Agócs Attila: A kormánypártoknak alig van polgármesterük, senki nem szól, hogy „baj lesz, ne így csináljátok, Igor”

Minden település és a megyei önkormányzatok is keményen meg fogják érezni az árvágtát és az inflációellenes csomag negatív hatásait. Egy átlagos megye 20 millió eurótól eshet el, de több százezer euró fog hiányozni Fülek költségvetéséből is, ami évekre lelassíthatja a települések fejlődését, állítja Agócs Attila, aki harmadik alkalommal is megméretteti magát a város polgármesteri posztjáért.

Beszélgetésünkből megtudhatják, hogy:

• milyen sors vár azokra a pályázatokra, melyek az ipari csarnok megépítéséhez köthetők, utóbbi megvalósításához még mindig hiányzik 500 ezer euró,
• valódi fegyver-e a kormánnyal szemben a ZMOS által meghirdetett sztrájkkészültség, és mikorra tervezik az első megmozdulásokat,
• miért nem emeli meg az önkormányzatok büdzséjét látványosan a helyi adók emelése,
• miért csökken a Szövetség preferenciája, illetve életképes-e a gyűjtőpárt.

Június végén jelentette be, hogy harmadszor is elindul Fülek polgármesteri posztjáért. Úgy fogalmazott: „Jó időre előre látom, mit kell fejleszteni, mit kell rendbe tenni a városban.” Mire nem volt elegendő két választási ciklus?

Az infrastrukturális fejlesztésben még mindig vannak igények, nyolc év alatt 26 utcát aszfaltoztunk le, de még nem értünk a végére. Egyre égetőbb a járdák felújítása is, melyeket a szocializmusban sok helyen öntött aszfalttal burkoltak le. Ezeket több alkalommal felvágták, fel is repedeztek, nagyban foglalkozni kell a felújításukkal.

Bár a város 90 százalékában elkészült a csatornahálózat, viszont ahol még hiányzik, ott a lakosok óriási hiánynak tartják. Részben ezeket a problémákat oldanánk meg a Világbankkal és Besztercebánya megyével közös, a Felzárkózó Régiók programban.

Már én is úgy látom, hogy a sport terén is nagyobb beruházást kell elvégezni, részben az FTC- stadion további fejlesztéséről van szó, részben pedig egy másik beruházásról, nyilván erről a képviselőkkel közösen kell dönteni, de vannak, akik tornatermet szeretnének, sokan valamilyen vizes sportolási lehetőséget tartanának fontosnak, mások futópályát építenének, de a floorballosoknak is jól jönne egy tréningcsarnok. Ezt mind nem lehet megvalósítani, de valamit elő kell készíteni.

Vár ránk a városháza felújítása, már megjelent a történelmi épületben működő közintézmények energiahatékonyságára vonatkozó pályázat, ez nagyon nagy lépés lenne, hiszen az elmúlt évtizedekben az épületen csak kisebb javítások történtek. De más középületek hőszigetelésére is készülnek a tervek, ezekre fokozatosan szeretnénk pályázni.

Négy évvel ezelőtt nem volt kihívója, mivel számol most?

Ebben a pillanatban nincs kihívóm. Tudom, hogy a Hlas nagy erőkkel keresi az ellenfelemet, de egyelőre nem jelentettek be konkrét indulót. Nyilván kisebb csodával lenne határos, ha kétszer egymás után nem lenne kihívóm, és furcsa helyzet is lenne.

Egy 13 fős csapatot mutatott be az indulás bejelentésekor, köztük vannak régi motorosok és új arcok is, valamennyien a Szövetség jelöltjei?

Többségük nem párttag, de a Szövetség listáján indulnak mindannyian.

Ők nem akartak belépni a Szövetségbe, vagy nem volt fontos, hogy pártszínekben szereplő csapattal induljon?

Számomra ez soha nem volt annyira fontos, a korábbi években sem, hiszen én is viszonylag későn kezdtem pártpolitizálni. Volt belső igény és nyomás a helyi szervezet részéről, hogy többen legyenek párttagok, de végül is úgy gondolom, fontosabb, kik azok az emberek, akiket a helyi közösség elfogad, elismer, és akik megválaszthatók is.

