A forint gyengülése rákényszeríti Orbánt, hogy engedjen Brüsszelnek

Szerdán a forint árfolyama újra történelmi mélységekbe zuhant, délelőtt 410,68, délután 416,95 forint is volt egy euró. Ráadásul ez a gyengülés úgy következett be, hogy közben az euró is 20 éves mélypontra jutott a dollárral szemben.

A forint árfolyama az ukrajnai háború kitörése előtt 355 körül volt, majd a háború kitörése után két hét alatt egészen 400-ig gyengült, majd onnan valamelyest visszaerősödött. Azóta voltak kisebb-nagyobb kilengések, de a forint tovább gyengült, annak ellenére, hogy a Magyar Nemzeti Bank egyre kétségbeesettebben emeli a kamatot.

A forint gyengülése azonban – egyelőre úgy tűnik – csütörtökön megállt, sőt estig jelentősen erősödött is. Ehhez az kellett, hogy az MNB újabb hatalmas kamatemelése mellett a kormányzat is olyan jelzéseket küldjön a befektetőknek, amik valamelyest javítanak Magyarország több szempontból megtépázott megítélésén és növelik a befektetők bizalmát.

Cikkünkből kiderül:

• miért sérülékenyebb a forint a régió többi nemzeti valutájához képest,
• miért bizalmatlanok a befektetők Magyarországgal szemben,
• mi okozta a forint bezuhanását a hét elején,
• és mivel sikerült azt megállítania a magyar kormánynak.

A forint árfolyamának meredek zuhanása már másodszor fordult elő a közelmúltban, hasonló történt március elején is. Bár a forint akkori zuhanásában az ukrajnai háború külső sokkja kétségtelenül nagy szerepet játszott, a gyengülés valójában nem lóg ki a magyar fizetőeszköz évek óta tartó leértékelődési trendjéből.

A külső sokkokra a fejlődő országok nemzeti valutái mindig gyengüléssel reagálnak. Magyarországot a gazdaság hasonló szerkezete és a hasonló előzmények miatt Csehországgal és Lengyelországgal szokás összehasonlítani. A forint általában együtt is mozog a cseh koronával és a lengyel złotyval, viszont valamelyest mindig kilógott közülük.

A cseh és a lengyel gazdaság ugyanis alapjaiban jobb állapotban van a magyarnál, ez az adósbesorolásukon is látszik.

Azaz a befektetők megbízhatóbb adósnak tartják Lengyelországot és Csehországot, így a különféle külső sokkok esetében is kevésbé fordulnak el tőlük.

„Vannak a fundamentumok és az izgalmak” – mondta erről a Napunknak Bod Péter Ákos közgazdász, egyetemi tanár, volt jegybankelnök, aki szerint a fundamentumok nem jók, így az izgalmak is érzékenyebben érintik a magyar gazdaságot. A magyar és nem magyar forinttulajdonosokat nem az izgatja, hogy milyen volt a negyedéves növekedés, hanem az, hogy milyen az államadósság, a devizatartalék milyen, a külső egyensúlyi viszonyok milyenek – magyarázza a közgazdász.

A kormánynak éveken keresztül nem fájt a leértékelődés

A forint leértékelődése a magyar gazdaságpolitika érdekeivel is egybecsengett. A magyar gazdaság fő húzóerejét a nyugati cégek jelentik, amik főleg exportra termelnek: a gyenge forint miatt a külföld számára ugyanúgy megéri megvenni a Magyarországon gyártott Mercedest, mint ahogy megéri Szlovákiából átjárni vásárolni mondjuk a komáromi Tescóba.

Emelett a beruházás és a munkaerő is olcsóbb, a forint gyengülésével a nyugati cégek az eurójuk átváltásakor anélkül kapnak több forintot, hogy bármit tenniük kellene; amíg nem magas az infláció, addig profitálnak a forint gyengüléséből.

Az infláció azonban már a Covid-járvány alatt meglódult, az ukrajnai háború kitörése pedig sokkhatást gyakorolt a forintra. Az ilyen külső sokkok általában minden feltörekvő ország nemzeti valutáját gyengítik. A háború kitörésekor a korona és a złoty is gyengült a forinttal együtt, a cseh és lengyel fizetőeszköz azonban visszaerősödött nagyjából a korábbi szintre, a forint azonban nem.

A magyar fizetőeszköz hét elején kezdődő meredek zuhanását ráadásul semmilyen olyan gazdasági hír, adat nyilvánosságra kerülése nem magyarázza, ami negatívan befolyásolta volna a befektetői bizalmat, mondja Bod Péter Ákos.

A Magyarországgal szembeni befektetői bizalmat azonban nem erősíti az sem, hogy a kormány nem tett közzé gazdaságpolitikai elgondolást. Az nem gazdaságpolitika, hogy megvédjük a rezsit, a különadók kivetése sem gazdaságpolitika, ezek választási szlogenek Bod szerint. Az állami költségek lefaragása, beruházások leállítása, amikről a kormány beszélt, már hasonlítanak a gazdaságpolitikára, de nem látni a listát, hogy mely beruházásokat fogják leállítani, teszi hozzá.

Olvassa el

Bod Péter Ákos: Hiába az árstop, végül mindenképp a lakosság fizet

A gázár tett be az eurónak és a forintnak is, de az utóbbi zuhanását nem lehet csak erre kenni

A Portfolio által megkérdezett szakértők egyetértettek abban, hogy a forint bezuhanásának közvetlenül kiváltó oka a gázár legutóbbi megugrásában és az európai energiakrízissel kapcsolatos negatív kilátásokban keresendő, amik a magyar gazdaságot a sérülékenysége miatt a régiós országoknál érzékenyebben érintették.

Virovácz Péter, az ING Bank senior közgazdásza úgy foglalta össze Magyarország helyzetét a Portfoliónak, hogy magas az államadósság, a rendeleti kormányzás miatt nem tűr ellentmondást a politizálás, fennáll a jogállamisági vita az Európai Bizottsággal, a folyó fizetési mérleg folyamatosan romlik a jelentős energiaimport miatt, közben a lakossági fogyasztási oldalon „sincs fékezés”, a fogyasztók az árstop-szabályozások nyomán kevésbé kényszerülnek a fogyasztás visszafogására.

Miközben tehát a gázár és más tényezők miatt az euró is gyengült a dollárral szemben, a forint gyengülése mögött bőven vannak Magyarország-specifikus okok is.

Arra a kérdésre, hogy miért gyengül a forint, nem kielégítő válasz az, hogy ennek a geopolitikai feszültségek, a háború és az energiaválság az oka. Ezek a folyamatok a feltörekvő devizákat mind gyengítik – és erősítik a dollárt mint menekülővalutát –, de ahogy korábban, Magyarország most is kilóg a sorból – mondja a Napunknak Gerőcs Tamás közgazdász, a Binghamtoni Egyetem kutatója, a Társadalomelméleti Kollégium és a Helyzet Műhely tagja.

Azok a pénzpolitikai kockázatok, amikre a rezsim épített, hirtelen felértékelődtek – mondja Gerőcs. Ez alatt a közgazdász elsősorban Magyarország és az EU