Napunk

Nagyon kevés madármérgező kerül rendőrkézre, a megelőzés viszont használ

Illusztrációs felvétel. FOTÓ- TASR
Illusztrációs felvétel. FOTÓ- TASR

A WWF Szlovákia környezetvédelmi szervezet a héten közzétett egy jelentést, mely szerint Szlovákia meglehetősen rosszul áll a védett fajok kárára elkövetett bűncselekmények felderítése és a kártérítések behajtása terén. Emiatt több százezer eurótól esik el az állam, amelyet természetvédelemre fordíthatna. A déli járásokban a legelterjedtebb ilyen jellegű bűncselekmény a védett ragadozó madarak mérgezése, az elkövetőket azonban csak igen ritkán sikerül kézre keríteni.

A járási hivatalok nem hajtják be a kártérítéseket a természetkárosítás, illetve a védett fajok kárára elkövetett bűncselekmények után, amilyen például az orvvadászat vagy a veszélyeztetett fajokkal való illegális kereskedelem. Az állam így több százezer eurótól esik el, amelyet természetvédelemre fordíthatna.

Kevés ügy kerül bíróság elé, és a kiszabott büntetések ezekben az esetekben is a lehető legenyhébbek, nem riasztják el az elkövetőket az illegális tevékenységek űzésétől. Már ha egyáltalán kézre kerülnek az elkövetők. Mindez a WWF Szlovákia napokban közzétett jelentéséből derül ki, melyet a nemzetközi SWiPE-projekt (“Sikeres igazságszolgáltatást a vadvilágot érintő bűnügyekben”) keretében készítettek el.

A környezetvédelmi szervezet munkatársai a védett fajok ellen 2015 és 2020 között elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatos adatokat összegezték és elemezték.

„A jelentésből kiderül, hogy a védett fajok elleni bűncselekmények elkövetőit legtöbbször nem sikerül azonosítani, de még azokban az esetekben is, amikor ismert az elkövető, az ügyek nagy része a büntetőeljárás feltételes megszüntetésével, vádalkuval vagy megegyezéssel végződik, esetleg a bűncselekményt szabálysértéssé minősítik át. Kevés ügy kerül bíróság elé, az elemzésből pedig az is kiderül, hogy a kiszabott büntetések bizonyos esetekben meglepően alacsonyak” – összegezte a jelentésben foglaltakat Miroslava Plassmann, a WWF Szlovákia igazgatónője, hozzátéve: figyelembe kell venni azt is, hogy számos esetről egyáltalán nem is szerzünk tudomást.

Azokban az ügyekben, amelyek mégis bíróság elé kerülnek, rendszerint megállapítják ugyan az elkövető bűnösségét és az okozott kár mértékét is, de nem rendelik el a kártérítést. A károsultnak, amely nem más, mint az állam, a kártérítés összegét külön, úgynevezett polgári peres eljárás keretében kellene behajtania. Ez utóbbi feladat a járási hivatalokra hárul, amelyek azonban a hiányos szakmai és személyzeti kapacitás miatt nem képesek azt teljesíteni.

A WWF Szlovákia 50 járási hivatal képviselőjét szólította meg, és arra jutott, hogy egyetlen egyszer sem sikerült behajtani a kártérítés összegét polgári peres eljárás keretében. A környezetvédelmi szervezet munkatársai ezzel összefüggésben a járási hivatalok kapacitásának megerősítését és a hivatalnokok szakmai felkészültségének javítását sürgetik.

Ukrán énekesmadár-csempészt fogtak a szlovák–magyar határon

A 2015 és 2020 közötti időszakban a belügyminisztérium nyilvántartása szerint 1781 esetben foglalkoztak a hatóságok orvvadászat bűncselekményével és 1164 esetet sikerült felderíteniük. A természetkárosítás, illetve a védett növény- és állatfajok kárára elkövetett bűncselekmények esetében már rosszabb az arány: a 271 nyilvántartásba vett esetnek csupán az egyharmadát, 95-öt sikerült felderíteni.