Épp ezért nem lett volna jobb a Szövetség építése szempontjából is, ha ezeket az embereket sikerült volna „bevinni” a pártba?

Mindenkinek magának kell éreznie, hogy akar-e pártpolitizálni, akar-e párttag lenni. Azt gondolom, helyi szinten – és ez nem csak füleki sajátosság – ma már az is előrelépés, ha az emberek felvállalják, hogy egy párt listáján indulnak. Látjuk, hogy mekkora averzió van a pártpolitikával szemben, a közvetlen demokrácia elképzelése aláássa a képviseleti demokráciát, ez nem kedvez a pártoknak helyben sem.

Az utóbbi időben a füleki ipari csarnok ügye került be a köztudatba, a kezdetben 2 millió eurós beruházás költsége több, mint a duplájára ugrott, a megye kész segíteni a csarnok felépítésében, a hiányzó összeg miatt a kormányhoz fordultak. Van reális esély arra, hogy a kormány kisegíti a projektet?

Várjuk a kormányzati szervek reakcióit. Két vonalon indultunk el, miután Besztercebánya megye megszavazott egy 400 ezer eurós befektetést, a megye tehát befektetőként lépne be a csarnokba, de még így is 500 ezer euró hiányzik. Két minisztériumhoz, a régiófejlesztésihez és a gazdaságihoz fordultunk. Előbbi újságírói kérdésre azt javasolta, forduljunk a közös irányító hatósághoz, mely Budapesten működik. Velük tartjuk a kapcsolatot, egyeztetünk a további lépésekről.

Ugyanakkor mi már belekalkuláltuk, hogy az irányító hatóság a lehetséges átcsoportosítások keretében tudna még adni körülbelül 200 ezer eurót pluszban a már megítélt támogatáshoz, de azon felül hiányzik 500 ezer euró. Azért kérjük az összeget helyi forrásból, mert valószínűleg az Interreg nem tudja tovább nyújtani a takarót.

Ez volt az oka, hogy a gazdasági minisztériumhoz fordultunk, a megye alelnöke Richard Sulík gazdasági miniszterrel is egyeztetett, felvettük a kapcsolatot az MH Investtel is. Egyelőre nem túl rózsás a helyzet, de eddig hivatalos választ nem kaptunk, nem utasították el a kérelmünket.

Van határidő, meddig kell elkezdeni, illetve befejezni a mintegy 50-60 új munkahelyet teremtő csarnok megépítését?

Nagyon szoros a határidő, jövő szeptemberre fel kell építeni a csarnokot, akkor be kell fejezni az Interreges beruházásokat. A csarnok megépítése ideális esetben is egy évet vesz igénybe, ezért legkésőbb októberben neki kell állni az építkezésnek. Ehhez augusztusban szerződést kell kötni és el kell kezdeni az előkészületeket, részünkről egyébként minden készen áll. Megvannak az engedélyek, lezajlott a közbeszerzés. A megvalósítástól – 5,4 millió eurós végső árnál – 500 ezer euró választ el bennünket.

Épülnek erre a projektre más pályázatok is, veszélybe kerülhetnek más fejlesztések is, ha a csarnok nem épülne fel?

Ez volt az első felhívás, amikor úgynevezett területi foglalkoztatási akcióterveket támogatott az Interreg, ebből a megyében három nagy csomag van. A két Ipoly-híd, Ipolyhídvég és Ipolyvarbó mellett, a harmadik csomag a mi projektünk.

Mindig a nagyberuházás a magja a projektcsomagnak, és ezekhez 4-5 kisebb partnerség kapcsolódik. Így van ez a mi esetünkben is. Szerencsére azt már tudjuk, hogy ha a csomag központi projektjét nem sikerülne megvalósítani, a csomag többi része, a kisvállalkozók, a szakközépiskola, a civil szervezetek pályázatai nem dőlnének be, azok folytatódhatnának.

De nyilván nekünk óriási érvágás volna, hiszen erre a projektre a város már előzetesen is komoly összeget fordított. Megvásároltuk a Kovosmalt városhoz legközelebb eső részét, geológiai furatokat végeztettünk, tervek készültek. Elesnénk a megítélt támogatásoktól, ami mintegy 2,6 millió eurónyi külső forrás fel nem használását jelentené. Nem beszélve arról, hogy ott maradna a Kovosmalt egy lerombolt része, mely a várhoz van a legközelebb, ezzel az „urbanisztikai sebbel” ha mi nem kezdünk valamit, akkor senki. Ráadásul munkahelyek sem keletkeznének.

Nagy port kavart a közelmúltban a Szlovák Államvasutak új menetrendtervezete, időközben ígéretet kapott a város, hogy felújítják a megállóhelyet, mi az aktuális helyzet ezzel kapcsolatban?

Az államvasutak a gyorsvonatokkal és a személyvonatok többségével is kikerülné a füleki főállomást, melyet a helyiek „Nagyállomásnak” hívnak. Ez egy nagy történelmi épület, a vasúti csomópont ellátására épült saját depóval. Van egy kis vasúti megállóhely, ezt „Kisállomásnak” hívják a helyiek, és a gyártelep kiszolgálására épült az 1940-es években. Infrastruktúrájában töredéke az előbbinek, mégis itt fognak megállni a személy és a gyorsvonatok is.

Ígéretet kaptunk arra, hogy amennyiben a következő években sikerül mintegy 16 millió euróért a Fülek–Galsa szakaszt rendbe tennie az Államvasutaknak, akkor visszatérhetünk a Nagyállomásra, és megőrzik a depót is. Már tárgyaltunk a Kisállomás felújításáról is, eredetileg komplex felújításról beszéltek, de valószínűleg csak egy részét teszik majd rendbe, mert a teljes épületet nem tudják kihasználni. Az épület és környéke szinten tartásához meg kell oldani az állandó szolgálatot, magyarul alkalmazottakat kell ültetni az objektumba, hiszen jelenleg se váróterem, se jegyiroda nem működik benne, ami kedvez a vandáloknak. A forrásokról tárgyalnak a pénzügyminisztériummal.

Hosszú távú tervei között beszélgetésünk legelején számos beruházást, fejlesztést sorolt fel, viszont az árvágta, az energiaárak emelkedése, Igor Matovič inflációellenes csomagja, a város lakosságának csökkenése nyilván a részadókra is negatív hatással lesz. Meg fogják érezni a fülekiek ezek negatív hatásait, mikor gyűrűzhetnek be a következmények?

Biztos vagyok benne, hogy mindenki, nemcsak a települési önkormányzatok, hanem a megyeiek is meg fogják érezni. Egy átlagos megye évi 20 millió eurótól fog elesni. Nyíltan meg kell mondani, hogy a nagy útfelújításokat, épületfelújításokat, melyek itt, Besztercebánya megyében is látványosak voltak az utóbbi időben, abban a volumenben, amelyben megvalósultak az utóbbi években, el kell felejteni.

A legproblémásabb a 2022-as és 2023-es évek közötti átmenet lesz. Akkor lesz a legnagyobb bizonytalanság, hiszen addigra már az energiaárak miatti pluszkiadásaink is jelentősen megemelkednek, életbe léptek az első matoviči intézkedések, az első mínuszok realizálódnak a részadóknál. Októberre, novemberre már komoly problémák lehetnek. Nyilván épeszű polgármester nem fog komolyabb megszorításokat tenni a választások előtt.

Azt gondolom, hogy országosan a szembe jövő tehermozdonnyal novemberben fogunk találkozni igazán. Ha szerencsénk van, akkor ez nem lesz nagyon drasztikus, de a tehermozdonnyal való találkozás soha nem kellemes.

Nyilván folyamatosan kalkulálnak, mennyire becsülné azt a hiányt, amivel számolnia kell az önkormányzatnak jövőre?

Nagyon nehéz előre látni, hogy a gazdaság teljesítő ereje mit hoz a részadóknál. Látjuk, hogy a közszférában, a tanároknál lesznek emelések, de nem lesz mindenhol az inflációval egyenlő emelés, ezért ilyen szempontból nem rózsásak a kilátások.

Mi azzal számolunk,