Napunk

Az ukrajnai háború nyolc tanulsága

Az ukrán állásokat lövik Donbaszban. Fotó - TASR/AP
Az ukrán állásokat lövik Donbaszban. Fotó – TASR/AP

Putyin elengedte a háború kutyáit. Még ellene fordulhatnak.

Köszönjük, hogy olvasod a cikkeinket. A Napunk csak úgy tud fennmaradni, ha az olvasói előfizetik. Kérjük, támogasd a szerkesztőség munkáját. További cikkeinkért, illetve rövidhírekért látogass el a főoldalunkra is.

A szerző a Harvard Egyetem professzora

Amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én kiadta a parancsot Ukrajna lerohanására, úgy képzelte, hogy gyorsan elfoglalják Kijevet, és kormányváltást hajtanak végre, hasonlóan az 1956-os budapesti és az 1968-as prágai szovjet megszálláshoz. De nem ez történt. A háború még mindig tart, és senki sem tudja, mikor és hogyan ér véget.

Miközben egyes megfigyelők tűzszünetet sürgetnek, mások az orosz agresszióért felelősök megbüntetését hangsúlyozzák. Végül a kimenetelt a helyszínen történtek határozzák majd meg. Mivel még azt is korai megtippelni, hogy mikor érhet véget a háború, ezért néhány következtetés nyilvánvalóan elhamarkodott. Például azokat az érveket, amelyek szerint vége a tankcsatának, rögtön megcáfolták, amint az összecsapások Kijev északi külvárosaiból áthelyeződtek a donbaszi keleti síkságokra.

De még ebben a korai szakaszban is van minimum nyolc – néhány régi és néhány új – tanulsága az ukrajnai háborúnak, amelyet a világ megtanul (vagy újratanul).

Első: a nukleáris elrettentés működik, de ez inkább a kapcsolódó tétektől függ, mint a képességektől. Putyinnak sikerült a Nyugatot elrettentenie, de csak egy bizonyos pontig. A fenyegetései megakadályozták a nyugati kormányokat, hogy csapatokat küldjenek Ukrajnába, bár felszerelést azért küldenek. Ez az eredmény nem tükrözi az orosz nukleáris kapacitás fölényét; sokkal inkább azt a szakadékot mutatja, amely mélyén az húzódik, hogy Putyin Ukrajnát létfontosságú nemzeti érdekként határozza meg, míg a Nyugat számára Ukrajna ugyan fontos, de nem létfontosságú érdek.

Második: a kölcsönös gazdasági függőség nem akadályozza meg a háborút. Míg ezt a tanulságot korábban széles körben elismerték, különösen azt követően, hogy az első világháború a világ legnagyobb kereskedelmi partnerei között tört ki, a német politikusok, például Gerhard Schröder volt kancellár, ezt ignorálták. A kormánya növelte Németország orosz olaj- és gázimportját, és ezzel a függőségét is, valószínűleg abban a reményben, hogy a kereskedelmi kapcsolatok felbomlása túl nagy költséggel járna. Bár a gazdasági függőség növelheti a háború árát, de nyilvánvalóan nem akadályozza meg a kitörését.

Harmadik: az egyenlőtlen gazdasági függőséget a kevésbé függő fél nagyobb eséllyel használhatja fel fegyverként, de ha a tét egyforma, akkor a kölcsönös függőségben kevés hatalom van. Oroszország az energiaexportból származó bevételtől függ, ebből finanszírozza a háborút, és Európa túlságosan függ az orosz energiától ahhoz, azonnal elvágja az importot. A kölcsönös energetikai függőség nagyjából szimmetrikus. (Másrészt, a pénzügyi világban Oroszország sebezhetőbb a nyugati szankciókkal szemben, amelyek idővel egyre jobban fájhatnak.)

Negyedik: a szankciók növelhetik az agresszorok költségeit, de rövid távon nincsenek hatással az eredményekre. William Burns, a CIA igazgatója (az Amerikai Egyesült Államok korábbi oroszországi nagykövete) állítólag tavaly novemberben találkozott Putyinnal, és eredménytelenül figyelmeztette, hogy egy invázió szankciókat vonna maga után. Putyin kételkedhetett abban, hogy a Nyugat képes egységesen fellépni a szankciók kérdésében. (Másrészt, Hszi Csin-ping kínai elnök csak korlátozott támogatást ajánlott fel Putyinnak, annak ellenére, hogy Oroszországgal „határtalan barátságot” hirdetett. Elképzelhető, hogy attól tartott, Kínát is sújtanák az amerikai másodlagos szankciók.)

Ötödik: az információs hadviselés nagyon fontos. Amint arra John Arquilla két évtizede rámutatott, a modern hadviselés kimenetele nemcsak attól függ, hogy kinek a hadserege győz, hanem attól is, hogy „kinek a története győz”.

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Gerhard Schröder

Orosz–ukrán háború

Oroszország

Ukrajna

Vlagyimir Putyin

Volodimir Zelenszkij

Vélemény

Jelenleg a legolvasottabbak

Percről percre

Romsics Ignác a vendége a Napunk idei utolsó beszélgetőestjének Párkányban. A történészt munkásságáról és önéletrajzi könyvéről Kacsinecz Krisztián kérdezi.

Csökkentik a jókúti ideiglenes menekülttábor kapacitását, mivel csökken az ott tartózkodó illegális bevándorlók száma, közölte a belügyminisztérium. Az elmúlt egy hétben 59-en tartózkodtak a táborban, ahol összesen 16 sátor áll rendelkezésre. Ezt vélhetően a felére csökkenti a belügyi tárca.

Nyolc ember vesztette életét orosz támadásokban a kelet-ukrajnai Kurachove városában, közölte az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője. (čtk)