Napunk

Stabil energiaárak nélkül az infláció csökkenése Európában és az USA-ban elképzelhetetlen

Az Adria kőolajvezeték. Fotó - TASR
Az Adria kőolajvezeték. Fotó – TASR

Több mint egy évtizednyi távollét után az infláció akkora lendülettel tért vissza a világgazdaságba, hogy az még a sokat látott gazdasági szakemberek nagy részét is meglepte. Tavaly ilyenkor az eurózóna az Európai Központi Bank elvárásaihoz közel álló 2,2 százalékos inflációt mutatott ki, és a szlovákiai 3,3 százalékos infláció sem jelzett komolyabb inflációs veszélyeket.

Az év második felében azonban az energiahordozók árnövekedésének köszönhetően az infláció az USA-ban és Európában egyaránt növekedésnek indult, az orosz–ukrán háború pedig tovább gyorsította ezt a folyamatot. Májusban az amerikai infláció hosszú évtizedek óta nem látott, 8,6 százalékot ért el. Az eurozóna júniusi inflációja szintén 8,6 százalékos volt, ami az euró esetében történelmi rekord.

A közép-európai gazdaságok inflációja meghaladja az eurózóna átlagát, az elmúlt hónapokban a régió minden országában megjelent a kétszámjegyű infláció. Csehországban májusban az infláció már a 16 százalékot is elérte, de nem sokkal marad le mögötte Lengyelország sem, ahol az infláció júniusban 15,6 százalékos volt. Szlovákia (12,5 %) és Magyarország (11,4 %) inflációs rátája ehhez képest alacsonyabb volt, de még ez a szint is évtizedes rekordokat jelent.

Miért pont most?

Mint annyi minden a világgazdaságban, a magasabb infláció visszatérése is a globális koronavírus-járványhoz köthető. Ennek folyamán a világgazdaságban a keresleti és a kínálati oldalon is olyan változások mentek végbe, melyek hozzájárultak az árak növekedéséhez.

A keresleti oldalon a legfontosabb hatás az volt, hogy a mozgáskorlátozásoknak köszönhetően a fogyasztók keresleti struktúrája eltolódott a szolgáltatásoktól a termékek irányába. A szolgáltatási szektor sok országban esett hosszú lezárások áldozatául, míg az otthonukba bezárt fogyasztók a felszabadult bevételeiket termékek vásárlására használták fel.

A kínálati oldalon a vállalatok ugyanezeknek a lezárásoknak köszönhetően a globális ellátási láncok fennakadásával küszködtek, ami gyakran alkatrészhiányhoz és az ebből következő termékhiányhoz vezetett.

A globális koronavírus-járvány alatt kialakuló chiphiány a mai napig negatívan befolyásolja csakúgy a globális autóipart, mint a szórakoztató elektronika gyártására szakosodó vállalatokat. A vállalati költségek növekedéséhez hozzájárult a szállítási költségek növekedése is, 2020 után a legfontosabb tengeri útvonalakon a konténerek szállítási költségei a járvány előtt megszokott szint többszörösére nőttek.

A globális koronavírus-járvány utáni világgazdasági újraindítás megnövelte a kőolaj és a földgáz iránti keresletet, ami 2021 év második felében ezek világpiaci árának növekedéséhez vezetett. Nálunk nem kapott nagyobb teret a médiában, de Kínában 2021 őszén szénhiány keletkezett, mely a világpiacon nem csak ennek árát növelte meg, de hozzájárult a kőolaj és a cseppfolyósított földgáz árának növekedéséhez is.

A földgáz esetében 2021 ősze óta jól érzékelhető Oroszország piaci manipulációja, mely a Nyugat-Európába tartó földgázszállítások csökkenésével hozzájárult a földgáz európai piaci árának gyors növekedéséhez. A piaci elemzők azonban még 2022 elején is azzal számoltak, hogy a fűtési szezon végén a kőolaj és a földgáz világpiaci ára csökkenni fog, ami az inflációs nyomás fokozatos csökkenéséhez vezet majd.

Nem kétséges, hogy abban a pillanatban, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát, az összes addigi inflációs modell érvényét vesztette. A háború kirobbanása után a kőolaj és a földgáz világpiaci ára új szintre lépett, és a Nyugat és Oroszország között növekvő politikai és gazdasági feszültségnek köszönhetően nem valószínű, hogy a közeljövőben ezek világpiaci ára visszatér a háború előtti szintre. Hasonló a helyzet a legfontosabb mezőgazdasági termények esetében is, melyek világpiaci ára szintén nagyot ugrott a háború kitörése utáni hetekben. Az egyre magasabb energia- és élelmiszerárak az év első felében egyre jobban táplálták az inflációt, és ez a trend 2022 második felében is folytatódik majd.

A monetáris politika korlátai

Sokszor elhangzott már, hogy a magas infláció elleni küzdelem a központi bankok feladata. Történelmileg éppen az alacsony infláció bebiztosítása volt a központi bankok legfontosabb feladata, de az utóbbi évtizedekben az Atlanti-óceán mindkét partján egyre nagyobb szerepet kapott a gazdasági növekedés és a foglalkoztatottság bebiztosítása. Az elmúlt évtized abnormálisan alacsony kamatszintje éppen ennek a hozzáállasnak köszönhető, de 2022-ben ismét eljutottunk arra a pontra, ahol a központi bankoknak ismét a magas infláció elleni küzdelmet kell legfontosabb feladatuknak tekinteni. Ez nem jelent mást, mint a jegybanki alapkamatok fokozatos emelését. Az ebből következő magasabb banki kamatok visszafogják a keresletet, ami végül az infláció csökkenéséhez vezet.

Ennek azonban gazdasági ára is van,

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Alapkamat

Infláció

Vélemény

Jelenleg a legolvasottabbak