Napunk

Milyen könyveket olvassunk a nyáron? A szlovákiai magyar kulturális élet szereplőit kérdeztük

Fotó N - Tomáš Benedikovič
Fotó N – Tomáš Benedikovič

Nyáron az embernek több ideje jut szórakozásra, és talán olvasásra is. Milyen könyveket vigyünk magunkkal nyaralásra, mihez nyúljunk az este sokáig velünk maradó fényben? A szlovákiai magyar kulturális élet szereplőitől kérdeztük meg, hogy mit ajánlanak az olvasóknak, vagy ők mit olvasnak a nyáron. Bárczi Zsófia, Csehy Zoltán, Bandor Éva, Skuta Miklós, Bőd Titanilla, Mészáros András, Deák Renáta, Hégli Dusan, Bartalos Tóth Iveta, Tóth László, Récsei Noémi, Simon Attila, Nagy Zsófia, Barak László, Bolemant Lilla, Németh Zoltán, Nagy Hajnal Csilla, Cséfalvay András és Győry Attila könyvajánlója.


Bárczi Zsófia
irodalomtörténész, író, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának dékánja

Michel Bussi: Fekete vízililiomok: Izgalmas detektívregény, meglepő befejezéssel. A történet egy brutális gyilkossággal kezdődik, s miközben egyre több részletre derül fény a bűntett vonatkozásában, egyre mélyebbre merülünk az impresszionista festő, Monet egykori falujának, Giverny mindennapjainak sötét és szövevényes titkaiba is.

Bram Stoker: A fehér féreg fészke: 19. század végi horror, a Dracula szerzőjétől. Stoker a lassú történetmondás mestere: miközben szereplői elmerülnek a közép-angliai táj történetének felfedezésében, egyre több hátborzongató és gyanút keltő furcsaság árnyékolja be napjaikat, fokozatosan készítve elő a rémséges eseményeket és a titok lelepleződését.

Steven Pinker: Az erőszak alkonya: A szerző tulajdonképpen az emberi civilizáció történetét mutatja be az erőszak csökkenésén és a csökkenés lehetséges okain keresztül. Elgondolkodtató könyv, s jelenleg még aktuálisabb, mint megjelenése idején.


Csehy Zoltán
költő, irodalomtörténész

Nádas Péter: Rémtörténetek (2022): Belső monologizálás, elképesztő nyelv, elképesztő történet egy hetven éve megesett, és azóta traumatizált nőről és környezetéről, egy epilepsziás, fogyatékos lányról, akinek vörös szeméremszőrzete között maga az ördög lakik, Törpikéről és nagy fiáról, a kétlábon járó kriminológiai esettanulmányról, a sakkfenomén, tolókocsis Misike dermesztő és érzéki önfelszámolásáról és a világok, a megnemértések között rekedés dolgairól. A szereplők úgymond „rábeszélnek egymás szavára”, ami a leginkább talán az operára jellemző forma, de lám-lám, ez a bravúr prózában is megvalósítható.

László Ferenc: Honi bestiárium. 33 portré és pályakép a XX. századi magyar irodalomból (2022): László Ferenc könyvének címe Márai Sándorra utal, aki az írókat eleve a világ bestiáriumának különlegességeiként tartotta számon, természetesen nem minden misztifikáló többletjelentés (és humor) nélkül. A honi bestiárium ennek megfelelően remek irodalmi portréesszék sorozata: tárgyilagos, szellemes, kifinomult hangon egy olyan korban, amikor a rikítóra színezett kifestőkként elgondolt pályaképeknél csak a leegyszerűsítések szánalmasabbak.

Csiszár Gábor (szerk.): Ne uszítsatok levelezésre! Faludy György hagyatékából (2021): Erényi Lili szerint Faludy számára a levelezés „agyöblögetési forma” volt. A 123 válogatott levél egy regény izgalmával felérő életanyagot és retorikai szerepet mozgósít.


Bandor Éva
színésznő

Anna Politkovszkaja: Orosz napló – ezt a könyvet akkor kaptam amikor kitört az orosz–ukrán háború. Politkovszkaja 2003-tól követi az orosz parlamenti választásokat, az új putyini önkényuralom kiépülésének folyamatát, feljegyzéseket olvashatunk a putyini Oroszország erőszakos, korrupt valóságáról. (Politkovszkaja már nem él, egy bérgyilkos lőtte le 2006 őszén Moszkvában.) Elgondolkodtató és megrázóan leleplező, összefüggéseiben is tiszta képet ad arról, hogy kik a követői ennek a rendszernek és hogyan másolják át az ideológiát és a propagandát bizonyos vezetők saját országukra. Fontos könyv ez számomra – most ez foglalkoztat a leginkább.


Skuta Miklós
zongoraművész, zeneszerző

A Bhagavad-gíta teljes nevén: Srímad Bhagavad-Gíta, vagy röviden: Gítá, szanszkrit filozófiai költemény, a hinduizmus vallásainak egyik legszentebb könyve. A cím magyar jelentése: „A magasztos szózata”.

Szögyal Rinpoche: Tibeti könyv életről és halálról. Ezt a két könyvet azért olvasom – persze már hosszabb ideje (ezek nem épp nyári szórakozásra szánt könyvek), mert ez a filozófia az, ami igazából elgondolkodtat, cselekvésre késztet. Nehezen olvasható „irodalom”, de ha valaki szívvel-lélekkel próbálja megérteni ezeket a bölcsességeket, akkor tud igazából tenni valamit a lelki megtisztulásáért. Már aki akar tenni érte 🙂.

Harmadiknak Robert Aitken: Vlna Zenu könyvét említeném. Úgy tudom, sajnos, magyarul nem jelent meg, csak cseh fordításban tudtam megszerezni. A 17. században élt japán költő, Matsuo Basho verseit, vagyis haikuit elemző, kitűnő könyvről van szó. Ezt azért is olvastam el, mert a közeljövőben megjelenő CD-men 9 haiku volt az inspiráció a zeneíráshoz.

Tudom, a legtöbb olvasó számára ezek túl nehéz olvasmányok, de gondolom, könnyebb, kommerszebb irodalmat, ajánlást kapnak majd a többi megkérdezettől.


Bőd Titanilla
újságíró

Anthony Doerr: Felhőkakukkvár: Monumentális regény a történetek és a történetmesélés erejéről. Van itt minden, mint egy isztambuli bazárban: elveszettnek hitt, varázslatokkal teli ógörög regénytöredék, Konstantinápoly ostroma, koreai háború, klímaterrorizmus és egy új otthon felé száguldó űrhajó. A végeredmény akár kaotikus és émelyítő is lehetne, de a remekül eltalált arányoknak köszönhetően magával ragadó és lerakhatatlan.

Mészáros György: A kifakuló világ: Mészáros György újságíróként a kollégám volt, de csak tavalyi tragikus halála után tudtam meg, hogy írói ambíciói is voltak. Posztumusz kötetében két kisregény és egy novella olvasható. Gyuri sajátosan ötvözi a műfajokat (a sci-fit a noirral, a fantasyt a westernnel), és bár történetei baljós hangulatú világokban játszódnak, mindegyiket áthatja az emberi bátorságba és a csodákba vetett hit.

Tom Williams: Do You Speak Football?: Miért hívják Argentínában a közvetlenül szögletből elért gólt évtizedek óta gol olimpicónak, holott az olimpiák történetében 2012-ben esett az első ilyen találat? Miért kiabálják a thai drukkerek egy bundagyanús meccsen, hogy „Mennyi az idő?”, és miért hívnak minden olasz edzőt misternek? Ez a kötet egyszerre szórakoztató szószedet, futballtörténeti összefoglaló és taktikai csemegék gyűjteménye, amelyben földrészek és országok szerinti bontásban ismerhetjük meg a futball lenyűgöző szókincsét.


Mészáros András
filozófus

Három könyvet kellene ajánlanom, de én egyet ajánlok. Illetve négyet. Pontosabban: egy tetralógiát. A szerző Carlos Ruiz Zafón, 2020-ban elhunyt spanyol író. A mű pedig egy olyan bestseller, amelyik magán viseli a népszerű írásműveknek azt a tulajdonságát, hogy letehetetlen, ugyanakkor bevezet minket a huszadik századi Spanyolország szinte felfejthetetlenül ellentmondásos történelmének egyik meghatározó korszakába. Vagyis egy tipikus posztmodern regénnyel állunk szemben, amely lebilincselő történetet ad elő, és közben a valósággal is szembesít.

A tetralógiát alkotó négy regény címei: A szél árnyéka, Lelkek labirintusa, A mennyország fogságában, Angyali játszma. A társadalmi és történelmi háttér: a huszadik század Barcelonája, a spanyol polgárháború, a második világháború, és főként a Franco-rendszer falangista diktatúrája.

A tetralógia egyes részeit összeköti a rendkívül átgondolt narratíva – Zafón mondatja egyik főszereplőjével, David Martinnal, hogy nem az a lényeg, mit mondunk, hanem az, hogyan beszéljük el – ami nemcsak az elbeszélők váltogatásában, hanem az időszerkezet felbontásában is megmutatkozik.

Zafón nagy teret ad a misztikumnak, és a végkifejletet többértelművé teszi. Ugyanakkor felhasználja az európai irodalomban (Durrell: Alexandriai négyes) és a filmtörténetben (Akira Kurosawa: A vihar kapujában. Rashomon) már kipróbált módszert: négy különböző szempontból elmondani a történetet.

Az indító kötetben, A szél árnyékában jelenik meg a két fő, értelemadó helyszín – az Elfeledett Könyvek Temetője és Sempere könyvüzlete –, és itt indul el a történet, amelyik Daniel Sempere köré rendeződik el, aki az Elfeledett Könyvek Temetőjéből hazaviszi Julián Carax könyvét (A szél árnyéka). Az Elfeledett Könyvek Temetője Eco és Borges világát hozza be az olvasatba, egyrészt a könyvlabirintus képével, másrészt azzal is, hogy a könyvek világa nyújtja az értelmet minden cselekvéshez. Hiszen onnan visznek haza könyveket a főszereplők, és oda viszik be azokat, amelyeket meg akarnak óvni az utókor számára…

Többet nem árulok el. A több mint 2000 oldal senkit ne ijesszen el! Az utolsó sorok elolvasása után szeretnének majd odanyúlni a következő kötethez. Talán nézzenek bele Zafón más műveibe is.


Deák Renáta
műfordító

Ha a tengerparta indul az ember, ne hagyja ott a Rozumját (Ész). A folyóirat régebbi számait sem. Beszélgetések szerzőkkel, recenziók, rövid cikkek, könyvismertetések… mindezek segítenek eligazodni a hazai irodalmi történésekben. Csomagoljon mellé egy Knižná revue-t (Könyvrevue), hogy teljesebb képet kapjon. Ha a külföldi irodalom iránt érdeklődik, épp most jelent meg a Verzia (Verzió) német száma. Meglehetősen terjedelmes, és áttekintést nyújt a kortárs német irodalomról.

Ha a regényt jobban szereti, tessék, itt van Peter Balko Vtedy v Lošonci című könyve. Magyarul: Akkor Lošoncon. Sokunkhoz közel áll a történetével, olvasóbarát stílusával és a szlovák-magyar környezettel. Vagy Katka Kucbelová vékony könyve, a Čepiec. Főkötő. Országunk távol eső világait tárja fel, visszaemlékezéseket, gondolatmeneteket időben és térben. Mindkettő Mészáros Tünde kitűnő fordításában. Kár lenne azonban kihagyni Ivana Dobrakovová Matky a kamionisti című könyvét. Anyák, nők a kapcsolatokról, az anyaságról, mindennapjaik unalma, sajátos abszurditása. Magyarul György Norbert zseniális fordításában jelent meg Anyák és kamionsofőrök címmel. Kellemes nyári olvasmányok, melyek szórakoztatnak, megnyugtatnak, és mégsem engedik az érzékeinket eltompulni.


Hégli Dusan
koreográfus

Van több befejezetlen könyvem, ezeket fogom elsőként a jövő héten kezdődő szabadságon befejezni. Az egyik ilyen Presser Gábor könyvének 2. része és Dezső András Fedősztorija, amely magyarországi hírszerzők játszmáiról, ezredfordulós bűnügyi történetekről és követségek általános diplomáciai taktikáiról szól.

Steven Levitsky – Daniel Ziblatt: A demokráciák halála című könyvét még karácsonyra kaptam, de nem sikerült időt szakítanom rá. Szeretem érteni, hogy a mindennapi politikai történések vagy akár marginálisnak tűnő döntések hogyan érinthetik a jövőt. A könyv arról szól, amit a címe is sugall. A két tudós által közérthetően megfogalmazott problémák halmaza fontos figyelmeztetés is.

Van néhány könyv, amit már az őszi munkáim miatt szeretnék elolvasni, az egyik ilyen Liszka József Tündérrózsa – Csallóközi mondák és anekdoták című könyve.

Kundera Tomášának és Sabinájának történetét pedig már egy másik munka miatt szeretném újraolvasni. Milan Kundera A lét elviselhetetlen könnyűsége című könyvét vagy 15 éve olvastam. Valószínű, hogy most egészen más szemüvegen keresztül látom majd.


Bartalos Tóth Iveta
író

Vonnák Diána Látlak című novelláskötetének szereplői ki- és bevándorlók, saját helyüket, új identitásukat egy idegen világban kereső emberek. Talán pont az antropológus szerző látásmódja segített abban, hogy ennyire hitelesen átadja, milyen az, amikor egy új helyzetbe kerülve, a környezet, az emberek aprólékos megfigyelése mellett igyekszünk beilleszkedni. Megérkeztünk, de még kívülről, egy idegen szemével szemléljük a minket körülvevő világot. Vonnák Diána nyelvezete gazdag, tiszta, a történeteket olvasva mindvégig érződik a szerző intellektusa. A szerző több alkalommal is élt külföldön, ami még hitelesebbé teszi az elbeszélést. Novellistaként örülök, hogy egy ilyen színvonalú, különleges kötettel gazdagodott a magyar irodalom és kíváncsian várom a szerző újabb munkáit.

Haász János: Apám óriás lesz: Aki követi az írásaimat, tudja, hogy szeretem megidézni a nyolcvanas-kilencvenes éveket a maguk fura légkörével együtt egy gyerek érzésein és világlátásán keresztül. Egy olyan kislányén, amilyen magam is voltam, vagy amilyen bárki más is lehetett, s aki ha nem is értett mindent a felnőttek világából, a rendszerváltásból, a bizonytalanságból, a kisebbségi létből, a halálból, mégis érezte azokat és nyomot hagytak benne. Az Apám óriás lesz novelláskötet hangulatában egy nagyon hasonló világ. Csehszlovák helyett román, jugoszláv határ, egy vidéki „messzimagyar” kisfiú, az ő túl korán bekövetkezett felnőtté válásának történetével.

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Ankét

Vélemény

Jelenleg a legolvasottabbak