Napunk newsfilter: Az Orbán-rendszer egy lufi, Orbán Viktor pedig annak a mestere, hogy a kipukkadását elodázza

1. A magyar kormány gátlástalanul felrúgott egy alkut, amivel tömegeket sodort bizonytalanságba. 2. Heger nem engedi el Matovič kezét, de megpróbálja meggyőzni Sulíkot is. 3. Trnkát egyelőre elengedte a Gorilla.
Köszönjük, hogy olvasod a cikkeinket. A Napunk csak úgy tud fennmaradni, ha az olvasói előfizetik. Kérjük, támogasd a szerkesztőség munkáját. További cikkeinkért, illetve rövidhírekért látogass el a főoldalunkra is.
A híreket válogatta és kommentálta Renczes Ágoston
1. A magyar kormány gátlástalanul felrúgott egy alkut, amivel tömegeket sodort bizonytalanságba
Budapesten a mai newsfilter megjelenésének pillanatában is tart egy nem túl intenzív tüntetés a tegnap megszavazott kata-törvénymódosítás ellen.
Szia, kata! A kata, azaz a kisadózó vállalkozások tételes adója egy roppant egyszerű és népszerű adózási forma Magyarországon. A kisvállalkozók egy bizonyos éves bevételi összeghatárig nem fizetnek semmilyen adót, mindössze havonta 50 ezer forintot (ez a mostani árfolyamon kb. 120 euró), ebben benne van minden, és a kapcsolódó adminisztráció is minimális.
Ilyen alacsony adóteher mellett egyszerűen nem érte meg adót csalni, így a kata jelentősen hozzájárult a gazdaság kifehérítéséhez is.
Volt persze hátulütője is: mivel a katás vállalkozó nagyon keveset fizetett a közösbe, nagyjából le is mondott a majdani nyugdíjáról. Emellett sok cég kényszerítette bele a katás vállalkozási formába az alkalmazottait, hiszen így nem ő fizette utánuk a járulékokat. Közben a katás vállalkozó végső soron többet keresett, mint alkalmazottként, hiszen kevesebb adót kellett maga után fizetnie, mint amennyit a cég fizetett volna utána.
Cserébe viszont lemondani kényszerült a szociális védőhálóról, amit a foglalkoztatotti lét biztosított – és ami az összeomló magyar egészségügyet és a majdani nyugdíjakra is hatással lévő demográfiai trendeket elnézve amúgy sem ér sokat.
A kata tulajdonképpen egy kompromisszum volt a rossz gazdasági rendszert fenntartó állam és a sokat dolgozni és jobban keresni akarók között: rengeteg munkával még ebben a rendszerben is lehet előrejutni, dolgozzatok, pörgessétek a gazdaságot, cserébe békén hagyunk titeket.
Ebben a kata a nyolcvanas évek önkizsákmányoló GMK-zásának az utódja: az állam akkor is hátrébb lépett, és azt mondta: dolgozzatok csak a gazdasági munkaközösségeitekben munka után, a szabadidőtökben is, ha előbbre akartok jutni. Lett is belőle egy kiégett generáció.
A kata ennyire nem késztet önkizsákmányolásra, de messze nem ideális az a rendszer, amiben sima alkalmazottként jóval nehezebb egyről a kettőre jutni. De pont ezért éltek vele olyan sokan, mert vele még ebben a rendszerben is el lehetett érni magasabb jövedelmet, ráadásul motiválta is a vállalkozót, hogy többet dolgozzon.
Azzal viszont, hogy ezt most a kormány gyakorlatilag eltörölte, a katázók tömegeit taszította bizonytalanságba.
Szia, Igor! Nemrég Szlovákia szintén egy gazdaságpolitikai döntés miatt égett lázban: Igor Matovič inflációellenes csomagját gyorsított eljárásban tárgyalta és fogadta el a parlament. A pénzügyminiszter május 16-án mutatta be a csomag tervét, két nap múlva átment a kormányülésen, május 24-én megszavazta a parlament, majd az elnöki vétót megtörve június 22-én újra megszavazta.
Ha nincs az elnöki vétó, bő egy hét alatt törvény lett volna a javaslatból (illetve kellett volna valamennyi idő, hogy az elnök aláírja), így azonban a folyamat kicsit tovább tartott egy hónapnál. Ez alatt az idő alatt a javaslatot darabjaira szedte a média, mindenki elmondta róla a véleményét pro és kontra – igaz, Matovič kikerülte a szakmai egyeztetést.