Napunk

Orvos a kánikuláról: A pokolba vezető út, ha állandóan megy a légkondi, hozzá kell szoknunk a hőséghez

Jana Bendová. Fotó N - Vladimír Šimíček
Jana Bendová. Fotó N – Vladimír Šimíček

Komoly hőmérséklet-emelkedéstől szenvedünk. A klímát, a jeges teát és a jéghideg zuhanyt óvatosan adagoljuk, mondja Jana Bendová felnőtt háziorvos.

Köszönjük, hogy olvasod a cikkeinket. A Napunk csak úgy tud fennmaradni, ha az olvasói előfizetik. Kérjük, támogasd a szerkesztőség munkáját. További cikkeinkért, illetve rövidhírekért látogass el a főoldalunkra is.

Kánikula van, a hőmérséklet helyenként a 40 Celsius-fokot is megközelíti.

A Jana Bendová felnőtt háziorvossal készült beszélgetésből megtudhatják:

  • mi a teendő, ha magasra szökik a hőmérő higanyszála,
  • hogyan viseljük gondját a gyerekeknek és az időseknek,
  • mikor tanácsos melegben sportolni,
  • miként tudjuk tartani az előírt folyadékbevitelt,
  • hogyan tudunk alkalmazkodni a hőséghez.

Néhány időjárás-előrejelzéssel foglalkozó honlap szerint július második felében Szlovákiában a hőmérséklet megközelíti majd a 40 Celsius-fokot. Hogyan reagál a szervezetünk ilyen magas hőmérsékletre?

Testünkben megannyi csodás mechanizmus működik, amelyek elősegítik, hogy szervezetünk képes legyen alkalmazkodni a változásokhoz. Azt a mechanizmust, amely igyekszik a test és a külső környezet közti egyensúlyt megtartani, termoregulációnak (hőszabályozás) nevezik. Erre a mechanizmusra a túlélésünkhöz volt szükség, és most is szükségünk van rá, azonban ennek a mechanizmusnak is vannak korlátai. 30 Celsius-fokig terjedő hőmérséklet esetén testünk könnyen fenntartja ezt az egyensúlyt, de minél magasabbra szökik a hőmérő higanyszála, annál nehezebben tartható fenn a hőszabályozás. Néhányan közülünk könnyebben hozzászoknak a hideghez vagy a meleghez, másoknál ezek a mechanizmusok – a kor vagy egy krónikus betegség következtében gyengébben működhetnek.

Hogyan alkalmazkodhatnánk könnyebben a magas hőmérséklethez?

A globális felmelegedés időszakát éljük – ha szeretnénk túlélni, kutatásokat kell folytatnunk annak érdekében, hogy megtudjuk, miként tudjuk az ilyen magas hőmérsékleteket túlélni. Erre több lehetőség is kínálkozik. Léteznek olyanok, akik hűvösebb éghajlatú területekről melegebb éghajlatúra költöznek, adaptálódnak, a testük már megszokta a magas hőmérsékletet. Köztudott, hogy sokkal rosszabbul viseljük a hőséget, ha az már májusban vagy júniusban megjelenik. Később, például augusztusban már természetesebbnek vesszük, szervezetünk is jobban hozzászokott. A tudósok manapság már arról beszélnek, hogy az emberi testnek megvannak a maga korlátai, lehetséges azonban, hogy a kutatások a későbbiekben majd rámutatnak arra, hogyan lehetne kitolni ezeket a határokat. Egészséges, rendszeresen sportoló emberek részvételével már végeztek ilyen kutatást.

Mi volt a kutatás lényege?

A kutatásban résztvevők egyik csoportja hat napon át normális hőmérséklet mellett, a másik csoport pedig hőségben intenzív testmozgást végzett. A kutatás megállapította, hogy azok szervezetében, akik hat napig hőségben edzettek, olyan változás állt be, melynek köszönhetően jobban elviselték az említett körülményeket. A változás sejtszinten ment végbe, a tudósok a hősokk-fehérjék számát mérték, melyben emelkedés állt be, és ennek következtében az emberek jobban viselték a hőséget. A szervezetben a plazma mennyisége is emelkedett. Ezt az elvet a sportolók is alkalmazzák felkészüléseik során is. A megnövekedett plazmaszint lehetővé teszi, hogy a test könnyebben adja le a hőt.

Amennyiben tehát hozzá szeretnénk szokni a meleghez, akkor ezekben a napokban kint kellene sportolnunk?

Nem. Az említett kísérlet laboratóriumi körülmények között, szigorú felügyelet mellett zajlott. A kísérletben résztvevők lenyeltek egy belső hőmérséklet mérésére szolgáló apró műszert. Amennyiben az életük veszélybe került volna, a kísérletet bármikor le lehetett volna állítani. Otthoni környezetben ezt nem javaslom.

Talán nem az a megoldás, hogy bezárkózunk a klimatizált lakásainkba, és csak akkor fogunk kijárni, ha a hőmérséklet 35 fok alá csökken, mivel egyre kevesebb ilyen időszak lesz. Hogyan tudjuk tehát megszokni a hőséget?

Fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy az a pokolba vezető út, ha állandóan olyan helyen tartózkodunk, ahol megy a légkondi, mert tulajdonképpen az alkalmazkodó mechanizmusainknak nincs lehetőségük bekapcsolni. Meg kell húznunk egy határt, hogy mennyi ideig lesz otthon bekapcsolva, és mikor fogjuk szervezetünket hozzászoktatni a meleghez. Az elkövetkező évek is a hőség jegyében fognak telni, a klímát pedig nem lehet túl intenzíven használni, mert az is egészségügyi kockázattal jár. A hőségre pszichésen is fel lehet készülni, akik ezt megteszik, sokkal könnyebben viselik.

Hány órát szabadna klimatizált helyiségben töltenünk?

Ez több tényezőtől is függ. Ha egy olyan kis lakásban élünk, amely közvetlenül a tető alatt található, és ahol nyaranta extrém hőség van, tovább kell bekapcsolva hagyni, de ilyen esetben ajánlott alacsonyabb teljesítményen működtetni. Ha a legnagyobb teljesítményen használjuk, az árt a szervezetünknek. Nincs pontosan meghatározva, hány óra nem számít még károsnak, én azt javasolnám, hogy a használatatát igyekezzünk a minimumra csökkenteni.

Milyen hőmérsékletre kellene állítanunk a klímát?

A szakemberek ajánlása nem feltétlenül azonos azzal, amit az emberek kellemesnek érzékelnek. Ezeket az ajánlásokat gyakran nem tartják be. A kinti és benti környezet közti hőmérséklet-különbségnek nem szabadna túllépnie az 5–7 fokot, extrém hőség esetén pedig legfeljebb tíz fokot. Ha tehát kint 37 fok van, bent legfeljebb 27 fok lehetne. De őszintén szólva nem ismerek olyat, aki 27 fokra állítaná a légkondicionálót, pedig így kellene tennünk, ha tekintettel lennénk az egészségünkre.

Mivel a hőmérséklet gyakran éjjel sem csökken 20 fok alá, néhányan bekapcsolt klíma mellett alszanak. Jó ötlet ez?

Amennyiben ez lehetséges, akkor használjuk a légkondicionáló berendezést, amikor ébren vagyunk. Ilyenkor sokkal inkább képesek vagyunk szabályozni a testhőmérsékletet, érezzük, mikor fázunk. Orvosként azt javaslom, hűtsük le a helyiséget, mielőtt lefekszünk, így kellemes környezetben alszunk majd el, a testünk pedig megoldja a fokozatosan emelkedő hőmérsékletet.

Mi segíthet elaludni, ha nincs klímánk, éjjel pedig 20–25 fok van?

Nagy különbség, hogy egészséges fiatalról, idősebbről vagy gyerekről van-e szó. Éppen az idősek és a gyerekek szervezete van jobban kitéve a hőszabályozás felborulásának. A produktív korban lévő egészséges ember szervezete könnyebben megküzd a magasabb hőmérséklettel. Ha nincs klímánk, használhatunk ventilátort, amely a levegő áramoltatásával hűti a szervezetünket. Bizonyított, hogy a langyos zuhany is segít, de vigyázzunk, ne jéghideg vízzel zuhanyozzunk, mert az egy dolog, hogy mit érzünk kellemesnek – a jéghideg zuhany olyan, mintha ennénk egy fagyit –, de ami sokkal fontosabb, hogy mit tesz mindez a szervezetünkkel.

Mit tesz a szervezetünkkel a jéghideg zuhany?

A testnek azt jelzi, hogy emelni kell a hőmérsékletet, és bekapcsolja az erre szolgáló mechanizmusokat. Egy kis ideig jól érezzük magunkat, de hosszú távon nem segítünk a testünknek, hanem ellenkező hatást váltunk ki vele. A langyos zuhany vagy fürdő azonban segít.

Ha magas a hőmérséklet, többet kellene innunk, mint máskor. Mennyi folyadékot kellene elfogyasztanunk, ha a hőmérséklet 30 Celsius-fok fölé emelkedik?

Átlaghőmérséklet esetén minden tíz kilogrammra legalább négy deciliter vizet kellene fogyasztanunk. Ha hőség van, akkor többet, ez attól függ, mennyire izzadunk. Ha olyan helyiségben tartózkodunk, ahol nincs klíma, többet kell innunk, mert a test óránként akár két liter izzadságot is képes termelni, ezért hát óránként két liter folyadékot kell meginnunk, ami már szélsőséges helyzet. Izzadáskor a víz mellett az ásványi anyagok és az elektrolitok is távoznak szervezetünkből, ezeket is pótolnunk kell.

Nemcsak az a fontos, hogy mennyit iszunk, hanem az is, hogy mit. Mit kellene innunk meleg időben?

Ha megiszunk egy kólát vagy egy sört, az kellemes lehet, de egészségügyi szempontból ezek nem megfelelő italok. A cukrozott italok, az alkohol vagy a kávé nem hidratálják megfelelő módon a szervezetünket, hanem még inkább kihajtják belőle a vizet. Az ideális folyadék a tiszta víz, melyet még a szomjúság érzését megelőzve kell fogyasztani. Meleg italokat is fogyaszthatunk. Ha meleg teát iszunk, a szervezetünk azt a jelzést kapja, hogy hűtenie kell magát, és elkezdünk jobban izzadni, ezáltal beindulnak a hőszabályozó mechanizmusokat, hogy a test ne forrósodhasson át.

Tehát annak ellenére, hogy kint 35 fok van, együnk bátran egy tányér meleg levest?

Igen, ez talán furán hangzik, de a laboratóriumi körülmények között végzett mérések során a meleg leves sokkal jobb helyen végzett, mint a hideg sör.

Ihatunk ilyen időben alkoholt vagy inkább korlátozzuk a fogyasztását?

Fontos, hogy a folyadékfogyasztásunkba ne számoljuk bele az üdítőket, az alkoholt és a kávét, ezek ugyanis nem hidratálják a szervezetünket, éppen ellenkezőleg. Ez alól kivételt képeznek az idősek, az ő esetükben gyakran nehéz elérni a megfelelő folyadékbevitelt. Ilyenkor azt javaslom, hogy ha az illető a gyümölcslevet, esetleg a cukrozott teát kedveli, az is jobb, mint a semmi. Az idősebb emberek sokszor nem hajlandók eleget inni, és mindent megtesznek azért, hogy ez ne derüljön ki. Ezért az ő esetükben azt javaslom, hogy az alkoholt kivéve bármiféle folyadékkal megkínálhatjuk őket.

Hatalmas hőségek idején éppen az idős emberek számítanak az egyik legrizikósabb csoportnak. Hogyan kellene viselkedniük?

Óvatosan és felelősségteljesen. Kellene, hogy legyen valaki a közelükben, akivel tudnak beszélni, aki tud nekik segíteni. Nem feltétlenül veszik ugyanis észre a szervezet kiszáradásának és túlhevülésének első jeleit. Lassabban reagálhatnak, aluszékonyakká válhatnak, akár hallucinációk is jelentkezhetnek, és ilyenkor nem lesznek képesek kinyitni az ablakot vagy bekapcsolni a klímát. Az idősebb, főként Alzheimer- vagy Parkinson-kórban, és ehhez hasonló betegségben szenvedő embereknek kell valaki, aki segít átvészelni a hőséget.

Ilyen időben inkább otthon kellene maradniuk vagy kimenni a szabadba?

Akkor javasolt kimenni, amikor

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Kánikula

Interjúk és podcastok

Jelenleg a legolvasottabbak

Percről percre

December 8-án, azaz csütörtökön 14 órától tárgyal a parlament az Eduard Heger kormánya elleni bizalmatlansági indítványról, közölte Boris Kollár hivatala. A bizalmatlansági indítványt az Sas és a Hlas képviselői kezdeményezték. (napunk)

Az elmúlt héten 17 666 menekült érkezett Szlovákiába Ukrajnából. 734-en kértek ideiglenes menedéket. Az ellentétes irányban 17 730 személy lépte át az irányt. (tasr)