A WWF Szlovákia 571 szabálysértést is feltérképezett, ezek többsége a CITES megszegésével volt összefüggésben. A CITES (Egyezmény a Veszélyeztetett Vadon Élő Állat- és Növényfajok Nemzetközi Kereskedelméről) nemzetközi megállapodás célja annak biztosítása, hogy egyetlen vadon élő növény- vagy állatfaj se legyen kitéve a kipusztulás veszélyének a nemzetközi kereskedelem miatt.

A legtöbb, WWF Szlovákia által dokumentált esetben papagájcsempészetről volt szó. Egy alkalommal egy ukrán csempészt fogtak el a szlovák–magyar határon, aki több mint száz énekesmadarat próbált Ukrajnából Olaszországba csempészni. A védett állatok eszmei értéke 37 490 euróra rúgott. Az elkövetőt 1 év feltételes szabadságvesztésre ítélték 2 év próbaidővel, emellett 3 évre kitiltották Szlovákiából.

A másik igen gyakori kihágás a védett madarak (fecskék) és emlősök (denevérek) fészkeinek, lakóüregeinek megsemmisítése az épületfelújítások során.

A déli járásokban főleg a madármérgezés gyakori

A WWF által vizsgált kategóriákba sorolható leggyakoribb bűncselekmény a védett állatok engedély nélküli elpusztítása. Az ország északi részén, az erdős területeken a vadorzók leggyakoribb áldozatai nagyragadozók, medvék és farkasok, a déli járásokban, a síkságokon és mezőgazdasági területeken pedig értékes, gyakran igen ritka ragadozó madarak.

A környezetvédelmi szervezet a regionális különbségekkel kapcsolatban kiemeli, hogy ha egy megyében vagy járásban a hatóságok kevés természetkárosító bűncselekményt tartanak nyilván, az nem feltétlenül tükrözi a valóságot, utalhat arra is, hogy a bűnüldöző szervek az adott régióban nem fordítanak kellő figyelmet az ilyen jellegű illegális tevékenységekre. Paradox módon az ilyen térségekben akár magasabb is lehet a természetkárosító bűncselekmények valós száma, mint ott, ahol hivatalosan a legtöbbet veszik nyilvántartásba.

A WWF Szlovákia a 2015 és 2020 közötti időszakban a védett madarak kárára elkövetett bűncselekmények 98 esetét vizsgálta, ezek leggyakrabban február és május között történtek. A nyilvántartott esetek túlnyomó többsége két délnyugat-szlovákiai megyéhez: 35 Nyitra megyéhez, 28 Nagyszombat megyéhez köthető. Összesen 37 esetben történt mérgezés, leggyakrabban karbofurán tartalmú mezőgazdasági irtószerrel, amelynek használatát 2008-ban betiltották az Európai Unióban. A két megye járásai közül a vizsgált időszakban a legtöbb ilyen jellegű bűncselekmény az Érsekújvári járásban történt. Itt 15 esetet vettek nyilvántartásba, ebből 11 volt a madármérgezés.

Mérgezett ragadozó madár teteme. Fotó – Facebook/Polícia SR

2018 horrorisztikus volt

A legtöbb sajtóvisszhangot kapott eset az említett régiókban 2018 tavaszán történt, amikor egymás után érkeztek a hírek mátyusföldi, illetve csallóközi madármérgezésekről. A vágsellyei járásbeli Negyed község mellett több mint tíz rétisas (egy példány eszmei értéke jelenleg 10 000 euró) tetemére bukkantak az Állami Természetvédelmi Hivatal (ŠOP SR) munkatársai. Az érsekújvári járásbeli Tardoskedd határában március 28-tól április 13-ig tizenhat erdei egerészölyvet (egy példány eszmei értéke 1000 euró), hat barna rétihéját (egy példány eszmei értéke 2000 euró) és két hollót (egy példány eszmei értéke 500 euró) mérgeztek meg. Egerészölyvtetemekhez riasztották a környezetvédelmi hatóságok embereit a Dunaszerdahelyi járásba, Sárosfa mellé is. 2018 tavaszán a Nyitrai járásban is történtek madármérgezések.

Jozef Chavko, a ragadozó madarak védelmére szakosodott civil szervezet (Ochrana dravcov na Slovensku) elnöke év végén arról tájékoztatott, hogy

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Környezetvédelem

WWF

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak