Napunk

Dreeko szerdahelyi rapper-DJ: Még visszük a stílt, de jön az új generáció, és mi már lassan távoli legendák leszünk

Fotó – Cséfalvay Á. András
Fotó – Cséfalvay Á. András

A 2010-es évek egyik szerdahelyi „fenomén”-je volt a szerdahelyi rapszcéna felfutása, aminek Dreeko volt a motorja, egyben az egyik legismertebb figurája. A dalaik menőséget csináltak a helyi szlengből, és szabályos slágerek lettek Dunaszerdahelyen.

Eccsó, píz, níma, stíl – akinek van dunaszerdahelyi ismerőse, az biztosan találkozott már ezekkel a szavakkal. A helyi nyelvjárás és szleng olyannyira erős része a szerdahelyi identitásnak, hogy tudatosan megjelenik a szerdahelyi kultúrában is, az egykori Tollas Rádióban gyakran beszéltek nyelvjárásban a bemondók, és a Klikkout Kovács Ákos által készített, Szaval a jó öreg csallóközi sorozata is erre erősít rá, amikor a kitalált karakterek a jellegzetes helyi szófordulatokkal kommentálják az éppen aktuális és gyakran teljesen banális eseményeket.

Ez a beszédstílus az egyik legfontosabb ismérve a szerdahelyi rapszcéna legismertebb előadójának, a Dreeko néven ismert Bertók Alannak is. A Dreeko-számok szövegei szociolingvisztikai kincsesbányának tűnnek, olyanok, mintha az ember a szerdahelyi utcán hallgatná, hogy hogyan beszélnek a helyi lakótelepi fiatal felnőttek.

Szilvási Tibor, a Klikkout és a Paraméter újságírója azt írta egy korábbi interjúban, amit Dreekóval és a testvérével, Csirivel készített, hogy köpni-nyelni nem tudott, amikor meghallotta, hogy valakik „hibátlanul papolnak” arról a lakótelepi milliőről, amiben ő is felnőtt.

Dreeko sokáig Csirivel „nyomta a stílt”, de mint a beszélgetésünk során kiderült, Csiri már nem foglalkozik a zenével, Barber Shopot nyitott Szerdahelyen, Dreeko pedig már leginkább DJ-zik Dio Brando néven, ő a Grand Coffee Club rezidens DJ-je, legfeljebb hobbiszinten rappel. A munkásságuk azonban továbbra is meghatározó eleme a „szerdahelyiségnek”, erről beszélgettünk Dreekóval.

Interjúnkból kiderül:

  • mennyire kell komolyan venni a Dreeko-szövegeket és a klipekben látható keménykedést,
  • van-e többféle stíl Szerdahelyen,
  • hogy került Fluor és Eckü az egyik klipjükbe,
  • mit jelent Dreeko számára a szerdahelyiség,
  • milyen zenék hatottak rá,
  • mi az a hely Szerdahelyen, amit mindenképp megmutatna egy, a stílekre nyitott idegennek.

A szövegeitek egyik különlegessége a hiteles szerdahelyi szleng, erre tudatosan erősítettetek rá? 

Nekem mindig nagyon fontos volt az önkifejezés, az önmegvalósítás, azt szerettem volna, hogy természetes legyen, amit csinálok. Nem szerettem volna olyan zenét írni, mint más előadók, akik körülbelül úgy írnak szöveget, mint egy iskolai fogalmazást. Én inkább eljátszom szatíra formájában. A filmekben is ezeket a szatírákat szeretem, mint a Ne légy barom, míg iszod a dzsúszod a gettóban vagy a Jojo Nyuszi. Ezek mind erős szatírák, van bennük társadalomkritika, van mondanivalójuk, de közben sírva röhögsz. Én is valami ilyesmit szerettem volna csinálni úgy, hogy minél természetesebb legyen.

Fotó – Cséfalvay Á. András

A klipjeitek nagyon szórakoztatóak vizuálisan és a szövegek miatt is, de azért vannak olyan pillanatok, amikor nem lehet eldönteni, hogy a keményebb kiszólásokat nem gondoljátok-e komolyan. Mennyi a komolyság a számaitokban, és mennyi a hülyéskedés?

Hát ezt hirtelen nehéz megmondani, van, amit komolyan gondolunk, van, amit nem.

Van olyan számotok, amiben viszont nem merül fel ez a kérdés. A Kiscsávóban teljesen komolyan megjelenik a rasszizmus, a kirekesztettség, az, hogy hogyan csúszik már valakinek gyerekkorában félre az élete.

Cigány gyerekek vagyunk, elég sok mindent láttunk, van miről írnunk. Vannak komolyabb hangvételű dalaink is, de én inkább a szórakoztatást szeretem képviselni. Legalább zenélés közben érezzem jól magam.

De akkor a puskát meg a szamurájkardot, ami a Viszem a stílt klipjében megjelenik, azt nem kell komolyan venni?

Azt nem, az csak látványelem.

Szoktak lenni viták a rapperek között, hogy az egyik azt mondja a másikra, hogy nála a gengszterkedés csak póz. Úgyhogy neked is felteszem a rappel kapcsolatos fontos alapkérdést: nálatok mennyire hiteles a keménykedés, a gengszterkedés? 

Szó sincs gengszterkedésről, nem is mondtuk soha, hogy gengszterek vagyunk. Annyira jó gyerekek sem vagyunk, nem vagyunk angyalkák, de nem vagyunk gengszterek, sose képviseltünk ilyesmit.

Olyan embernek, aki nem ismerős Szerdahelyen, hogyan magyaráznád el, hogy mi az a DS Stíl?

Inkább nem erőltetném. Ez egy szűk körnek a stílusa, ami Szerdahelyre koncentrálódik. Valaki vagy érzi, vagy nem. De meglepődtem, mert amúgy külföldön is vannak emberek, akik valahogy totál átérzik. Viszik a stílt.

Vannak Szerdahelyen belül külön stílek? Nektek van Vychodi Funky és Szeveri Funky című számotok is.

Mindkét lakótelepnek megvannak a sajátos beköpései, de nincs nagy különbség, végül is ugyanaz a stílus.

Fotó – Cséfalvay Á. András

Az egyik karácsonyi klipetekben szerepelt Fluor, aki a magyarországi könnyűzene egyik legismertebb figurája, és Eckü, aki szintén egy ismert név a rapszcénában. Velük hogy kerültetek kapcsolatba?

Na ők például, el nem tudom képzelni, hogyan, de annyira vágják és átérzik ezt a szerdahelyi stílt, hogy amikor először találkoztunk,

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Dunaszerdahely

Interjúk és podcastok

Jelenleg a legolvasottabbak

Percről percre

Hatályba lépett az Egyesült Államok fizetésképtelenségének elkerülését lehetővé tevő törvény, miután Joe Biden a kongresszusi elfogadás után aláírta dokumentumot. Az elnök a törvény aláírása alkalmából kiadott közleményben hangsúlyozza, hogy annak nyomán 2025. január 1-ig felfüggesztik az amerikai államadósság felső korlátját, és 2025. január 2-án automatikusan az akkori államadósság válik a törvényben megállapított felső eladósodottsági plafonná.

Robert Fico kijelentette, hogy tiszteli Gautam A. Rana amerikai nagykövetet, ezért részt vesz a június 8-i fogadáson, amelyet a nagykövetség a függetlenség napja alkalmából rendez, és amelyre a Smer elnökét is meghívták.