Napunk

Egyre nagyobb a káosz a reptereken, de a légi közlekedés visszaesésére nem számítanak az iparágban dolgozók

Illusztrációs felvétel. Fotó – TASR/AP
Illusztrációs felvétel. Fotó – TASR/AP

A Ryanair egyedül harcol a magyar kormánnyal, de a különadót a többi társaság is az utasokra hárítja, mondták a Napunknak.

A koronavírus-járvány által legsúlyosabban érintett iparágak egyike a turizmus, azon belül pedig a légi közlekedés volt. A járvány elmúltával – bár mostanában újra emelkedő esetszámokról lehet hallani – ismét egyre többen utaznak, rengetegen akarják elkölteni kirándulásra azt pénzt, amit a járvány alatt nem tudtak, így egyre nagyobb az érdeklődés a repülőjegyek iránt is.

A járvány alatt azonban rengeteg dolgozó kényszerült otthagyni az iparágat. A légi közlekedés jelentős munkaerőhiánnyal futott neki az idei szezonnak. Egymást érik a hírek a reptéri káoszról, tömegesen elkeveredett poggyászokról, késésekről, járattörlésekről, a reptereken egész repülőgépnyi magukra hagyott utasokról, sztrájkoló személyzetről. Magyarországon az iparágra kivetett különadó is bonyolítja a helyzetet, ami miatt indulatos és helyenként egészen vulgáris vita alakult ki az ír fapados Ryanair és a magyar kormány között.

A Napunk arra volt kíváncsi, hogyan látszik mindez belülről, a munkavállalók szempontjából. A kérdéseinkre három, az iparágban dolgozó, illetve arra rálátó munkavállaló válaszolt nekünk (a keresztnevüket a kérésükre megváltoztattuk):

  • Eszter az egyik Magyarországra is repülő fapados légitársaságnál dolgozik légiutas-kísérőként;
  • Gábor szintén légiutas-kísérő egy másik, nem fapados társaságnál,
  • Tamara pedig egy utazási irodánál dolgozik, és főként üzleti ügyfelek számára intézi a repülőjegy-foglalásokat.

Konkrétan arra kérdeztünk rá, hogy

  • hogyan élik meg a munkaerőhiányból fakadó problémákat,
  • mit gondolnak a magyar kormány különadójáról,
  • hogyan látják a kormány és a Ryanair közötti vitát,
  • és számítanak-e arra, hogy akár a munakerőhiány, akár az árak emelkedése miatt a jövőben visszaszorul a légi közlekedés.

Nem jönnek vissza, akik a Covid alatt elmentek

A Covid-járvány alatt rengeteg ember hagyta ott a szektort, de ennek Eszter szerint más oka volt Magyarországon, és más Nyugat-Európában. Nyugat-Európával szemben Magyarországon a szektor semmilyen támogatást nem kapott az államtól a járvány ideje alatt – Eszter úgy tudja, még Szlovákiában is járt valamiféle támogatás az iparágban dolgozók számára –, ezért „mindenki ment, amerre látott”.

Nyugaton Eszter ottani kollégái megkapták a bruttó fizetésük 80 százalékát. Az iparágat persze ott is sokan elhagyták, de Nyugaton a fő ok a bizonytalanság volt. Akik viszont maradtak, azok pont a mostani helyzetben látnak lehetőséget arra, hogy kikényszerítsék a cégektől a helyzetük javítását és a fizetésük emelését, ezért sztrájkolnak. Eszter szerint az általános munkaerőhiány és a sztrájkok együtt okozzák az egyre gyakoribb káoszt a reptereken.

A munkaerőhiány tartós lehet. Eszter és Tamara is kiemelte, hogy akik otthagyták az iparágat, nem fognak visszajönni; vagy azért, mert megtalálták a számításukat máshol, vagy a bizonytalanság miatt. „Megint emelkedő esetszámokról hallani, riogatnak a majomhimlővel is, itt van a háború a szomszédban” – fogalmaz Tamara, aki szerint érthető, ha valaki nem akar visszamenni a légi közlekedésbe dolgozni, ha úgy látja, benne van a pakliban, hogy megint leáll az iparág.

Eszter azt mondja, a szektor munkavállalói Magyarországon egyébként korrekt viszonyok között dolgoznak. „Mi örültünk, hogy visszaáll az ipar, aki szereti ezt a munkát, az itt maradt” – fogalmaz. Szerinte a budapesti reptér még nagyon jó helyzetben van, ami annak is köszönhető, hogy itt a munkavállalók rugalmatlanabbak, mint Nyugaton, és nehezebben szánják rá magukat a váltásra.

A különadót a többi társaság is az utasokra hárítja

Eszter szerint a Ryanair harcával nem feltétlenül szolidárisak az iparág többi szereplői, legalábbis az ír cég legnagyobb versenytársa és „ősellensége”, a Wizz Air biztosan nem. A légiutas-kísérő szerint egyébként nemcsak a magyar kormány lepődött meg a Ryanair kemény reakcióján és azon, hogy a cég ilyen színvonalon állt bele a vitába, hanem az ír cég sem volt felkészülve arra, hogy egy uniós országban a kormány így belenyúl a piaci folyamatokba.

Gábor szerint O’Leary Ryanair-vezér nyilatkozatai beleillenek a tőle ismert bortányos megnyilvánulások sorába: régebben azt mondta, a személyzet olyan, mint a narancs, addig csavarja, amíg van benne lé, utána elhajítja; állóhelyeket és fizetős mosdót akart bevezetni a gépeken. A légiutas-kísérő úgy látja, O’Leary-nek a magyar kormánnyal való civódása is reklám. „Csak emiatt hány ember ismerte meg a cég nevét?” – fogalmaz Gábor.

Drukkolunk a Ryanairnek, persze – mondja Tamara, de azt hozzáteszi, hogy szerinte nem volt fair a cégtől, hogy a már lefoglalt jegyekre is ráterhelte a különadót.

De tényleg bántja ez az utasokat?

Nem igazán hallom, hogy az emberek panaszkodnának a különadó miatt, mondja Eszter. Őt sokkal inkább a magyar kormány propagandája zavarja, mely szerint nem lehet áthárítani a különadót az utasokra, miközben Eszter szerint ezt a társaságok egyszerűen kénytelenek megtenni a Covid alatt elszenvedett veszteségek után.

Az árak alakulásából Tamara azt látja, hogy a többi légitársaság is ráterheli a különadót az utasokra, csak ők nem csináltak akkora felhajtást, mint a Ryanair. A kormány által emlegetett tömeges lemondásokat – ami Ryanair szerint egyszerűen hazugság – ő sem tapasztalja. A lemondások inkább azokból a járatmódosításokból vagy járattörlésekből adódnak, amik az utasnak nem felelnek meg, mondja Tamara.

Gábor úgy látja, várható volt, hogy az állam „kicsit megfeji a repteret és a forgalmat”. A pandémia alatt alaposan lecsökkentek a profitmutatók, most azonban mindenki

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Különadó

Munkaerőhiány

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak