai vezetés, sem a cégek nem törik össze magukat azért, hogy tényleg egyszerűbb és magától értetődőbb legyen környezettudatosan élni.

A mulasztásért, amit a világ többi részével együtt Európa ezen a téren elkövetett, épp Vlagyimir Putyin nyújtja be a számlát. Európának pedig egyrészt az a válasza, hogy akkor spóroljunk – ez helyes, eddig is ezt kellett volna tennünk –, másrészt meg az, hogy akkor most egy darabig legyünk megint még szennyezőbbek.

Eddig csak néztük a klímacélokat és lassan araszolgattunk feléjük az egyre nagyobb hőségben, most viszont teszünk egy öles lépést visszafele.

Klímavészhelyzet

Olaf Scholz

Vlagyimir Putyin

Vélemény

Jelenleg a legolvasottabbak

Percről percre

Romsics Ignác a vendége a Napunk idei utolsó beszélgetőestjének Párkányban. A történészt munkásságáról és önéletrajzi könyvéről Kacsinecz Krisztián kérdezi.

Csökkentik a jókúti ideiglenes menekülttábor kapacitását, mivel csökken az ott tartózkodó illegális bevándorlók száma, közölte a belügyminisztérium. Az elmúlt egy hétben 59-en tartózkodtak a táborban, ahol összesen 16 sátor áll rendelkezésre. Ezt vélhetően a felére csökkenti a belügyi tárca.

Nyolc ember vesztette életét orosz támadásokban a kelet-ukrajnai Kurachove városában, közölte az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője. (čtk)