Napunk newsfilter: Csomómentesre főtt a hungaro-pannon mártás
1. Saulusból Paulus, Paulusból Saulus Hegedüs Zsuzsa előadásában. 2. Juraj Krúpa átállt, és kitálalt.
Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!
A híreket válogatta és kommentálta Finta Márk
1. Hegedüs Zsuzsa metamorfózisai
Nagyon rotyogott már, így Orbán Viktor lejjebb tekerte a lángot a közép-európai rezsón fődögélő hungaro-pannon mártás alatt Bécsben. Ennek – bár lehetne – nem az az oka, hogy a miniszterelnök attól tartana, hogy a gáz túlfogyasztása miatt megugrik a rezsiszámla. Inkább az, hogy talán még őt is meglepte, milyen hullámokat kavart a fajvédő kiszólása – holott az egyáltalán nem volt új, csak kicsit egyértelműbben játszott rá a tábor aljasabb ösztöneire, mint korábban.
A külföldi reakciókról és hatásokról Renczes Ágoston értekezett ma a Napunkon, ám legalább ilyen érdekes a sztori belföldi csavarja. Történt ugyanis, hogy Hegedüs Zsuzsa szociológus, Orbán Viktor főtanácsadója balett-táncosokat megszégyenítő fordulatok után megbocsátott a magyar miniszterelnöknek. Nem is akárhogy.
Saulus-Paulus-Saulus. Hegedüs Zsuzsanna néhány nappal ezelőtti nyílt levelét a miniszterelnökhöz, melyben Orbán tusványosi beszédét nyíltan fajgyűlölő beszédnek nevezte, szinte a teljes magyar sajtó idézte. Hirtelen mindenki Hegedüs Zsuzsával akart beszélni: ritka, hogy egy Orbánhoz közel álló ember hosszú évek hallgatása után hirtelen kiénekeljen a kánonból.
A szociológus sorra adta a nyilatkozatokat, melyekben egyre erőteljesebben bírálta a kormányt, és nem csak a beszéd miatt – a NER fejére olvasott egy csomó más dolgot is. „Robbantani” akart, ahogy fogalmazott, „megállítani a kormányzati mételyt”, civil kezdeményezésről, tanárbérekről, ápolóbérekről, nyomorról beszélt.
A reakciók a szokásosak voltak. Az ellenzéki tábor felkapta a fejét mélabús apátiájából, és finoman rajongani kezdett, a kormánypárti revolvermédiában pedig csőre töltötték a megmondóembereket, és nekiálltak a karaktergyilkolásnak: Hegedüs Zsuzsa hirtelen áruló lett, és ez volt rá talán a legenyhébb jelző.
Aztán este lett, és reggel: a harmadik nap. Orbán pedig Bécsbe ment, és kijelentette, itt bizony az ő igen nagy félreértésének esete forog fenn. Mert hogy a kijelentését kulturális kontextusban kell érteni, nem biológiaiban, és egyébként is, néha előfordul, hogy félreérthetően fogalmaz.
Nehezen érthető, pontosan mit is jelent a kulturális kontextus. Mert hát Orbán fajokról beszélt, kulturális fajokról márpedig nem szólnak a krónikák, sem Darwin művei. A dolog másik olvasata talán az, hogy a magyar miniszterelnök a Poitiers-nél handzsárt lóbáló, zord mórok helyett a sima beszédű, bülbülszavú mórokra gondolt, akik elhódítják asszonyaink szívét, s harc helyett szerelemmel veszik be a vén Európát, hogy aztán porontyaik kacagásától és a hoppon maradt magyar legények sírásától legyen hangos a magyar róna…
Végeredményben azonban nem tudtuk meg, mire is gondolt pontosan Orbán Viktor, ha nem arra, amit mondott. S ezt nem kérdezte meg tőle senki.
Hegedüs Zsuzsának azonban éppen elég volt ez az orbáni „nem is úgy gondoltam” és „nem vagyok rasszista”. A miniszterelnök maszatolós, nehezen értelmezhető visszakozását olyan természetességgel fogadta el, mintha pár órával korábban még nem „meghülyülő hatalomról” beszélt volna. A volt főtanácsadó – mert munkáját dupla pálfordulása után sem kapja vissza – úgy gondolja, nagy tett volt, hogy Orbán „pontosította”, mit gondolt.
Testet öltött GFG ellenzék-androidja. A szociológus ezzel tökéletesen megtestesítette G. Fodor Gábor, a Fidesz egyik fő ideológusának vízióját az ellenzéki viselkedésről. Hegedüs Zsuzsa tulajdonképpen prototípus lett, a házi ellenzék megvalósult ötlete. Hangosan szólt, erélyesen, mind közül a legkeményebben harapott rá a gumicsontra, „leüvöltötte Orbán fejét”, ahogy anyáskodva, szerepére rájátszva szokta mondani. Ám mikor a miniszterelnök nagylelkűen hátrafelé mozdította lábát, lelkendezve emelte piedesztálra az államférfit, akinek beszéde pár nappal korábban szerinte még Goebbelsnek is tetszett volna.
Így lett csomómentes a hungaro-pannon mártás. Hamarosan lehet tálalni.
2. Heger feje főhet a tankoló SaS miatt
Juraj Krúpát eddig csak a vájtfülűbb parlamentfigyelők ismerték, na meg azok, akikben van annyi mazochizmus, hogy a vasárnapi ebédnél a Jó ebédhez szól a nóta helyett a szlovák tévék vitaműsoraival fűszerezzék a húslevest. Az uborkaszezon közepén azonban hirtelen az OĽaNO egykori biztonságpolitikai szakértőjével lett tele a sajtó.
A képviselő csütörtökön elhagyta az Egyszerű Emberek frakcióját, pénteken pedig át is ült az főellenség SaS frakciójába.
Így lett ő az a gyerek a nagy koalíciós válóperben, aki anya helyett inkább apánál marad. S becsületére legyen mondva, nem csak a kilépésbe állt bele, hanem a Denník N-nek adott interjújában – immár szabadon – el is mondta, miért tette, amit tett.
