Napunk

Mit tehetünk, hogy túléljük a nyaralást?

Fonyód. Fotó - MTI
Fonyód. Fotó – MTI

Nyáron megnő a tragikus kimenetelű balesetek száma. A szabadság alatt feltehetően másképp mérjük fel az erőnket és a helyzetet a vízpartokon vagy éppen a hegyekben.

Idén nyáron is nagyon korán megjelentek a híradások különböző halálos kimenetelű balesetekről. Elég, ha csak a Balatonba fulladt két tizenéves június eleji balesetére, vagy éppen a Rácalmásnál a Dunába fulladt magyar rendőrökre gondolunk, de a szlovákiai vizekről is rendszeresen érkeznek tragikus hírek. A szlovák hegyimentők statisztikáiból pedig az derül ki, hogy a hegyek is több tucat áldozatot szednek minden évben, az idei pedig különösen gyászos.

A hőségben megnő a vízi balesetek száma is

Alena Krčová, a Szlovák Köztársaság Mentőszolgálata (Záchranná zdravotná služba SR) szóvivője arról adott tájékoztatást, hogy Szlovákiában csak június 1. és július 5. között 23 fuldoklóhoz riasztották a mentőket. Közülük kilenc ember életét nem sikerült megmenteni. Ezidáig a legtöbb haláleset – összesen három – Zsolna megyében következett be.

A Napunk megkeresésére Horváth László ezredes, a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság vezetője közölte, hogy a balatoni vízirendőrök a 2022-es évben július 7-éig összesen 73 mentési kifutással 141 ember életét mentették meg.

Magyarország legnagyobb taván ugyanebben az időszakban összesen 6 vízbefulladás történt, ami időarányosan enyhe csökkenés a tavalyi év 8 esetéhez képest. “Azonban egy eset is sok, ha az megelőzhető lenne” – hangsúlyozta a vízirendészet vezetője.

Horváth László kiemelte, hogy a Balaton humán terhelése közel 3 millió főt tesz ki egy évben: az intenzív víziközlekedés, hajózás, vitorlázás mellett az egyéb vízisportok – kite és wind surf, SUP stb. – is nagyon elterjedtek, de a horgászat és a fürdés során is jelentős tömegek érkeznek, elsősorban a fő turisztikai időszakban a Balatonra. Maga a fürdési szezon a minimum 20-22°C vízhőmérséklethez korlátozódik, amit a Balaton idén már május közepén elért.

Vízirendészet. Fotó – FB / VMSZ – Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata és ÖTE

„A vízbefulladások bekövetkezése elsősorban a hőmérsékleti csúcsokhoz köthető, a tavalyi évben például Magyarországon 6 esetben volt hőségriasztás, amely komolyan igénybe veszi az emberi szervezetet, illetve sokkal több embert csábít a vízpartokra, még ha sokan nem is rendelkeznek megfelelő úszni tudással, vagy vízbiztonsággal” – mondja a vízirendészet vezetője.

A vízbefulladások a statisztikák szerint a partokhoz relatíve közel – 50-250 méteren belül – sok esetben 50-100 cm-es vízmélység mellett következnek be, viharjelzéstől mentes strandidőben, és elsősorban a szabadstrandokon.

Ugyanakkor Horváth László szerint a Balaton „az ország relatíve legbiztonságosabb vizének tekinthető mind a vízbefulladások esetszámai, mind a víziközlekedési balesetek bekövetkezésének súlyossági foka alapján”.

A Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata szerint a strandolás és fürdés leginkább a tavakban jellemző, az viszont bizonyos, hogy a folyóvizek sokkal veszélyesebbek az állóvizeknél. „Itt sokszor a sodrás a legveszélyesebb” – mondja Illés Zoltán vízimentő.

A megelőzés kulcsfontosságú

„Szinte minden vízibaleset megelőzhető lenne kicsit nagyobb odafigyeléssel és az alapvető szabályok betartásával. A balesetek legnagyobb részének okozója a meggondolatlan magatartás” – véli a vízimentő, aki szerint mindnyájunknak felelősebb magatartást kell tanúsítanunk a nyári strandolás során.

A szakember azt tanácsolja, hogy fürödjünk kijelölt helyen, nyitva tartási időben, és a legjobb, ha olyan helyen, ahol biztosan van vízimentő. Ezen kívül munkavégzéshez, sportoláshoz használjon mindenki mentőmellényt. „Egy mentőhajónk sem indul addig, amíg a személyzeten nincs mentőmellény, pedig a kollégáink nagyon jól úsznak, hiszen vízimentők” – hangsúlyozza Illés Zoltán.

Illusztráció – TASR

Alena Krčová azt emeli ki, hogy strandoláskor tartózkodjunk az alkoholfogyasztástól, ne becsüljük túl az erőnlétünket, csak megfelelő hőmérsékletű vízben fürdőzzünk, és ne menjünk a vízbe például nyílt sebbel, fertőző betegen vagy lázasan. Viharos időben sem ajánlatos a nyílt vizekben való fürdőzés a villámcsapás veszélye miatt.

Külön fejezetet alkotnak a gyerekek. Esetükben magától értetődőnek kell lennie a biztonsági védőelemek – a karúszók és az úszómellény – használatának, és az is fontos, hogy mindig felügyelet alatt legyenek. Egy kisgyerek még sekély vízben is megfulladhat, ehhez egy perc sem kell.

További veszélyforrást jelent a vízbe való ugrálás. „Amikor olyan vízbe ugrunk, amelynek nem látszik a feneke, nem ismerjük a mélységet, vagy különféle tárgyak lehetnek benne, súlyos fej- és gerincsérülést kockáztathatunk, sőt akár halálos következményei is lehetnek az ilyen ugrásnak” – emeli ki a mentőszolgálat szóvivője.

A vízirendészet arra is figyelmeztet, hogy a mély vízbe lehetőleg ne menjünk egyedül, főleg ne ismeretlen helyen. Ezen kívül legyen nálunk vízhatlan tokban kommunikációs eszköz, valamint ismerjük a segélykérő telefonszámokat.

Segítségnyújtás

Amennyiben fuldokló embert látunk, azonnal hívjunk segítséget, strandon a vízimentőt. Szlovákiában segítséget a 112-es, illetve 155-ös segélyhívószámok valamelyikén kérhetünk, a Balatonnál a 112-es mellett riaszthatjuk a vízimentőket (+3630 3 838383), vagy tárcsázhatjuk az 1817-es vízi segélyhívót, illetve használható az ingyenes Balatonhelp alkalmazás is.

A szakszerű segítség megérkezéséig tartsuk szemmel a bajba jutottat. „Amit meg kell próbálnunk: valamilyen felúszó tárgyat a keze ügyébe juttatni, pl. odadobni valamit, ami segíti a felszínen maradásban. Esetleg egy labda, gumimatrac vagy bármilyen hasonoló jellegű eszköz jó lehet” – tanácsolja Illés Zoltán.

Nagyon fontos, hogy a segítő szándék mellett a saját biztonságunkra is ügyeljünk. „Nem szabad odaúszni és megfogni a fuldoklót. Ő előbb fogja meg a segíteni szándékozót, és minden erejével azon lesz, hogy a saját fejét a felszín fölött tartsa, ezért le fogja nyomni a segítőt.”

Amint sikerül kihúzni a vízből az eszméletét vesztett fuldoklót, kezdjük meg az újraélesztést. „Ha nem ismerjük a pontos menetét, nem kell pánikba esni, a segélyvonal kezelője lépésről lépésre el tudja mondani, hogy mit kell tenni” – hívja fel a figyelmet Alena Krčová.

A hegyekben is megszaporodtak a balesetek

A Szlovák Hegyimentő Szolgálat (Horská záchranná služba) nemrég arra hívta fel a figyelmet, hogy a hegyekben jelentős mértékben megszaporodott a balesetek száma. 2015 óta éves szinten átlagosan 2 575 bevetésen vesznek részt. Idén év eleje óta június közepéig összesen már 1 847 esethez szálltak ki, ami több mint kétszerese a 2021-es esetszámnak – igaz, tavaly a pandémiával kapcsolatos korlátozások miatt esett látványosan a kirándulók, így a bevetések száma is.

Marek Biskupič, a hegyimentők vezetője sajtótájékoztatón számolt be arról, hogy Szlovákiában idén június közepéig már összesen 25-en vesztették életüket a hegyekben, tavaly ugyanebben az időszakban 11, az egész év során pedig összesen 31 halálos kimenetelű balesetet jegyeztek fel.

A hegyimentők szerint általánosságban elmondható, hogy minél többen kirándulnak a hegyekben, annál több balesetre kell számítani. Ezek leggyakoribb okai a következők: a saját képességek túlbecsülése, késői túrakezdés, nem megfelelően megválasztott lábbeli, elégtelen túrafelszerelés, megcsúszás vagy megbotlás, az időjárás hatásainak alábecsülése, a kijelölt túraútvonalakról való letérés, a terepismeret hiánya, de ide tartozik a felelőtlen sízés is a téli szezonban. Leggyakrabban esés, szikláról való lezuhanás, eltévedés vagy hegyen ragadás miatt kell riasztani a szakszolgálatot.

Illusztráció – HZS

A túrák megkezdése előtt nagyon fontos a megfelelő tervezés és felkészülés, valamint az aktuális időjárás és a kiadott figyelmeztetések követése. Mindig öltözzünk az időjárásnak megfelelően, és viseljünk erős cipőt. Vigyünk magunkkal elegendő élelmiszert és folyadékot, illetve legyen teljesen feltöltve a telefonunk. A hegyimentők azt ajánlják, hogy túra előtt a készülékünkre töltsük le a HZS alkalmazást, mellyel segítséget tudunk hívni, és a mentők is könnyebben megtalálnak, ha elvesznénk. A túrát mindig időben kell megkezdeni, sosem szabad túlbecsülni a képességeinket.

A hegyimentők arra is figyelmeztetnek, hogy hegyi túránk kapcsán ne feledkezzünk meg a megfelelő biztosításról sem. „Egy hegyimentő-bevetés költsége átlagban 400 euró körül mozog. Komolyabb bevetés esetén, amikor például helikoptert kell kihívni, ennél sokkal nagyobb összegre is számítani lehet” – részletezte a hegyimentők igazgatója.

A fentiek mellett fontos, hogy túrára lehetőség szerint ne egyedül induljunk. Ha viszont mégis egyedül vágnánk neki a hegyeknek, mindig tájékoztassunk valakit a tervezett útvonalról.

Baleset

Nyaralás

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak