Habovčík Marián: „Mivel a pénzügyminiszter látta, hogy a települések megspóroltak némi pénzt, úgy döntött, velünk finanszíroztatja az ötleteit”
Tudatosan szorította sarokba az önkormányzatokat a kormány, a választások előtt számos intézkedés költségét a településekre hárítja át. Ahol viszont támogathatná a települések fejlődését, ott évek óta képtelen reális segítséget nyújtani.
Köszönjük, hogy olvasod a cikkeinket. A Napunk csak úgy tud fennmaradni, ha az olvasói előfizetik. Kérjük, támogasd a szerkesztőség munkáját. További cikkeinkért, illetve rövidhírekért látogass el a főoldalunkra is.
Habovčík Marián, a rimaszombati járásbeli Sajólenke polgármestere, a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) szociális ügyi bizottságának tagja és a Gömör-Kishonti Városok és Falvak Szövetségének (ZMOGaM) elnöke ötödik választási ciklusát tölti a mintegy 200 fős település élén, de nem emlékszik olyan kaotikus időszakra, amilyen a mostani.
Szerinte a kormány, élén a pénzügyminiszterrel kétszeresen tesz keresztbe az önkormányzatoknak a pedagógusoknak és a közalkalmazottaknak beharangozott 500 eurós egyszeri támogatással, melyen valójában az állam nyer a legtöbbet.
Miközben az árvágta miatt számos településen évekre leállhat a fejlődés, a nagyberuházásokért, a régiófejlesztésért és az elektronizációért felelős minisztérium eddig nem lépett annak érdekében, hogy legalább a már jóvá hagyott uniós pályázatokat megvalósíthassák a települések. Habovčík Marián szerint több száz szerződést nem fognak aláírni az önkormányzatok, Szlovákia pedig több száz millió eurót lesz kénytelen visszaküldeni Brüsszelnek.
Beszélgetésünkből kiderül, hogy:
- miért háríthatta át az inflációellenes csomag és az egyszeri jutalmak költségét a pénzügyminisztérium az önkormányzatokra,
- melyek a legnagyobb gátjai az uniós források felhasználásának, és miért nem lesz hatékony a marginalizált csoportoknak szánt pénzek lehívása,
- kérdéses a Zuzana Čaputová által is meglátogatott tornaljai Integrált Gondozó Ügynökség további bővítése.
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása augusztustól sztrájkban áll, mikorra tervezik az első tiltakozó akciókat?
A ZMOS kongresszusán arról született döntés, hogy először megyei szintű tiltakozások lesznek. Besztercebánya megyében, Besztercebánya főterén augusztus 16-án 10 órától sztrájkolunk. A többi megyei város is szervez tiltakozó akciót, szeptemberben pedig országos megmozdulásra készülünk.
Van bármi értelme ezeknek a tiltakozó akcióknak?
Én a tárgyalás és az egyeztetés híve vagyok, tény viszont, hogy nincs kivel tárgyalóasztalhoz ülni, mert a pénzügyminiszter még csak nem is az asztal mögül áll elő törvényekkel, hanem aszerint, hogyan ébred fel. Rendkívül inkorrekt módon viselkedik, mert az ötleteit nem az állami költségvetésből, hanem az önkormányzatok pénzéből valósítja meg.
Nyilván azért nem tárgyal a ZMOS képviselőivel, mert tudja, hogy az őszi választások előtt a polgármesterek nem fognak kellemetlenséget okozni a lakosoknak.
Pontosan. Ez a leginkorrektebb az egészben, hogy sarokba szorították az önkormányzatokat. A településeknek negyedévente le kell zárniuk a könyvelésüket egy elektronikus rendszerben, ezen keresztül a pénzügyminisztérium látta, hogy az önkormányzatok számláján mennyi pénz van. Tény, hogy a járvány alatt a települések sok pénzt megspóroltak, hiszen két év alatt nem voltak rendezvények, minimális építkezés valósult meg, több beruházást eltoltak.
A beruházásra elkülönített pénzek ott maradtak a számlákon, illetve átkerültek a tartalékalapba. Viszont a tartalékalap forrásait a törvény szerint nem költhetjük el bármire. Mivel a pénzügyminiszter látta, hogy a települések megspóroltak némi pénzt, úgy döntött, velünk finanszíroztatja az ötleteit. Ez szemétség a részéről, nem tudom másnak nevezni.
Eltekintve a matoviči praktikáktól, ki tudnák gazdálkodni az intézkedések költségét?
A legrosszabb, hogy számos törvény átgondolatlan és nem lehet megvalósítani a gyakorlatban. Ráadásul év közben fogadnak el olyan törvényeket, melyeknek komoly hatásuk van a költségvetésünkre, közben a büdzsét év végén kell összeállítani. Az önkormányzatok év közben nem emelhetik meg a költségvetésük hiányát, a pénzügyminisztérium folyamatosan arra kényszerít bennünket, hogy megszegjük a költségvetési szabályokról szóló törvényt.
Például a pedagógusoknak és a közalkalmazottaknak szánt 500 eurós egyszeri jutalom bejelentésekor a pénzügyminiszter azzal dicsekedett, aminek a kifizetésére rendeletben kötelezi az önkormányzatokat, megrövidítve ezzel más lakosokat.
Nem beszélve arról, hogy az 500 eurós jutalom valójában bruttó 900 eurós költséget jelent. Egy olyan városnak, ahol 50 alkalmazottnak kell kifizetni az egyszeri jutalmat, 45 ezer eurós nem tervezett költséget jelent. A nap végén a pénzügyminiszter nevet, hiszen az alkalmazottak 400 eurót kapnak készhez, 600 eurót pedig befizetünk az államnak adó és járulék formájában.
Van hasonló „apró betűs rész” az inflációellenes csomagnál is?
Az is az önkormányzatok jövedelmét faragja le, mely nagyban függ a személyi jövedelemadótól. Ha a szülőnek 100 euró adót kellene befizetnie, a 60 euróra emelt adóbónusz után 40 euró adót fizet be. Ezek komoly kiesések lehetnek, és csak tetőzi a bajt, hogy az energiaárak és az üzemanyagárak ugrásszerű emelkedése további áremelkedést generál.
Például tavaly 17 euróért vettük a szén mázsáját, most mázsánként 35 euró a szén ára. Míg tavaly 400 euróból megoldottuk a hivatal fűtését, idén ez 1400 euróba fog kerülni. Ha az államfő nem vétózta volna meg az inflációellenes csomagot, a kisebb települések szó szerint elvéreznek év végére.
Igor Matovič viszont azzal érvel, hogy emelkedni fog az önkormányzatok bevétele, és nem kerülnek nehéz helyzetbe.
Az egyik polgármester kollégám vette a fáradtságot és kiszámolta, hogy a pénzügyminiszter által emlegetett többletbevétel nála körülbelül 21 ezer eurót tesz majd ki, viszont csak az 500 eurós jutalmak 29 ezer eurós kiadást jelentenek. Ilyen fél információkkal vezeti félre az embereket.
Igor Matovič tökéletesen tisztában van azzal, hogy a polgármesterek a választásokig valahogyan megoldják a helyzetet, de ott, ahol polgármesterváltás lesz, óriási feszültséget fog szülni, hogy az új polgármester üres kasszával veszi át a települést.
Egyszerűen egymás ellen uszítja az embereket. Nem érezte szükségét annak, hogy egyeztessen a ZMOS képviselőivel, mindenről a sajtóból értesülünk.
Éberen figyelik a pénzügyminiszter sajtótájékoztatóit?
Remegve várjuk a bejelentéseit, mert az egyik téves ötlete követi a másikat. Húsz éve dolgozom az önkormányzatban, ilyen káoszt egyetlen kormány alatt sem éltem meg. Így még soha nem herdálták a közpénzt.
Milyen kompetenciákkal bővültek idén az önkormányzatok kötelezettségei, és milyen költséggel járnak?
Például a nem állami szociális szolgáltatóknak járó juttatás havi 100 eurós költséget jelent. Itt sem arról van szó, hogy nem akarunk hozzájárulni az idősek gondozásához, de olyan mechanizmusra lenne szükség, mellyel kivitelezhető a törvény. Az államtól 280 eurót kapok per fő egy évre a részadóból, valójában azonban 1200 eurót kell kifizetnem a szociális szolgáltatónak egy évre.
Ilyen összegnél az 500 fő alatti települések képtelenek támogatni 4 idős gondozását, egyszerűen nincs miből. Hiába kértük a szociális ügyi minisztert, hogy ne kozmetikázzanak, hanem dolgozzák át a szociális szolgáltatásokról szóló jogszabályt. Törvényben garantálták a magánintézményeknek a havi 100 eurót, az viszont már nem érdekli a kormányt, hogy ezt miből fedezik az önkormányzatok.
Novemberben fogadták el azt a törvényt, melyben kötelezik az önkormányzatot a magán oktatási intézmények támogatására. Megjegyzem, máig nem készült el a vonatkozó végrehajtási rendelet.
Felmerült viszont, hogy az állam elengedné a pandémia alatt felvett hitel törlesztését, ezzel kompenzálná az állam az áthárított terheket?
Ez egy újabb inkorrekt lépés, sőt, zsarolási praktikának nevezném.
