Napunk

Lebarnulhatok árnyékban? Mennyi fényvédőt kenjek magamra? Nem a napbarnította bőr végett kellene nyaralnunk

Zuzana Zelenayová dermatovenerológus az Állami Onkológiai Intézet bőrgyógyászati rendelőjében és a Concept Clinic elnevezésű klinikán rendel. Fotó N – Vladimír Šimíček
Zuzana Zelenayová dermatovenerológus az Állami Onkológiai Intézet bőrgyógyászati rendelőjében és a Concept Clinic elnevezésű klinikán rendel. Fotó N – Vladimír Šimíček

A tengerparton pörkölődni azért, hogy lebarnuljunk, ez egy téveszme, mondja Zuzana Zelenayová dermatovenerológus. „Meg kell változtatni a szépségről alkotott elképzelésünket.”

A kampányok ellenére minden évben 5 százalékkal nő a melanóma előfordulása nálunk, mondja Zuzana Zelenayová, dermatovenerológus. Az interjúban elmondja, mi a véleménye a szoláriumokról, akárcsak azt, mitévők legyünk, ha leégett a bőrünk. „Sokan pólóban mennek be a tengerbe, hogy védjék a bőrüket, és megspórolják a fényvédőt, de a nedves fehér póló csak a minimális védelemnek minősülő SPF 5-ös fényvédő faktornak (SPF – Sun Protection Factor) felel meg. Hamis biztonságérzetet nyújt” – teszi hozzá az orvos.

Az interjúból kiderül:

  • bekenjük-e magunkat fényvédővel, ha autót vezetünk,
  • mennyire hatékonyak a házi, málnából vagy csipkebogyóból készült napolajak,
  • hány éves korig nem szabadna kitenni közvetlen napsugárzásnak a gyerekeket.

Hogyan reagál a bőr, ha egyévnyi irodai munka után tűző napnak tesszük ki? Sokként éri a napfény?

Pontosan, hatalmas sokk számára, amely heveny gyulladást idéz elő. Ilyen esetben a bőrt nagy mennyiségű, különböző hullámhosszú ibolyántúli sugárzás – UVA és UVB –, valamint infravörös sugárzás éri. A bőrünk azonban erre nincs felkészülve, mert nem hozott létre elég pigmentet a védelemre. Genetikai felépítésünktől függ, mennyi sejtmagkárosodás ellen védő melanint termel a szervezetünk.

Ha nem használunk napvédő krémet, a bőr felszíni rétegeiben az UVB sugárzás hatására gyulladás, úgynevezett szoláris dermatitisz (napkiütés) keletkezik. Az UVA hatására a bőr mélyebb rétegeiben sérülnek a kollagénrostok és az elasztin. A létrejövő szabadgyökök károsítják a nukleáris DNS-t, a kor előrehaladtával a bőrjavító mechanizmusok kimerülnek, néhány év múlva a bőrön daganat keletkezhet.

Ha a napon tartózkodunk, mennyi idő múlva kell fényvédőt használnunk?

Ez a fototípusunktól függ, ami genetikailag adott, és meghatározza, milyen mértékben és milyen típusú melanint képez a szervezetünk. A genetikai tulajdonságaink a földrajzi szélességtől függenek. Fototípusunk azt is meghatározza, hogy bőrünk az őt ért napsugarak hatására mennyi idő alatt lesz vörös. A vörösödést előidéző napsugármennyiséget minimális eritéma dózisnak nevezzük. A világos bőr a napon már 10 perc után bevörösödik, akik a III-as fototípusba tartoznak, azok esetében 20 perc.

De ez az idő nemcsak a fototípustól függ, hanem attól is, hogy az adott térségben éppen milyen magas az UV-index. Az UV-indexet 1-től 15-ig terjedő skálán határozzák meg, a mi földrajzi szélességünkön ez a skála 9-ig terjed. Ha az értéke eléri a 3-mast, mérsékelt napvédelmet kellene használnunk, ha az UV-index 8 – ami nyáron a dél körüli órákban hosszabb ideig is előfordulhat  –, a bőr vörösödése jóval korábban következik be.

Az UV-index a napsugárzás intenzitását jelöli, ezeket az értékeket a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMÚ) közli. A téli időszakban a 2 és a 3 között van, tavasszal 4 körül mozog, a nyári hőségben az UV-index akár 8-as és magasabb is lehet. Ilyen magas értéket általában délelőtt 11.30 és délután három között, esetleg valamivel később szoktak mérni.

Az óránként mért maximális UV-index 2022 folyamán. Forrás – SHMÚ

Tehát amikor az UV-index 8-as vagy ennél is magasabb, azt tanácsolná, hogy ne menjünk a napra?

Pontosan. A pácienseinknek azt mondjuk, hogy ebben az időszakban ne tartózkodjanak a napon. Ilyen hőségben nem bírjuk ki, hogy hosszú ideig ruhával védjük magunkat, és gyakran nem használunk elegendő mennyiségű fényvédőt, aminek következtében nem érhető el a csomagoláson szereplő védőfaktor, és kitesszük magunkat a rákkeltőnek minősülő UV-sugárzás káros hatásainak.

Térjünk vissza a fototípusokhoz. Mi a különbség köztük?

