Napunk

Miért nem old meg semmit a pofon? A gyerekeknek szükségük van határokra, de azokat nem lehet testi fenyítéssel kikényszeríteni

Illusztrációs fotó – Adobe Stock
Illusztrációs fotó – Adobe Stock

A gyerekek semmilyen tanulságot nem vonnak le a büntetésből, a testi fenyítés azt jelzi számukra, hogy rendben lévő dolog másokat bántani, és minél gyakrabban használnak testi fenyítést a családban, annál mélyebb annak a negatív hatása.

A Denník N két pszichológussal beszélgetett, hogy mondják el, milyen hatással van a büntetés a gyermekekre. Megtudtuk, hogy a „time out” („időkérés”) megfelelő nevelési eszköz-e, vagy hogy hogyan kell helyesen reagálni egy síró gyerekre, aki nem akarja visszaadni egy másik gyerek játékát.

Egy jogász pedig kifejti, mit ért a családtörvény a szülő „megfelelő nevelési eszköze” alatt, mit jelent a családjog, és elmondja, hogy miért kellene törvényben teljesen betiltani a gyermekek testi fenyítését.

A világon 63 ország van, ahol teljesen betiltották az iskolában, a családban és bárhol máshol is a gyermekek testi fenyítését.

Közéjük tartozik négy szomszédunk is: Ausztria (1989), Ukrajna (2004), Magyarország (2005) és Lengyelország (2010).

A szlovák családtörvény azonban kimondja, hogy „a szülőknek joguk van a gyermek nevelése során megfelelő nevelési eszközöket használni”. Használatuk feltétele, hogy ne veszélyeztessék a gyermek egészségét, méltóságát, szellemi, testi és érzelmi fejlődését.

Mit ért a törvény a szülő „megfelelő nevelési eszköze” alatt? Lehet ilyen eszköz egy „nevelési célú pofon” a buliból részegen hazatérő tinédzsernek, vagy ez már törvénysértésnek számít?

Azt is megtudtuk, mit mondanak a legújabb kutatások a gyermekek testi és lelki büntetéséről. Megfelelő módszer a „time out” vagy sem? Hogyan kell helyesen reagálni egy síró gyerekre, aki nem akarja visszaadni a másik gyerek játékát, és mit kell tenni, ha a gyerek többszöri figyelmeztetés ellenére is kifut az autókkal teli útra?

UNICEF: A legtöbb gyereket ért már testi fenyítés

Bár növekszik azoknak az országoknak a száma, amelyek tiltják a gyermekek testi fenyítését, a jelenség nem szűnt meg. Az UNICEF 2014-es jelentése szerint a világ gyermekeinek 80 százalékát elfenekelték vagy büntették meg más testi fenyítéssel a szülei.

Az Egyesült Királyságban egy 2011-es felmérésben a szülők 42 százaléka ismerte el, hogy az előző évben pofon ütötte a gyerekét.

Az Egyesült Államokban tíz évvel ezelőtt a szülők közel harmada mondta azt, hogy az elmúlt hónapban a fenekére csapott a gyermekének. Egy 2013-as felmérés szerint 10 amerikai szülőből közel 8 gondolta úgy, hogy ez a fajta büntetés időnként helyénvaló.

Klára Laurenčíková gyógypedagógus a Denník N-nek adott interjújában 2020-ban azt mondta, Csehországban a szülők 80 százaléka alkalmaz testi fenyítést a nevelés során. „Ez rettenetesen sok” – tette hozzá.

Szlovákiában nem állnak rendelkezésre hasonló adatok. „Két évvel ezelőtt végeztünk egy kisebb kutatást, amelyben körülbelül 100 szülő vett részt, főleg anyák. 20 százalékuk elismerte, hogy fizikailag is megbüntetik a gyereküket” – mondja Katarína Křížová pszichológus, a pozsonyi Comenius Egyetem Társadalom- és Gazdaságtudományi Kara Alkalmazott Pszichológiai Intézetének munkatársa. A kutató azonban figyelmeztet, hogy a válaszadók a nevelés témaköre iránt érdeklődő önkéntesek voltak, így a minta nem volt reprezentatív.

Jana Bašnáková pszichológus azt feltételezi, hogy hasonló adatokkal rendelkeznénk, mint Csehország, ugyanis kulturálisan közel állunk egymáshoz. A kutató a hollandiai Nijmegenben található Radboud Egyetemen dolgozik, emellett tagja a Szlovák Tudományos Akadémia Társadalom- és Pszichológiai Tudományok Központja Kísérleti Pszichológiai Intézetének.

Agresszió és mentális zavarok

Az Amerikai Gyermekorvosok Akadémiájának hivatalos közleménye szerint a szülőknek vagy más felnőtt személyeknek semmilyen körülmények között nem szabadna fizikailag büntetni a gyerekeket.

