Varga Zoltán médiavállalkozó: A szlovák médiapiac jóval előrébb tart, mint a magyar
A független magyar vállalkozókat még mindig boldogan fogadják a V4-es országokban, Magyarországon azonban az állam elüldözött mindenkit, aki tudást és tőkét hozott a médiapiacra, mondja a Central Médiacsoport tulajdonosa.
Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!
Nemrég jelentette be Magyarország vezető kormányfüggetlen médiavállakozása, a Central Médiacsoport, hogy befektet a cseh és szlovák Refreshert kiadó cégbe, valamint Magyarországon és Lengyelországban is bevezeti a márkát. Ennek kapcsán beszélgettünk a vállalat tulajdonosával, Varga Zoltánnal.
Az interjúban egyebek mellett arról beszél:
- mi fogta meg őt a Refresherben,
- miért látja fejlettebbnek a szlovák és a cseh médiapiacot, mint a magyart,
- milyen irányba halad a magyar médiapiac,
- vállalkozóként hogyan tekint a V4-országokra,
- miért gondolja úgy, hogy Magyarország a török modell irányába megy.
Mi az, amit meglátott a Refresherben, mit tud a Refresher, ami miatt érdemes Magyarországon is bevezetni?
Nagyon egyszerű: Magyarországon nagyon kevés oldal tudja megszólítani a fiatalokat. Nemrég készült erről egy kutatásunk, és arra jöttünk rá, hogy az a nyelvezet, amivel a Refresher eléri a fiatalokat, különösen a 18 és 25 év közöttieket, az nekünk nincs meg.
A Central Médiacsoport egy tradicionális médiacég, és bár nagyon erősek vagyunk a digitális médiában, jelenleg hiányzik a portfóliónkból a fiatal közönség. Korábban a Cosmopolitan márka szólította meg a fiatalabb célcsoportot, de az most elkerült tőlünk. (Az amerikai licenctulajdonos döntése értelmében a jogok egy kormányközeli médiavállalathoz kerültek – a szerk. megj.)
A Central Mediacsoport piacvezető a magyar nyomtatott magazinok piacán. Többek között a cég adja ki a Nők Lapját, a National Geographic vagy a Marie Claire magyar változatát, és egy sor másik női, sztár- és gasztromagazint is. A Central az online médiában is erős: többek között a cég jelenteti meg az egyik legolvasottabb hírportált, a 24.hu-t és a Nosalty online recept- és gasztromagazint is.
Tavaly decemberben már elkezdtünk azon gondolkodni, hogy hogyan tudjuk megszólítani a milleniumi és a Z generációs célcsoportot. Ekkor találtunk rá a Refresherre, alapvetően a Crowdberry nevű befektetési platformon keresztül.
A Crowdberryt érdemes külön is kiemelni: ez egy olyan platform, ami minőségi és társadalmilag hasznos projekteket is finanszíroz, és már 40 millió eurót kezel.
Nekem azonnal megtetszett a Refresher, mert azt láttuk, hogy pont ezt a célközönséget keressük. Így nem csak a licenc tulajdonosai, de befektetők is lettünk.
Ez egyébként egy piaci rés Magyarországon? Más nem nagyon szólítja meg ezt a célközönséget?
Igen, Magyarországon a Noizz próbálkozott ezzel (a Ringier fiatalokat célzó online lapja – a szerk.), több-kevesebb sikerrel. A Z generációs kutatásunkból az derült ki, hogy a fiatalok jelenleg az Instagramot használják leginkább, a Facebookot már egyre kevésbé, és a TikTok van még felívelőben, de az még nem monetizálható.
A Refreshernél viszont nagyon jó számokat láttunk. Amikor találkoztunk a tulajdonossal, Boros Gáborral, szimpatikusak voltunk egymásnak. Azt is mondtuk neki, hogy szeretnénk a Refreshert behozni Magyarországra és elvinni Lengyelországba is. Ez Gábornak egy nagy lehetőség, hiszen minimális kockázattal – azt mi viseljük, mert ezekben az országokban mi tesszük bele a pénzt – V4-es médium tud lenni a Refresher. Ezt a kombinációt én se utasítottam volna vissza a helyében.
A Refresher-befektetés bejelentésekor ön azt nyilatkozta, hogy a cseh és s szlovák médiapiac sokkal fejlettebb, mint a magyar. Ez miben nyilvánul meg?
Az árakban, a költés minőségében és a technológiák használtságában. Magyarországon komoly előfizetői számot gyakorlatilag senki sem tudott elérni. Lengyelországban a Gazeta Wyborczának már 260 ezer előfizetője van. Önöknél a Denník N vagy Csehországban a Deník N magas előfizetői számokkal fut, de más lapoknak is vannak előfizetőik.
Őszintén szólva Magyarországon az olvasók