Napunk

Mi ez a globális minimumadó, ami miatt megint szembemegy Magyarország az EU-val?

Orbán Viktor a 2022. június 24-i EU-csúcson. Fotó – Miniszterelnöki Sajtóiroda / Benko Vivien Cher
Orbán Viktor a 2022. június 24-i EU-csúcson. Fotó – Miniszterelnöki Sajtóiroda / Benko Vivien Cher

A Joe Bidentől származó ötlet a nagy nemzetközi cégek adóoptimalizáló trükkjeit szorítaná vissza. Ehhez megszüntetné a legfőbb motivációt: a társasági adó kiugróan alacsony szintjét egyes országokban.

Az Orbán Viktor vezette magyar kormánynak rendszeresen van vitája többnyire az Európai Unióval, ritkábban az Egyesült Államokkal. Az utóbbi hónapokban a kormány ukrajnai háborúval kapcsolatos hozzáállása és az Oroszország elleni szankciók fellazítása miatt konfrontálódott az EU-val.

Miközben az uniós pénzek kifizetését késleltető vitákban épp engedni látszik a magyar kormány, egy újabb ügyben megy szembe az összes többi uniós országgal: a globális különadó ügyében, ami miatt még az USA-val is vitába keveredett.

Cikkünkből kiderül:

  • mi a célja a globális minimumadónak,
  • miért nem ért vele egyet a magyar kormány,
  • miért nincs vele gondja Szlovákiának,
  • és működhet-e a gyakorlatban.

A globális minimumadónak két célja van – magyarázza a Napunknak Dudás Tamás, a Páneurópai Egyetem Gazdasági és Vállalkozástudományi Karának dékánja. Az egyik, hogy a nagyvállalatok ott adózzanak, ahol működnek.

Lesz egy formula árbevételi és nyereségi értékhatárokkal, és aki ebbe a beleesik, az nyeresége egy részét vissza kell hogy transzportáltja abba az országba, ahol az keletkezett – mondja Dudás. „Például ha a Google a szlovákiai nyereségét Írországba mutatja ki, akkor ez alapján a formula a alapján a nyereség egy részét „visszatoloncolják” Szlovákiába, és a Google itt fog adózni utána” – fogalmaz a közgazdász.

Az ügy másik része az, hogy megegyeztek az országok abban, hogy legalább 15 százalékos lesz a társasági adó. Ennek az a célja, hogy a globális cégek ne tudjanak kibújni az adózás alól, illetve megszűnjön a „race to the bottom”, a „verseny a mélybe”, azaz hogy az országok ne az egyre alacsonyabb adókulcsokkal versenyezzenek a cégek kegyeiért.

Az USA-nak és az EU-nak is kell

Az ötlet Joe Bidentől, az USA elnökétől származik, aki az 1933-as New Deal óta a legnagyobb és ahhoz hasonló gazdasángélénkítő csomaggal szeretné talpra állítani az amerikai gazdaságot – emlékeztet rá Gerőcs Tamás közgazdász, a Binghamtoni Egyetem kutatója, a Társadalomelméleti Kollégium és a Helyzet Műhely tagja.

Ez az élénkítés a hatalmas állami beruházásokon alapult volna – a beruházások munkahelyeket teremtenek, az emberek elkezdenek pénzt keresni és többet fogyasztani, ami lendületet ad a termelő cégeknek, a kereskedelemnek és a szolgáltatóiparnak, felpörög a gazdaság, pont mint a nagy világválság után.

A beruházások viszont rengeteg pénzbe kerülnek az államnak, ehhez csinált volna mozgásteret a globális minimumadó azzal, hogy ha más országokban nem kiugróan alacsony a társasági adó, akkor az amerikai cégeknek nem lesz rá okuk, hogy kivigyék a profitot, otthon fogják befizetni az adót – mutat rá Gerőcs.

Joe Biden a 2021. október 30-i G20-találkozón, amin a globális minimumadó is téma volt. Fotó – President Joe Biden / Facebook

Az adó elsődleges célpontjai az olyan globális techóriások lennének, mint a Google, a Meta vagy az Amazon, amelyek jellemzően valamilyen adóparadicsomban mutatják ki a nyereségüket, azokban az országokban pedig, ahol tényleges tevékenységet végeznek, nem nagyon fizetnek adót. Ezekkel a cégekkel az EU is évek óta vitában áll adózási és adatbiztonsági kérdésekben is.

Az USA-val párhuzamosan 2021 tavaszán az Európai Bizottság is előállt az egységes uniós társasági adó tervével, ami összecsengett az USA szándékaival. Nem sokkal később, 2021 júniusában a világ hét vezető ipari hatalmát (az Egyesült Királyságot, Kanadát, Olaszországot, Németországot, Japánt, Franciaországot és az Egyesült Államokat) tömörítő G7-országok vezetői meg is állapodtak a globális minimumadóban. A kör rövidesen kibővült a G20 (a világ 19 jelentős ipari országa és az EU), majd az OECD (globális gazdasági szervezet, aminek a célja a 37 tagország gazdasági tevékenységének összehangolása) tagjainak nagy részével is, 2021 júliusára pedig már több mint 130 ország csatlakozott hozzá.

A tervezett globális minimumadó azonban alacsonyabb lett, mint azt Biden szerette volna. Az USA-ban 21 százalékos a társasági adó, Biden szerint a globális minimumadónak is ennyinek kellett volna lennie, hogy tényleg ne érje meg az amerikai cégeknek máshol adózni, de a G7 országok végül 15 százalékban egyeztek meg, és ehhez csatlakozott a többi ország is.

Mi baja van ezzel Magyarországnak és miért nincs baja Szlovákiának?

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Európai Unió

Gazdaság

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak