Napunk

A 40 az új 30. De mi lesz tíz év múlva? Az extrém hőségről kérdeztük az embereket az ország legforróbb vidékén

Vízpermetező Komáromban, a Klapka téren. Fotó - Facebook/Keszegh Béla
Vízpermetező Komáromban, a Klapka téren. Fotó – Facebook/Keszegh Béla

Elöljáróban annyit mondhatunk, hogy a klímaváltozást már mindenki tapasztalja a saját bőrén is, a jövőt tekintve pedig senki sem túl optimista.

Abban a legtöbb szakértő egyetért, hogyha nem változtatunk sürgősen, ha nem csökkentjük jelentősen az üvegházhatású gázkibocsátásokat, akkor tényleg az idei lesz a hátralévő életünk leghűvösebb nyara. A tartós hőhullámokban exponenciális növekedés várható: a század végére a jelenleginél átlagosan 12-szer több tartós hőhullámos napra számíthatunk Magyarországon, de nagyjából ugyanez érvényes Szlovákia legmelegebb, déli területeire is. Az évi maximumhőmérsékletek is szignifikánsan emelkednek mindenhol, és egyre inkább közelítenek a 40 Celsius-fokhoz.

Szlovákia egyik legforróbb régiója a Komáromi járás. Az idei nyár egyik legmelegebb napján, amikor harmadfokú hőségriadó van érvényben, és a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 39 fokot, készítettünk egy rövid ankétot a járás lakosai körében. Arra voltunk kíváncsiak:

  • Hogyan védekeznek az extrém hőség ellen?
  • Érzékelik-e a változást a múltbéli nyarakhoz képest?
  • Mire számítanak a jövőben?

Hogy ne süljünk meg?

Az általunk megkérdezett válaszadók többségének nincs klímája, egyvalaki nyilatkozta, hogy van, de nem használja. A legtöbben azt mondták, a ház vagy lakás hűtését a klasszikus, jól bevált módszerrel oldják meg: éjszaka szellőztetnek, nappal csukva tartják az ablakokat, legfeljebb csak az árnyékos oldalon nyitják ki.

Ez beválhat az új építésű, megfelelő nyílászárókkal ellátott, jól szigetelt házak esetében, ahol ezzel a módszerrel 25-26 fok körül tartható a hőmérséklet, de a panelházak legfelső emeletén már nem. Gábor, a 37 éves mérnök ezért is gondolkodik a klíma beszerelésén. A munkahelyén egész nap megy a légkondi, stabilan alacsony a hőmérséklet, otthon azonban akár a 30 fokot is meghaladhatja.

Éva, a fiatal, kétgyermekes anyuka egy téglaépítésű tömbház harmadik emeletén lakik a családjával. A légkondicionáló berendezés rendszeresen megy náluk kánikula idején.

A klímával nem rendelkező megszólalók többsége vízpartra menekül a hőség elől, amikor csak teheti, jellemzően inkább a természetes vizekhez, mint strandra.

Sokan kihasználják a Duna alacsony vízállását, és a folyó vizében hűtik le magukat. Fotó – TASR

Még a 30 fok is ritkaság volt

Egyik válaszadó sem emlékszik olyasmire, hogy tíz-húsz évvel ezelőtt lettek volna ennyire intenzív hőhullámok, amikor több nap egymás után is 37-39 fok van, mindenféle enyhülés nélkül.

Egy csallóközaranyosi nyugdíjas, Gizella azt nyilatkozta a Napunk kérdésére, hogy gyerekkorában még az is ritkaságszámba ment, ha nyáron 30 fokig emelkedett a hőmérséklet. Sokkal gyakoribbak voltak a frissítő záporok, zivatarok is, persze akkor is váltakoztak a csapadékosabb és a szárazabb, aszályosabb évek. Olyasmire azonban nem emlékszik, hogy hetekig egy csepp eső sem esett volna.

Még a közelmúltban, tíz-tizenöt éve sem voltak ennyire brutálisak a nyári hőségek, mondja Anna, a 34 éves vállalkozó. „Nem tartott hetekig a kánikula, július vége, augusztus eleje volt erősebb. Most jóformán egész augusztusban

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Időjárás

Kánikula

Klímavészhelyzet

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak