Tényleg egy százalékon áll a Szövetség? Megnéztük, hogy mérik az ügynökségek a magyarokat
A Szövetség legutóbbi felmérésben kimutatott 1,1 százalékos támogatottsága ismét felvetette a kérdést, mennyire képesek pontosan mérni az ügynökségek a magyar pártok támogatottságát.
Közel a cél! Legalább 30 ezer eurót kell összegyűjtenünk, hogy a Napunk 2024-ben változatlanul működhessen. Segíts, hogy teljesítsük a célt. Minden adományt köszönünk!
Az AKO ügynökség vasárnap nyilvánosságra hozott legfrissebb felmérésében negatív rekordot döntött a Szövetség: 1,1 százalékot ért el, és még Simon Zsolt Magyar Fóruma is megelőzte a maga 1,8 százalékával.
Ez az eredmény nemcsak a Szövetség eddigi támogatottságát múlja jócskán alul, de a másik megbízhatóként kezelt ügynökség, a Focus legutóbbi számát is: júniusban a Focus még 4,1 százalékot mutatott ki a Szövetségnek.
A szlovákiai magyar politikusok rendszeresen megkérdőjelezik az ügynökségeknek a magyar pártokra vonatkozó eredményeit, mondván, túl kis magyar mintával dolgoznak ahhoz, hogy pontos számokat mutathassanak ki. Utánajártunk, mennyire jogosak ezek a bírálatok, hogyan dolgoznak a szlovákiai magyarokkal az ügynökségek, mekkora lehet a magyar pártok valós támogatottsága, és hol keresendőek a szerény eredmények okai.
A választások előtt nem tévedtek nagyot
A 2020-as parlamenti választások előtt a két nagy ügynökség nem tévedett túl nagyot a magyar pártok kapcsán.
Mindkettőnél – vagyis az akkor még parlamentben politizáló Hídnál és az MKÖ néven összeálló választási tömbnél – pontosan jelezték előre, hogy nem jutnak be a parlamentbe.
A Hídnál hibáztak nagyobbat: a Focus 4,2, az AKO 4,7 százalékot mért Bugáréknak, akik 2,1 százalékkal végeztek. Az MKÖ-nél a Focus hajszálra eltalálta a 3,9 százalékos eredményt, az AKO 3,0 százalékkal kicsivel lőtt alá.
Zuhanás vs. stagnálás
A Szövetség 2021 októberében alakult, és idén év elején mindkét ügynökség 4 százalék körül mérte. A különbség a két adatsor között tavasszal kezdett megnőni: az AKO-nál tavasztól csökkenni kezdett a Szövetség támogatottsága, a Magyar Fórumé pedig meglepő módon megnőtt, bár így is végig két százalék alatt maradt. Júliusban fordult elő először, hogy Simon Zsolt megelőzte Forróékat, ám a két magyar párt támogatottsága összesen nem elég nemhogy öt, de három százalékra sem.
A Focus mérései ehhez képest stagnálást mutatnak, náluk a Szövetség egyszer sem zuhant be három százalék alá, bár Simon Zsolt náluk is enyhén erősödött, júniusban 1,8 százalékot mértek a pártjának. (A Focus nem hozott nyilvánosságra júliusi felmérési eredményeket, március–áprilist pedig egy közös felmérésben kezelte.)
Mi lehet a reális szám?
Fontos hozzátenni, hogy ezek a számok egy középértéket jelölnek, ám az ügynökségek mindig egy ún. "megbízhatósági intervallumot" is közölnek - vagyis azt a két szélső számot, amelyek között reálisnak tekinthető a párt támogatottsága.
Ha pedig ezt is figyelembe véve hasonlítjuk össze a Szövetség eredményét az AKO-nál és a Focusnál, már sokkal kevésbé látványos az eltérés.
A Focus legutóbbi, júniusi felmérése Forróékat 2,6 és 5,6 százalék közé mérte, vagyis ebben a tartományban van a párt valós támogatottságának a valószínűsége. Az AKO júniusi adatai szerint a megbízhatósági intervallum 0,9 és 2,9 százalék között van. Bár nem túl nagy az átfedés, és lényegesnek tűnik, hogy a Focusnál a párt "átlóg" a parlamenti küszöbön is, a két intervallum inkább a 3 százalék körüli támogatottságot mutatja reálisnak.
Mekkora a magyar minta?
Ahhoz, hogy eldönthessük, mennyire valósak ezek a számok, nem árt tudni, hogyan mérik a szlovákiai magyarok pártszimpátiáit az ügynökségek.
Tény, hogy a magyar minta az országoshoz képest viszonylag szűk, de az ügynökségek itt a hivatalos statisztikai adatokból indulnak ki.
Václav Hřích, az AKO igazgatója szerint mindig kvótákkal dolgoznak, ahogy a nem, a régió, az iskolázottság, úgy a nemzetiség terén is. Az AKO nemzetiségi szempontból három kategóriát különböztet meg: szlovák, magyar és egyéb, magyarázta Hřích a Napunknak.
A legutóbbi felmérésükben a megkérdezettek 86,9 százaléka volt szlovák, 9,6 százaléka magyar és 3,5 százaléka egyéb nemzetiségű. Az AKO tehát nagyobb magyar mintával dolgozik, mint ami a népszámlálási adatokból eredne, ott ugyanis nyolc százalék körül volt a magyarok aránya. Abszolút számokban ez 96 embert jelent, a teljes minta ugyanis ezerfős.
A Focus a hivatalos népszámlálási eredmények alapján 80 fős magyar mintát kérdez meg, ám Martin Slosiarik igazgató a Napunk kérdésére hozzátette, ezt regionálisan is arányosítják, vagyis nem minden magyar alany dunaszerdahelyi vagy komáromi.
Magyarul is lehet válaszolni
Hogyan találják meg a kérdezőbiztosok a magyar nemzetiségű alanyokat? A két ügynökség hasonló módon dolgozik, azzal az eltéréssel, hogy az AKO a telefonos lekérdezés híve, míg a Focus kérdezőbiztosai személyesen beszélnek az alanyaikkal.
