Gyerekélet a Covid után: a diákok késsel vagdossák magukat, de a járvány nagy vesztesei a tanulási zavarral küzdő gyerekek

A Napunk által megszólított szakemberek szerint a járvány nagy vesztesei a tanulási zavarral küzdő diákok, aki az online oktatás során nem, vagy alig kaptak segítséget a tananyag rögzítéséhez. Komoly gondokkal szembesültek a pedagógusok a 2. osztályokban is, mert például online megtanulni írni, egyáltalán nem egyszerű. Ezek mellett – visszatérve a tantermi oktatáshoz – kommunikációs és szocializációs problémákat tapasztaltak a diákoknál.

Cikkünkből kiderül, hogy

• milyen segítségre van szükségük a tanulási zavarral küzdő gyerekeknek, hogy fel tudjanak zárkózni társaikhoz,
• hogy a vagdosás vagy a falcolás gyakori jelenség a diákok körében, a szakember szerint ez egy tünet,
• egyre inkább visszaszorul a személyes kommunikáció a diákok között, az online térben való jelenlét identitásuk részévé vált.

A téma érzékenysége miatt, a szakemberek kérésére, nem közöljük a valódi nevüket, hogy ne lehessen beazonosítani az érintett diákokat.

Az egyik Pedagógiai-Pszichológiai Tanácsadó és Prevenciós Központ (CPPPaP) pszichológusa a Napunk megkeresésére elmondta, hogy azoknál a gyerekeknél, akiknek korábban is voltak gondjaik, például szorongás, depressziós tünetképződés vagy társkapcsolati zavar, azoknál a járvány felerősítette ezeket. „Bár rövid távon a karantén idézhetett elő szorongáscsökkenést azoknál a gyerekeknél, akiknek nehéz szociális kontaktusokat kialakítani, viszont hosszú távon jelentősen romlott az ezekkel a problémákkal való megküzdés” – mondta a pszichológus, aki foglalkozik olyan diákkal, aki a járvány alatt teljesen bezárkózott, s alig kommunikál valakivel a környezetében.

A pszichológus elsősorban a biztonságérzet erősítését javasolja a gyerekeknél, hiszen hosszú távon bizonytalanságban élt mindenki, és ez a felnőttekre is negatív hatással volt. „Segíthet, ha például a nyári szünet alatt is van egy napirendje a gyereknek, nyilván nem kell percekre lebontva pontosan betartani, de jó, ha tudja, mi fog történni vele aznap. Legyenek tevékenységei, melyek sikerélményt okoznak a számára, de fontos az is, hogy kommunikáljunk az érzéseikről” – javasolja a szakember.

Leromlottak a tanulmányi eredmények

Az általunk megszólított pedagógusok osztályonként 2-3 diáknál is tapasztalták, hogy romlott a teljesítményük a korábbihoz képest. „Olyan, mintha semmi nem motiválná őket, részben el is kényelmesedtek, sokan nem vették komolyan az online oktatást, sok diák számára a pihenő egyik formáját jelentette a távoktatás” – mondta Varga Rózsa nevelési tanácsadó azzal, hogy nem egy diák „rá is játszott” az online oktatástól való távolmaradásra. Technikai és egyéb problémákra hivatkozva nem csatlakoztak az órákhoz, nem kapcsolták be a kamerákat és így nem az oktatásra figyeltek. Az ilyen praktikákkal szemben pedig tehetetlenek voltak a tanárok. Mivel csak februártól tértek vissza a klasszikus tanulási formához, nem telt el annyi idő, hogy mindenki visszaálljon a korábbi ritmushoz.

Nincs mire építeni

Kovács Borbála speciális pedagógus szerint az online oktatás alatt igyekeztek ugyan átvenni a tananyagot, de visszatérve a tantermi oktatásra azt tapasztalták, hogy egy-egy tematikus rész hiányzik a diákoknál. „Nehéz felmérni, mennyire mélyült el a tananyag. Nagyon sokszor vissza kellett térni az online formában már átvett tananyaghoz, miközben én úgy éreztem, az a rész teljesen nyilvánvaló a számukra” – mondta a nevelési tanácsadó.

Kovács Borbála szerint óriási problémát okoz az is, hogy a pandémia első évében az oktatási minisztérium központilag nem engedélyezte, hogy évet ismételjenek a diákok. „Olyan gyerekek is feljebb léptek, akik egyáltalán nem kapcsolódtak be az online oktatásba, náluk nincs is mire építeni az újabb ismereteket” – magyarázza a szakember, de arra is felhívja a figyelmet, hogy a járványidőszak nagy vesztesei a tanulási zavarral küzdő gyerekek.

Tanulni segítség nélkül

A tanulási zavarral küzdő diákoknál még inkább észrevehető, hogy nem tudtak felzárkózni az online oktatás során. „Igyekeztünk beiktatni individuális órákat is a távoktatásba, de egyáltalán nem egyszerű elmagyarázni a tananyagot egy figyelemzavaros diáknak online, hiszen a tanteremben sem képes koncentrálni. Ezért a tananyag bizonyos része nem fixálódott a diákoknál az online oktatás során” – mondta a speciális pedagógus.

Az iskolában a figyelemzavaros diákok mellett tanulási és viselkedési zavarral küzdő diákokkal, testi sérültekkel és halláskárosult diákokkal is dolgoznak. Velük a pandémia alatt délután is foglalkoztak a szakemberek, segítettek a házi feladatok megoldásánál is.

Ezeknek a gyerekeknek individuális órák vannak beiktatva az órarendjükbe, bizonyos óráról kiveszik őket a tanítási folyamatból és speciális módszerekkel magyarázza el nekik a tananyagot a pedagógiai asszisztens vagy a fejlesztő pedagógus, illetve vannak olyan tematikus részek, melyeket nem olyan terjedelemben vesznek át velük, mint a többi diákkal. Nekik sokkal egyszerűbben kell elmagyarázni a tananyagot, jóval több magyarázatot és szemléltetést igényelnek, nekik szánt segédeszközökkel, például gondolattérképekkel dolgoznak, ezek segítségével elő tudják hívni a tananyagot. Például egy diszkalkuliás diák a terület és a kerület kiszámításának elsajátításakor nem kap olyan szöveges feladatot, melynél a területből kell kiszámolnia a kerületet.

Ezt a fajta segítséget ezek a gyerekek nem kapták meg maximálisan a távoktatás alatt,  ez pedig jól érzékelhető a teljesítményükön is. Míg a tantermi oktatáskor