Napunk

Korčok szerint nem a szülőknek kellene kapniuk a Bethlen-pénzt. Az iskolák évek óta ugyanezt kérik, de Budapest hajthatatlan

Szijjártó Péter és Ivan Korčok. Fotó - MTI/Balogh Zoltán
Szijjártó Péter és Ivan Korčok. Fotó – MTI/Balogh Zoltán

A szlovák külügyminiszter szerint ismét a Pázmány Péter Alapítványnak kellene osztania a Magyarországról érkező oktatási támogatást.

A szlovák és a magyar külügyi tárca közötti kényes ügyek egyike a Magyarországról Szlovákiába érkező oktatási támogatások témája – Ivan Korčok azt szeretné, ha a gazdasági támogatásokhoz hasonlóan itt is megváltozna a rendszer.

A szlovák tárcavezető konkrétan azt kéri, hogy a két fél térjen vissza ahhoz a 2011 előtti gyakorlathoz, amikor nem közvetlenül a szlovákiai magyar iskolákat látogató gyerekek szülei kapták a támogatást, hanem az egy szervezeten keresztül érkezett.

Pázmánytól Bethlenig

Ez a szervezet a Pázmány Péter Alapítvány volt, és erről a rendszerről egy kormányközi egyezmény is született 2004-ben Eduard Kukan akkori szlovák és Kovács László akkori magyar külügyminiszter között.

Ez az egyezmény az 1995-ös szlovák–magyar alapszerződésre támaszkodott, és a két fél elismerte benne egymás jogát a nemzetiségi oktatásnak a másik országban történő támogatására. Konkrétan megnevezte a szervezeteket is, amelyeken keresztül ezeket a támogatásokat a felek megvalósíthatják. Szlovákia esetében ez a Magyarországi Szlovákok Szövetsége, Magyarország esetében pedig a Pázmány Péter Alapítvány.

Ettől a gyakorlattól a magyar fél 2011-ben eltért: ekkor a Pázmány Péter Alapítványt kivették a rendszerből, és ekkortól a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. fizeti ki a szlovákiai magyaroknak járó oktatási támogatást – annak népies neve azóta már Bethlen-pénz lett –, egyenesen a szülők számlájára – korábban az OTP Bank, újabban a ČSOB közreműködésével.

Mit akar Korčok?

Korčok azt szeretné, ha az a korábbi rendszer állna vissza, amely 2011 előtt létezett. A június 17-i budapesti kétoldalú találkozó után a szlovák külügyminiszter azt mondta, az elmúlt hónapokban erről a kérdésről többször egyeztetett a szlovák–magyar vegyesbizottság, Budapesten pedig megegyeztek Szijjártóval, hogy a magyar fél kidolgoz egy javaslatot a támogatásnyújtás pontos módjáról, amely meg fog felelni a 2004-es egyezménynek.

„Az egyezmény lényege, hogy az oktatási támogatásokat az intézmények kell hogy kapják. Én nem kifogásolom, hogy egyéneknek megy a támogatás, senkitől sem irigylem azt a pár eurót, de a magyar fél is elismerte, hogy a 2004-es szerződés érvényes, és vissza kell térnünk arra a pontra, hogy ez alapján a szerződés alapján fogunk-e eljárni, vagy más alapján” – mondta a június 17-i budapesti tárgyalás után Korčok.

A Napunk forrásai szerint valóban volt szó a szlovák–magyar vegyesbizottságon belül az elmúlt időszakban arról, hogy az oktatási támogatások rendszere megváltozzon, ám megegyezés nem született, már-már afféle gumicsontnak tűnik az ügy, amelyet a szlovák fél időről időre felhoz.

A magyar fél egyelőre nem nyilatkozott arról, miféle megoldási javaslatot látnak elképzelhetőnek, elég valószínűtlennek tűnik viszont, hogy egyszeriben visszatérjenek a 2011 előtti gyakorlathoz.

Pedig azt nemcsak a szlovák miniszter kéri, hanem a szlovákiai magyar oktatási szakma képviselői is, méghozzá évek óta.

Ivan Korčok külügyminiszter Szijjártó Péternél Budapesten. Fotó – Szijjártó Péter Facebook-oldala

Az iskolák részéről volt igény a változásra

Hozzánk is több alkalommal érkezett olyan igény, hogy a nevelési-oktatási támogatás akkor érné el célját, ha azt az egyes oktatási intézmények kapnák – nyilatkozta a Napunknak Fekete Irén, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke.

„Ez esetleg a kb. 170 jogalanyisággal bíró teljes szervezettségű alap- és középiskola esetében lenne lehetséges, de a több mint 300 óvodához és a több mint 100 jogalanyisággal nem rendelkező kisiskolához csak a fenntartó (sok esetben szlovák többségű) önkormányzat közvetítésével jutna el a támogatás. Emiatt nem látjuk biztosítottnak a pénzeszközök célirányos felhasználását, és a rendszer jelenlegi, egységes formáját is megbontaná, átláthatatlanná tenné” – tette hozzá az SZMPSZ elnöke.

A múltban a szervezet többször is kérte a magyar felet, hogy módosítsa a rendszert, de mostanra belátták, hogy a feltételek nem fognak változni.

Már Dzurindáéknak is voltak kifogásaik

A nevelési-oktatási támogatások ügye már az első Orbán-kormány és az első Dzurinda-kormány között is okozott feszültséget.

Amint Fekete Irén emlékeztet, a 2001-es kedvezménytörvény arról határozott, hogy „szülőföldjén nevelési-oktatási, valamint taneszköz-támogatásban részesül az a legalább két kiskorú gyermeket nevelő szülő, akinek gyermeke magyar nyelvű nevelésben vagy oktatásban vesz részt”. Később ez a rész úgy módosult, hogy a támogatás egy szervezet közvetítésével jutott el a kedvezményezettekhez, vagyis a családokhoz.

„Szlovákián kívül mindenütt (Erdélyben, Kárpátalján, Vajdaságban, Horvátországban) közvetlenül a szülők, illetve a főiskolai hallgatók részesültek a támogatásban” – magyarázta a Napunknak Fekete Irén.

Szlovákiában viszont a kormány nyomására nem fizethették ki közvetlenül a támogatást, ezért a Pázmány Péter Alapítvány (amelynek egyik alapítója az SZMPSZ) és a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége vállalta a közvetítői szerepet – ahogy ez a 2004-es egyezménybe is bekerült. „Legtöbb esetben ezt egyeztették az intézmények vezetőivel, de előfordult ellenkező eset is. A támogatás nem mindig érte el célját és visszaélésekre is lehetőséget adott” – tette hozzá az SZMPSZ elnöke.

Egység a Kárpát-medencében

2011-ben a magyar kormány tulajdonképpen egységesítette a támogatások kifizetésének módját az egész Kárpát-medencében.

A pályázatok benyújtásának módja is változott, minden gyereknek, illetve hallgatónak bankszámlát kellett nyitnia az OTP banknál (2021-től a ČSOB-nál), és egyénileg kellett megpályáznia a támogatást. Ez utóbbinak teljes adminisztrációját, lebonyolítását végzi az SZMPSZ.

„A megváltozott támogatási módot a hazai szülői szövetségek (és az intézmények egy része) gyakran azzal a kritikával illette, hogy a szülők nem a célnak megfelelően, azaz nem taneszközökre használják fel a támogatást” – ismeri el az SZMPSZ vezetője, hozzátéve, hogy a támogatás szerintük jelenleg teljesíti a kedvezménytörvény eredeti szándékát: „adomány a határon túli magyar szülők részére, jelenlegi formájában egységes a Kárpát-medencében, azaz a pénzeszközöket a BGA Zrt közvetítésével egyenesen a kedvezményezettek, illetve a kiskorúak esetében azok szülei kapják és saját belátásuk, szükségleteik szerint használhatják fel.”

Az SZMPSZ azt is hangsúlyozza, hogy sikerült elérniük (a támogatók jóváhagyásával) a pályázati adatlap módosítását: újabban csak olyan gyermek, tanuló, diák pályázhat, „aki eleget tesz az iskolalátogatás általunk megszabott feltételeinek, és ezt az intézmény vezetőjének igazolnia kell”.

A hivatalosan a Szülőföldön magyarul nevet viselő program keretében a magyarul tanuló gyerekeket 22 400 forintnak megfelelő értékű támogatás illeti (ez a mostani árfolyam mellett kb. 56 euró), 2021-től ekkora összeg jár az egyetemistáknak is. A forint euróval szembeni gyengülése ezen a téren hátrányosan érintette a szlovákiai magyarokat – a néhány éve még 70 euró körüli összeg mára 60 euró alá csökkent.

Egyenesen a családokhoz megy a pénz. Fotó – TASR

A hátrányos helyzetű gyerekek húzzák a rövidebbet

A mostani rendszernél rosszabb semmi nem lehet, mondta a Napunknak Nagy Katalin, a tornaljai Kazinczy Ferenc Alapiskola igazgatója, aki szerint sokkal jobb volt,

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Ivan Korčok

Oktatás

Szijjártó Péter

Szlovák–magyar kapcsolatok

Szlovákiai magyar

Tornalja

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak