Csömíny, kácso, rékas. Mír beszínek ilyen érdëkëssen a Csallóközbe?
A csallóköziek közül sokan úgy gondolják, ők valójában nem is nyelvjárásban beszélnek.
- Dunaszerdahely és környéke a Napunk fókuszában. A szlovákiai magyarok történeteiről és problémáiról írunk, egyenesen a régiókból. Ezeket a dél-szlovákiai sztorikat csak nálunk találod meg.
Nidda, ez ëgy kácso, az mëg ëgy csömíny. Ha elsőre megértette ezt a mondatot, akkor önnek már lehetett dolga a csallóközi nyelvjárással. Régi vita tárgya ezen a vidéken, hogy a csallóköziek nyelve mennyire tér el a magyar köznyelvtől, valóban szokatlanul sok furcsa szót tartalmaz-e, és hogy a beszélői szégyellik-e vagy büszkék-e rá.
Melyek a legkülönlegesebb csallóközi szavak, és miért van olyan sok kifejezés a Pozsonypüspökitől Komáromig nyúló régióban a szerény szellemi képességű emberekre?
Nyelvészekkel jártuk körbe, tényleg olyan különleges-e a csallóköziek nyelve, és milyen helyet foglal el ez a nyelvjárás a szlovákiai magyarok életében.
Hova tartozik a csallóközi nyelvjárás?
A Csallóközben beszélt nyelvjárást a kutatók egy tágabb nyelvjárási régióhoz sorolják, amelyet közép-dunántúli–kisalföldi régiónak neveznek. Ebben a régióban két nyelvjáráscsoport van: a csallóközi–szigetközi és az észak-dunai. Ez utóbbit a Csallóköztől keletre, a Duna-kanyarig használják, a csallóközi–szigetközit pedig a Csallóköz mellett még a Mátyusföldnek a Vágtól nyugatra eső részén.
Fontos leszögezni, hogy ezek a nyelvjárások átnyúlnak Magyarországra is, sokkal régebbiek ugyanis, mint a trianoni határok. Ezt a tapasztalatot az torzíthatja, hogy az utóbbi száz évben a határ szlovákiai oldalán kettős nyelvjárási helyzetbe kerültek az emberek, hiszen a szlovák nyelvi közeg is hatni kezdett a beszédükre. Ettől viszont a nyelvjárásuk még megőrizte eredeti formáját.
Vannak, akik szerint nem is létezik
A csallóközi nyelvjárás egyik avatott szakértője Menyhárt József, akit többen ismerhetnek politikusként vagy zenészként, mielőtt azonban az MKP elnöke lett, a nyitrai egyetemen dolgozott nyelvészként, és főként a nyelvjárásokat kutatta.
Menyhárt szerint a szlovákiai magyarokra jellemző, hogy többen beszélnek közülük nyelvjárásban a mindennapokban, mint a magyarországiak közül. Ez pedig azért van, mert
- jelentős részük falun él,
- kevesebb köztük a közép- és magasfokú végzettségű,
- egy részük szlovák iskolába járt,
- kevesebb lehetőségük van a nyilvánosság előtt magyarul beszélni,
- a sztenderd magyar inkább Trianon után terjedt el Magyarországon, és ebből a szlovákiai magyarok kimaradtak.
Mindez pedig azzal is jár, hogy a nyelvjárás pozíciója erősebb, mint a határ magyar oldalán, sőt, a nyelvjárásban beszélők nem is mindig tudnak róla, hogy nyelvjárásban beszélnek.
Ez utóbbi jelenséget egy másik nyelvész, Sándor Anna mutatta ki csallóközi kutatásában. A magyar nyelvjárások jelene és jövője Szlovákiában című cikkében írja, a csallóközi alanyai között feltűnő volt, hogy sokan úgy vélekedtek, Dunaszerdahelyen és környékén nincs is nyelvjárás. Akik mégis elismerték a csallóközi nyelvjárás létezését, azok szépnek is tartották a saját beszédüket.
Hogy lesz a kacsából kácso?
Ami a hangtani sajátosságokat illeti, Menyhárt József is hangsúlyozza, hogy a csallóközi–szigetközi nyelvjárás nem tér el olyan radikálisan a sztenderdtől, mint más nyelvjárások, például a palóc. Ez azt is jelenti, egy csallóközi könnyebben levetkőzi saját nyelvjárását, illetve hogy a csallóközit utánozni is egyszerűbb, míg például palócosan beszélni egy nem-palóc számára csaknem megoldhatatlan.
A legismertebb csallóközi hangtani különlegesség az ízés (szíp, kík, sötít, tessík), az uzás (ustor, hugyan), a különböző magánhangzó-módosulások (gondúkodik, kúdus), magánhangzók rövidülései (hüss, buza), az özés (köröszt, öspörös) vagy épp az á utáni ozás (sárgo, házo) – ez utóbbinak egy több áttételes eredményeként lesz a kacsából először kácsa, majd kácso.
Több furcsa szó van itt, mint máshol?
A csallóközi beszédet sokan azért is különösnek tartják, mert