A testi fenyítés negatív következményei az amerikai gyermekorvosok szerint a következők:

  • a 18 hónaposnál fiatalabb gyermekek testi fenyítése növeli a fizikai sérülések valószínűségét,
  • a testi fenyítés ismételt alkalmazása agresszív viselkedéshez vezethet és veszekedéshez a szülő és a gyermek között, valamint negatívan befolyásolhatja kapcsolatukat,
  • a testi fenyítés az óvodás- és iskoláskorú gyerekek fokozott agressziójával jár,
  • a testi fenyítés tapasztalata növeli annak a valószínűségét, hogy a gyerekek a jövőben dacosak és agresszívak lesznek,
  • a testi fenyítés a mentális zavarok és a kognitív problémák fokozott kockázatával jár,
  • az elfenekelés olyan káros következményekkel jár, amelyek a bántalmazott gyermekek élményeihez hasonlók.

Klára Laurenčíková gyógypedagógus azt mondja, sok bizonyíték van arra, hogy a gyermekkori büntetés a felnőtt életben is károkat okoz: csökken az egyén önbizalma, kevésbé lesz képes jól működő emberként látni magát, a képességeit sem fogja tudni teljesen kibontakoztatni, valamint hozzájárul a szorongás és félelem kialakulásához is – mondta Laurenčíková a Denník N-nek adott interjújában.

A pszichológiai kutatások testi fenyítésnek nevezik az olyan „enyhébb büntetést” is, mint a pofon vagy a fenékre csapás; ezeket nyitott tenyérrel adják, és nem hagynak zúzódásokat. Súlyos erőszaknak és kínzásnak minősül a rendszeres bántalmazás, amit kézzel, ököllel vagy valamilyen tárggyal, például övvel okoznak, és zúzódásokat hagy maga után.

A testi fenyítés mellett létezik pszichológiai büntetés is, ami az érzelmi elhanyagolástól a lelki terrorig terjed, amikor a gyermeket tartósan lekicsinylik az olyan kritikával és szemrehányásokkal, mint például: „Nem érsz semmit!”, „Nem szeretlek!”, „Miért csinálod ezt velem?”

„A szürke zónába tartoznak a szigorú, kritikus szülők: ők lehetnek támogatók és érzelmileg elérhetők, de lehetnek túlságosan kritikusak is, akik nem tartják tiszteletben a gyermek határait” – mondja Křížová.

Elfenekelés

A Journal of Family Psychology folyóiratban (Családpszichológiai Folyóirat) megjelent 2016-os metaanalízis (más elemzések elemzése) szerint „nincs bizonyíték arra, hogy az elfenekelés jót tenne, és minden bizonyíték arra mutat, hogy kárt okoz a gyerekeknek”.

Az adatok több mint 160 ezer gyerektől származtak, és a kutatás az elfenekeléssel hozta összefüggésbe a gyerekek nagyobb agresszióját, az antiszociális viselkedést, több mentális problémát vagy a szülőkkel való negatívabb kapcsolatot, az alacsonyabb önbecsülést és az alacsonyabb kognitív képességeket.

A kutatás rámutatott, hogy az elfenekelés az agresszívabb viselkedés gyakoribb előfordulásával jár. „Valójában az ellenkezőjét okozza annak, amit a szülők el akarnak érni. Újra bebizonyítottuk” – mondta Elizabeth Gershoff a BBC Future-nek. A kutató az Austini Texasi Egyetemen dolgozik, ahol a testi fenyítés gyerekekre gyakorolt hatásait kutatja.

Nincs bizonyíték arra, hogy az elfenekelés jót tenne, és minden bizonyíték arra mutat, hogy kárt okoz a gyerekeknek. Illusztrációs fotó – Adobe Stock

Valószínűségek

Hogyan lehet ezeket az ismereteket kontextusba helyezni és értően olvasni?

Jana Bašnáková pszichológus azt mondja, hogy a gyermek fejlődésében semmi sem csak egyetlen dologtól függ, számos tényező van rá hatással, beleértve a személyiségét vagy az általános légkört a családjában.

„Több kutatásból tudjuk, hogy a testi fenyítés megnöveli annak valószínűségét, hogy a gyermek agresszívebb lesz másokkal szemben, kisebb lesz az önbizalma vagy a kognitív képességei, szorongóbb lesz, és megromlik a kapcsolata a szüleivel” – mondja Bašnáková. .

Bár ebben az esetben csak valószínűségekről van szó, az semmi esetre sem jelenti azt, hogy a testi fenyítés rendben van, ha a szülő úgy gondolja, hogy ő ezzel éppen nem fog ártani a gyerekének. „Határozottan biztonságosabb, ha nem alkalmazunk testi fenyítést” – mondja Bašnáková, hozzátéve, hogy nincs egyetlen tanulmány sem, amely szerint a fenyített gyerekek bármiben jobban járnának, mint a nem fenyítettek.

Csak egy pofon

Křížová pszichológus azt mondja, már egyetlen pofon megzavarhatja a gyerek kapcsolatát a szülővel, de ez nagyon egyéni, és a szülő reakciójától is függ. „Ha a szülő elmagyarázza a gyereknek, hogy miért büntette meg, esetleg elnézést is kér tőle, és megegyeznek olyan szabályokban, hogy ez többé ne forduljon elő, az javíthatja a szülő viszonyát a gyermekhez” - teszi hozzá Křížová.

Hasonló stratégiát választana Bašnáková is. Ha a szülő nem tudja megállni és pofonnal bünteti meg a tinédzsert, mert ittasan jött haza egy buliból, el kellene

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Család

Gyermeknevelés

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak