Novák Katalin is lehetne Zuzana Čaputová, de csak a kirakatfigura szerepe jut neki a magyar rendszerben

Novák Katalin kedden aláírta a katatörvény módosítását, amit előző héten egyik napról a másikra fogadott el a magyar parlament, bizonytalanságba taszítva több százezer magánvállalkozót.

Nemrég a szlovák parlament is különös gyorsasággal fogadott el egy gazdasági törvényt, Matovič inflációellenes csomagját – persze távolról sem olyan gyorsasággal, mint az Országgyűlés a katatörvény módosítását.

Az sem lényegtelen különbség, hogy míg Matovič csomagja felelőtlen pénzszórás, addig a kata-módosítás egy megszorítás (a felelőtlen pénzszórás megvolt éveken keresztül a rezsicsökkentéssel – amikor a világpiaci ár épp nem volt alacsonyabb, mint a rögzített magyar –, és csúcsra járt a választás előtti osztogatással).

Van még egy lényeges eltérés a két eset között: Zuzana Čaputová nem írta alá az inflációellenes törvényt, Novák Katalin esetében azonban fel sem merült, hogy ne írja alá a katatörvényt. És ez nem a törvénymódosítás jellegéből adódik. Semmilyen esetben nem fog felmerülni, hogy Novák ne szignózzon egy elé kerülő törvényt.

Amikor az államfő a nép hangja

Az államfőnek mindkét országban hasonlóak a jogkörei, Magyarországon mégsincs semmi tartalma a pozíciónak.

Magyarországon az államfőt a parlament választja meg. A Fidesz 2010 óta négyszer szerzett alkotmányozó többséget a parlamentben, bármit el tud fogadni, az ellenzéknek semmilyen gyakorlati ráhatása nincs semmire. Az államfőt is így választják, és nem választanak olyat, aki akadályozza a törvényhozást holmi megfontolásra visszaküldésekkel meg alkotmányossági normakontrollokkal. (Áder János ezt nagyritkán megtette, de sosem azokban a kérdésekben, amiket közfelháborodás és tiltakozás övezett. Ez a maximum, amire Nováktól is számítani lehet.)

Szlovákiában az államfőt közvetlenül a választópolgárok választják, ez 1999 óta van így, és azóta majdnem minden államfőválasztás egyben protestszavazás is volt. Mečiar ellenében választottuk meg 1999-ben Rudolf Schustert és 2004-ben fogcsikorgatva Ivan Gašparovičot. 2014-ben Fico ellenében választottuk meg Andrej Kiskát, 2019-ben pedig Fico jelöltje ellenében Zuzana Čaputovát.

Szlovákiában az elnökválasztás lehetőség arra, hogy az állampolgárok véleményt mondjanak az aktuális (vagy egy korábbi, de visszatérni szándékozó) kormányról és annak ikonikus politikusáról. Ha az államfő a törvényhozásba csak szimbolikusan tud is beleszólni, politikai ellensúlyt képez.

Nem csoda, hogy a kormányfő Robert Fico legfőbb ellensége Andrej Kiska volt. Nem csoda, hogy az ellenzéki politikus Robert Fico legfőbb ellensége Zuzana Čaputová. Nem csoda, hogy Igor Matovič legfőbb ellensége szintén Zuzana Čaputová.

Hasonlítanak, de mégsem

Čaputová azért is különleges jelenség, mert nőként aratott fényes győzelmet egy férfiak dominálta műfajban, ez Szlovákiában még 2019-ben sem volt magától értetődő. Emiatt és a következetesen nyugatpárti megnyilvánulásaival Nyugaton is hamar népszerű lett, Szlovákia pozitív külföldi megítélésének központi eleme Čaputová.

Novák Katalin ugyanígy különleges jelenség, de más okból: ő a Fidesz okos húzásának köszönhetően lett államfő. Orbán Viktor pártját szokás öregedő férfiak paternalista pártjának tartani. Azzal, hogy egy fiatal nőt tettek meg államfőnek, ezekre a vádakra mértek csapást. Még akkor is, ha Novák korábban családügyi miniszterként a Fidesz által kívánatosnak tartott hagyományos családmodell arca volt, és kiterjedt nemzetközi kapcsolatokat épített ki különféle homofób újjobboldali szervezetekkel.

Nem Novák Katalinnal kezdődött a Fidesz fiatalos-trendi, a férfiközpontúságot cáfolni igyekvő nyitása: Szentkirályi Alexandrának és Varga Juditnak is ez a feladata. És kétségtelen, hogy velük sokkal felszabadultabban lehet fotózkodni mondjuk Gombaszögön; ahhoz képest biztosan, ha Kövér Lászlót vagy Semjén Zsoltot képzeljük a helyükbe.

Amikor az államfő kirakatfigura

Čaputová az ukrajnai háború kapcsán kezdettől fogva egyértelműen a Nyugat oldalán áll, ahogy a szlovák kormány egésze.

A háború kapcsán Novák is önállóságot látszott mutatni. A magyar kormány éveken keresztül a putyini Oroszország szoros szövetségese volt, és az ukrajnai háborút sem ítélte el azonnal és határozottan, sőt a választási győzelem éjszakáján Orbán Viktor Volodimir Zelenszkijt is az ellenségei közé sorolta.

Novák a megválasztása után azonban egyből agressziónak nevezte Oroszország Ukrajna elleni háborúját. De ez csak marketingfogás, iránymutatás a Fidesz gépezetének, ami lassan irányba fordul: úgy alakult, hogy a keleti nyitás az orosz agresszió miatt nem működhet, így mostanra már Brüsszel sem ellenség, mégiscsak kell az EU pénze.

Čaputová már három éve elnök, Novák csak bő két hónapja lépett hivatalba, az azonban mégis kijelenthető, hogy Zuzana Čaputová sokkal markánsabb és figyelemreméltóbb teljesítményt nyújt, mint amit Novák Katalin valaha fog. És ez nem Novák személyén és nem is Čaputová személyén múlik, tőlük teljesen független.

Magyarországon 2010 óta a rendszer nem engedi, hogy az államfőnek bármilyen szerepe legyen.

A karrier, ami több is lehetne

Ez Novák Katalin esetében külön szomorú, ugyanis benne még a potenciál is megvan, hogy jelentős politikussá váljon. 2010-ben