Ispánság, vármegyék, revizionizmus
Köszönjük, hogy olvasod a cikkeinket. A Napunk csak úgy tud fennmaradni, ha az olvasói előfizetik. Kérjük, támogasd a szerkesztőség munkáját. További cikkeinkért, illetve rövidhírekért látogass el a főoldalunkra is.
Az önkormányzatiság valódi reformja, vagy ellenkezőleg: a politikai függőségi viszonyok megerősítése és (alig) bujtatott centralizálás? Ez az új vármegyésítés magyarországi bevezetésének kérdése – belföldről. Folyik is róla a vita Magyarországon, a szokásokhoz híven fel sem merül, hogy a közigazgatási változtatásoknak óhatatlanul külföldi vonzata is lehet. Pedig a névváltoztatásnak jelentősége van Magyarország határain kívül is. Annál is inkább, mert a magyar törvényhozó deklarált szándéka a történelmi hagyományok újjáélesztése, és az ezeréves magyar államiság alkotmányos formáinak tovább éltetése.
Ez NER-ül elég veretesen hangzik, de ne legyünk naivak, és ne tegyünk úgy, mintha nem ismernénk a sérelmi politika Horthy-korszak óta forgalomban lévő ezernyi trükkjét. Ennek a történelmi hagyományápolásnak van egy sokkal egyértelműbb, és Magyarország szomszédságában egyáltalán nem népszerű, és semmiképpen sem támogatott neve: revizionizmus.
A magyar vármegyerendszer, amelyre a törvényhozó utal messze meghaladta a mai Magyarország határait. Ha csak névleg állítják is vissza a vármegyerendszert az Orbán rezsimben, azért azt mindenki tudja, hogy ez a rendszer meddig terjedt, és hány megyét jelentett. 63 plusz 1-et. Nem véletlen, hogy az ezredfordulón a magyar szélsőjobb felfutásának az idején a Hatvannégy Ifjúsági Mozgalom ezzel a névvel robbant be a köztudatba és szerzett tömegbázist. Rájátszottak a revizionizmusra, a Nagy-Magyarország-nosztalgiára, és bejött nekik. Nem is kellett a népszerűségért csinálni ezen kívül semmit.
Biztos ütemben felfutott a Jobbik az ezredforduló első évtizedében, csúcsra járatták a Trianon-kultuszt, majd elkezdte a Fidesz bedarálni a szélsőjobbot. És mire kivéreztették a Jobbikot, majd őfelsége szélsőjobbos ellenzékévé háziasították a Mihazánkat, addigra az Orbán-kormány is visszakanyarodott a vármegye-retorikához. Két évtizedet mentünk vissza az időben, hogy ugyanabban az avítt, nacionalista, revizionista retorikában toporogjunk.
Tudván tudva, hogy a vármegyerendszer nem állítható vissza, mivel
