Mit tehetünk, hogy túléljük a nyaralást?
Nyáron megnő a tragikus kimenetelű balesetek száma. A szabadság alatt feltehetően másképp mérjük fel az erőnket és a helyzetet a vízpartokon vagy éppen a hegyekben.
Támogasd a Napunk és a Denník N új, kétnyelvű ismeretterjesztő magazinját, amelyben olyan történelmi személyiségeket mutatunk be, akiket a magyarok és a szlovákok is magukénak vallanak. Segítsd az előítéletmentes kapcsolatokat, és járulj hozzá, hogy minél több szlovák és magyar iskolába eljuttathassuk kiadványunkat! Köszönjük!
Idén nyáron is nagyon korán megjelentek a híradások különböző halálos kimenetelű balesetekről. Elég, ha csak a Balatonba fulladt két tizenéves június eleji balesetére, vagy éppen a Rácalmásnál a Dunába fulladt magyar rendőrökre gondolunk, de a szlovákiai vizekről is rendszeresen érkeznek tragikus hírek. A szlovák hegyimentők statisztikáiból pedig az derül ki, hogy a hegyek is több tucat áldozatot szednek minden évben, az idei pedig különösen gyászos.
A hőségben megnő a vízi balesetek száma is
Alena Krčová, a Szlovák Köztársaság Mentőszolgálata (Záchranná zdravotná služba SR) szóvivője arról adott tájékoztatást, hogy Szlovákiában csak június 1. és július 5. között 23 fuldoklóhoz riasztották a mentőket. Közülük kilenc ember életét nem sikerült megmenteni. Ezidáig a legtöbb haláleset – összesen három – Zsolna megyében következett be.
A Napunk megkeresésére Horváth László ezredes, a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság vezetője közölte, hogy a balatoni vízirendőrök a 2022-es évben július 7-éig összesen 73 mentési kifutással 141 ember életét mentették meg.
Magyarország legnagyobb taván ugyanebben az időszakban összesen 6 vízbefulladás történt, ami időarányosan enyhe csökkenés a tavalyi év 8 esetéhez képest. “Azonban egy eset is sok, ha az megelőzhető lenne” – hangsúlyozta a vízirendészet vezetője.
Horváth László kiemelte, hogy a Balaton humán terhelése közel 3 millió főt tesz ki egy évben: az intenzív víziközlekedés, hajózás, vitorlázás mellett az egyéb vízisportok – kite és wind surf, SUP stb. – is nagyon elterjedtek, de a horgászat és a fürdés során is jelentős tömegek érkeznek, elsősorban a fő turisztikai időszakban a Balatonra. Maga a fürdési szezon a minimum 20-22°C vízhőmérséklethez korlátozódik, amit a Balaton idén már május közepén elért.
„A vízbefulladások bekövetkezése elsősorban a hőmérsékleti csúcsokhoz köthető, a tavalyi évben például Magyarországon 6 esetben volt hőségriasztás, amely komolyan igénybe veszi az emberi szervezetet, illetve sokkal több embert csábít a vízpartokra, még ha sokan nem is rendelkeznek megfelelő úszni tudással, vagy vízbiztonsággal” – mondja a vízirendészet vezetője.
A vízbefulladások a statisztikák szerint a partokhoz relatíve közel – 50-250 méteren belül – sok esetben 50-100 cm-es vízmélység mellett következnek be, viharjelzéstől mentes strandidőben, és elsősorban a szabadstrandokon.
Ugyanakkor Horváth László szerint a Balaton „az ország relatíve legbiztonságosabb vizének tekinthető mind a vízbefulladások esetszámai, mind a víziközlekedési balesetek bekövetkezésének súlyossági foka alapján”.
A Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata szerint a strandolás és fürdés leginkább a tavakban jellemző, az viszont bizonyos, hogy a folyóvizek sokkal veszélyesebbek az állóvizeknél. „Itt sokszor a sodrás a legveszélyesebb” – mondja Illés Zoltán vízimentő.
A megelőzés kulcsfontosságú
„Szinte minden vízibaleset megelőzhető lenne kicsit nagyobb odafigyeléssel és az alapvető szabályok betartásával. A balesetek legnagyobb részének okozója a meggondolatlan magatartás” – véli a vízimentő, aki szerint mindnyájunknak felelősebb magatartást kell tanúsítanunk a nyári strandolás során.
A szakember azt tanácsolja, hogy fürödjünk kijelölt helyen, nyitva tartási időben, és a legjobb, ha olyan helyen, ahol biztosan van vízimentő. Ezen kívül munkavégzéshez, sportoláshoz használjon mindenki mentőmellényt. „Egy mentőhajónk sem indul addig, amíg a személyzeten nincs mentőmellény, pedig a kollégáink nagyon jól úsznak, hiszen vízimentők” – hangsúlyozza Illés Zoltán.
Alena Krčová azt emeli ki, hogy strandoláskor tartózkodjunk az alkoholfogyasztástól, ne becsüljük túl az erőnlétünket, csak megfelelő hőmérsékletű vízben fürdőzzünk, és ne menjünk a vízbe például nyílt sebbel, fertőző betegen vagy lázasan. Viharos időben sem ajánlatos a nyílt vizekben való fürdőzés a villámcsapás veszélye miatt.
Külön fejezetet alkotnak a gyerekek. Esetükben magától értetődőnek kell lennie a biztonsági védőelemek – a karúszók és az úszómellény – használatának, és az is fontos, hogy mindig felügyelet alatt legyenek. Egy kisgyerek még sekély vízben is megfulladhat, ehhez egy perc sem kell.
További veszélyforrást jelent a vízbe való ugrálás. „Amikor olyan vízbe ugrunk, amelynek nem látszik a feneke, nem ismerjük a mélységet, vagy különféle tárgyak lehetnek benne, súlyos fej- és gerincsérülést kockáztathatunk, sőt akár halálos következményei is lehetnek az ilyen ugrásnak” – emeli ki a mentőszolgálat szóvivője.
A vízirendészet arra is figyelmeztet, hogy a mély vízbe lehetőleg ne menjünk egyedül, főleg ne ismeretlen helyen. Ezen kívül legyen nálunk vízhatlan tokban kommunikációs eszköz, valamint ismerjük a segélykérő telefonszámokat.
Segítségnyújtás
Amennyiben fuldokló embert látunk, azonnal hívjunk segítséget, strandon a vízimentőt. Szlovákiában segítséget a 112-es, illetve 155-ös segélyhívószámok valamelyikén kérhetünk, a Balatonnál a 112-es mellett riaszthatjuk a vízimentőket (+3630 3 838383), vagy tárcsázhatjuk az 1817-es vízi segélyhívót, illetve használható az ingyenes Balatonhelp alkalmazás is.
A szakszerű segítség megérkezéséig tartsuk szemmel a bajba jutottat. „Amit meg kell próbálnunk: valamilyen felúszó tárgyat a keze ügyébe juttatni, pl. odadobni valamit, ami segíti a felszínen maradásban. Esetleg egy labda, gumimatrac vagy bármilyen hasonoló jellegű eszköz jó lehet” – tanácsolja Illés Zoltán.
Nagyon fontos, hogy a segítő szándék mellett a saját biztonságunkra is ügyeljünk. „Nem szabad odaúszni és megfogni a fuldoklót. Ő előbb fogja meg a segíteni szándékozót, és minden erejével azon lesz, hogy a saját fejét a felszín fölött tartsa, ezért le fogja nyomni a segítőt.”
Amint sikerül kihúzni a vízből az eszméletét vesztett fuldoklót, kezdjük meg az újraélesztést. „Ha nem ismerjük a pontos menetét, nem kell pánikba esni, a segélyvonal kezelője lépésről lépésre el tudja mondani, hogy mit kell tenni” – hívja fel a figyelmet Alena Krčová.
A hegyekben is megszaporodtak a balesetek
A Szlovák Hegyimentő Szolgálat (Horská záchranná služba) nemrég arra hívta fel a figyelmet, hogy a hegyekben jelentős mértékben megszaporodott a balesetek száma. 2015 óta éves szinten átlagosan 2 575 bevetésen vesznek részt. Idén év eleje óta június közepéig összesen már 1 847 esethez szálltak ki, ami több mint kétszerese a 2021-es esetszámnak – igaz, tavaly a pandémiával kapcsolatos korlátozások miatt esett látványosan a kirándulók, így a bevetések száma is.
Marek Biskupič, a hegyimentők vezetője sajtótájékoztatón számolt be arról, hogy Szlovákiában idén június közepéig már összesen 25-en vesztették életüket a hegyekben, tavaly ugyanebben az időszakban 11, az egész év során pedig összesen 31 halálos kimenetelű balesetet jegyeztek fel.
A hegyimentők szerint általánosságban elmondható, hogy minél többen kirándulnak a hegyekben, annál több balesetre kell számítani. Ezek leggyakoribb okai a következők: a saját képességek túlbecsülése, késői túrakezdés, nem megfelelően megválasztott lábbeli, elégtelen túrafelszerelés, megcsúszás vagy megbotlás, az időjárás hatásainak alábecsülése, a kijelölt túraútvonalakról való letérés, a terepismeret hiánya, de ide tartozik a felelőtlen sízés is a téli szezonban. Leggyakrabban esés, szikláról való lezuhanás, eltévedés vagy hegyen ragadás miatt kell riasztani a szakszolgálatot.
A túrák megkezdése előtt nagyon fontos a megfelelő tervezés és felkészülés, valamint az aktuális időjárás és a kiadott figyelmeztetések követése. Mindig öltözzünk az időjárásnak megfelelően, és viseljünk erős cipőt. Vigyünk magunkkal elegendő élelmiszert és folyadékot, illetve legyen teljesen feltöltve a telefonunk. A hegyimentők azt ajánlják, hogy túra előtt a készülékünkre töltsük le a HZS alkalmazást, mellyel segítséget tudunk hívni, és a mentők is könnyebben megtalálnak, ha elvesznénk. A túrát mindig időben kell megkezdeni, sosem szabad túlbecsülni a képességeinket.
A hegyimentők arra is figyelmeztetnek, hogy hegyi túránk kapcsán ne feledkezzünk meg a megfelelő biztosításról sem. „Egy hegyimentő-bevetés költsége átlagban 400 euró körül mozog. Komolyabb bevetés esetén, amikor például helikoptert kell kihívni, ennél sokkal nagyobb összegre is számítani lehet” – részletezte a hegyimentők igazgatója.
A fentiek mellett fontos, hogy túrára lehetőség szerint ne egyedül induljunk. Ha viszont mégis egyedül vágnánk neki a hegyeknek, mindig tájékoztassunk valakit a tervezett útvonalról.