A Fitzpatrick-skála a bőr fototípusait I és VI között osztályozza. A VI-os típusba tartoznak a fekete bőrűek, az V-ösbe az indiánok és a barnább bőrűek, ők sosem égnek le. A mi földrajzi szélességünkön az emberek elsősorban a II-es és III-as fototípusba tartoznak. Az I-es típusba az albínók és a kelta, északi típusú népek, a II-esbe a világosabb bőrű és hajú, zöld vagy kék szemű emberek tartoznak, az ő bőrük a napon vörös lesz, és csak minimális mértékben barnul le. A III-as típusba a barna hajúak tartoznak, akik csak minimális mértékben égnek le, és mindig lebarnulnak.

Hogyan kellene védekezniük a napsugárzás ellen a II-es és III-as fototípusba tartozóknak?

A két típus között nagy a különbség. Én a II-es típusba tartozom, a barátnőm a III-asba. Ha nem vigyázunk, én leégek, az ő bőre viszont csak egy kicsit lesz vörös, ezért nekem magasabb faktorszámú fényvédőt kell használnom, én 50+-osat használok, neki elég a 30-as. Ha egyszer a II-es fototípusba tartozom, nem számíthatok arra, hogy ez később majd III-asra fog változni, meg kell békélnem azzal, hogy sose lesz barna bőröm. De inkább sose barnuljak le nyáron, minthogy 20 évvel később áttéteket kelljen leműteni a tüdőmről.

Mivel magyarázható, hogy egyesek vörösre égnek, aztán másnap már megint hófehérek, amíg mások képesek lebarnulni?

Én II-es fototípusba tartozóként sose fogok pigmentálódni, annak ellenére, hogy ugyanannyi melanocitával (a bőr melanintermelő sejtjei – a ford. megj.) rendelkezem, mint a barnább bőrűek, de a genetikai felépítésem miatt az enzimeim kevesebb melanint termelnek. A barnább bőrűek szervezete több melanint termel. A világosabb fototípusba tartozók esetében nagyobb a hajlam a bőrrák kialakulására, a melanóma előfordulása a fekete bőrűek esetében a legkisebb.

A közepes hullámhosszú UVB-sugárzás átlagban csupán a bőr felsőbb rétegeibe hatol, a bőr leégését és akár bőrrákot is okozhat. A nagyobb hullámosszú UVA má a bőr irharétegéig hatol. Forrás – Adobe Stock

Ön szerint a nyári kirándulások első napjaiban a legmagasabb faktorszámú, 50+-os krémet kellene használnunk?

Az utóbbi időben azon gondolkozom, tulajdonképpen milyen céllal kirándulunk? Egyeseknek az a fixa ideája, hogy a tengerparti nyaralás azt jelenti, hogy addig fekszenek a tengerparton, amíg barnák nem lesznek. Ez olyan téveszme, melyet ideje lenne felszámolni. Szerintem például Ausztráliában már senki se gondolkodik így. Ha ők is ezt tennék, a bőrrák a mostaninál is magasabb arányban fordulna elő náluk, pedig világviszonylatban más most is a leggyakoribb, ennek oka a világosabb fototípusba tartozó lakosság és a magas UV-index.

Az ausztrálok az oktató célzatú kampányok keretében láthatják, hogy a napozás ártalmas, hogy megfelelő módon kell védeni a bőrüket, egyúttal rendszeres éves bőrgyógyászati ellenőrzéseket is javasolnak nekik. Minden bizonnyal ennek köszönhetően alacsonyabb a bőrrákra vonatkozó halálozási rátájuk, mint Szlovákiának. Világviszonylatban Ausztráliában diagnosztizálják a legtöbb új, rosszindulatú melanómát, de a halálozási ráta a negyedik helyet elfoglaló Szlovákiában magasabb. Ausztrália a hatodik.

Ezért is sürgetem, hogy változtassunk a gondolkodásmódunkon. Minden egyes leégéssel, főként, ha az gyerekkorban történik, egy lépéssel közelebb kerülünk ahhoz, hogy felnőttkorban bőrrák alakuljon ki. A lebarnulás nem lehet a célunk, ez a fajta gondolkodás helytelen, meg kell változtatnunk a szépségről alkotott elképzelésünket. Nagyon jó, ha élvezzük a tengert, pihenünk, sportolunk, de mindezt úgy kellene tennünk, hogy megelőzzük a leégést. 11.00 és 15.00 óra között igyekezzünk beltérben tartózkodni, védjük a bőrünket – öltözékkel vagy fényvédő krémekkel. Ne feküdjünk közvetlenül a napon, mert ez néhány év múlva megbosszulhatja magát.

Mi a véleménye arról, hogy az elegendő D-vitamin miatt napoznunk kellene?

A klinikai vizsgálatok alapos fényvédelem mellett se mutattak ki D-vitaminhiányt. A D-vitamin képződéshez az is elég, ha kevés ideig – akár véletlenszerűen is – tesszük ki a bőrünket napsugárzásnak. Tehát ha hetente háromszor 20 percen át éri napfény az arcunkat és a kézfejünket, ez a heti D-vitamin szükségletünk 80 százalékát biztosítja. Az egészséges embereknek a nyár folyamán nem kell a D-vitamint táplálékkiegészítőkkel pótolniuk. A nyári érték nagyjából három hónapig tart ki, ezt követően javasolt a pótlása.

Milyen faktorszámú fényvédőt válasszunk?

Ez fototípustól függ. II-es esetében elég lehet az SPF 30 is, de fontos az is, mennyi krémet használunk.

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Egészség

Nyaralás

Interjúk és podcastok

Jelenleg a legolvasottabbak