Mihez kezdjek a számlámon található pár ezer euróval? Végtörlesszem a jelzáloghitelemet vagy inkább fektessem be a pénzt? Kilenc szakember ad tanácsot

Eleged van a propagandából, és több igazi hírt olvasnál? Támogasd a Napunk.sk-t, ahol csak valós híreket közlünk, és a hírek hátterét is feltárjuk. 2024-es költségvetésünkből legalább 30 ezer euró hiányzik, kérjük, adományoddal járulj hozzá, hogy változatlanul végezhessük a munkánkat jövőre is. Köszönjük, hogy a független újságírás oldalán állsz!
Tanácsok kilenc szakembertől, miként bánjunk okosan megtakarításunkkal a növekvő infláció idején. Jó ötlet-e, ha a növekvő kamatok miatt előtörlesztem a jelzáloghitelem egy részét? Vagy éppen ellenkezőleg, fektessem be pénzemet?
A kérdést pszichológusoknak is feltettük, mivel a pénzügyi döntések érzelmi döntések is. Azt tanácsolják, tegyük fel magunknak a kérdést: Milyen súlyos terhet jelent számomra a jelzáloghitel és elbírom a befektetés kockázatát?
Megkérdeztük:
Mihez kezdjek a számlámon található pár ezer euróval? Jó ötlet-e a növekvő kamatok miatt előtörleszteni a jelzáloghitelem egy részét? Vagy inkább fektessem be a pénzemet? Mit mérlegeljek a döntés során? Vegyem figyelembe a fennmaradó hitelegyenlegemet is?
Akik válaszoltak:
- Martin Šuster, a kormányhivatal helyreállítási terv munkacsoportjának közgazdásza,
- Eva Sadovská, a Wood & Company elemzője,
- Tomáš Kuba ingatlanügynök,
- Michal Nalevanko pénzügyi piaci befektető,
- Richard Kališ, a pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetem Gazdaságpolitika Tanszékének adjunktusa
- Martin Miler pszichológus,
- Štefan Hronec, az Általános Hitelbank (VÚB) Betéti és Befektetési Osztályának termékmenedzsere,
- Gabriel Bianchi pszichológus, a Szlovák Tudományos Akadémia Társadalmi Kommunikációs Kutatóintézetének igazgatóhelyettese,
- Dominik Hapl, az Across Private Investments elemzője.

Martin Šuster
a kormányhivatal helyreállítási terv munkacsoportjának közgazdásza
A döntés jelentős mértékben függ attól, mennyi is pontosan ez a pár száz euró, és a feltételezett adósunknak mennyi a stabil jövedelme.
Általánosságban azt javasolom, hogy a háztartás kiadásai három- vagy akár hatszorosának megfelelő tartalékunk legyen, hogy akkor is legyen anyagi forrásom, ha esetleg balesetet szenvedek, elveszítem a munkahelyemet vagy bármilyen más váratlan esemény következik be. A kockázatfelmérés is fontos, ha évek óta stabil munkahellyel rendelkezem egy komoly cégben, ahol jó értékeléseket kapok, akkor viszonylag kicsi a kockázata, hogy elveszítem a munkámat, és három havi tartalék is elegendő lesz. Ha egy kis startup cégben, esetleg vállalkozóként dolgozom, észszerűbb, ha inkább 6 havi megtakarítással rendelkezem.
Ha egy átlagos, jelzáloghitellel rendelkező háztartásról beszélünk, melynek a havi törlesztőrészlettel együtt nagyjából 1500 euró összegű kiadása van, a tartalék összegének 4500–9000 euró között kellene lennie, erre az összegre tekinthetünk úgy, mint önmagunk biztosítására, de semmiképp se úgy, mint egyfajta bevételre. Ezért azt javaslom, hogy hagyjunk pár ezer eurót a számlánkon, esetleg a kiesett bevételre tekintsünk biztosítékként.
Amennyiben ennél nagyobb, mondjuk egy öt számjegyű összegről beszélünk, akkor inkább a jelzáloghitel előtörlesztését javasolnám. A magas infláció ellenére nincsenek olyan alacsonykockázatú befektetési lehetőségek a piacon, melyek megközelítenék a jelzáloghitelek kamatait. Nem mindenki hajlandó utánajárni annak, hogyan működnek a részvénypiacok, illetve annak, mely indexkövető befektetési alapokba tudná fektetni a pénzét, és ha mégis a befektetés mellett döntene, ne az összes megtakarítását fordítsa erre. Ezért javaslom inkább az előtörlesztést.
Javaslom, hogy a pénzügyi piacokon való befektetésbe fokozatosan vágjunk bele. Ha a befektetés célja, hogy például magasabb nyugdíjunk legyen, akkor a nettó bevételünk kb. 5–10%-át – vagyis egy szokványos hazai háztartás esetében havonta kb. 100 eurót javasolt befektetni. Én indexkövető, illetve, a legalacsonyabb díjakkal járó ETF-eket (Exchange Traded Fund – Tőzsdén Kereskedett Alap, a ford. megj.) javasolnám. Havi 100 euró befektetése során a piacingadozási kockázatok aránylag kicsik, és fokozatosan többet tanulhatunk a működéséről.

Eva Sadovská
a Wood & Company elemzője
Tegyük fel, hogy az ügyfélnek marad pár ezer euró a számláján, egyúttal a közeljövőben lejár a jelzáloghitelének a kamatrögzítése, és az a „veszély fenyegeti”, hogy az új kamatláb sokkal magasabb lesz, mint az előző. Ilyen esetben át kell gondolni, hogy a növekvő törlesztőrészlet milyen mértékben fogja befolyásolni a havi kiadásokat és a családi költségvetést, és amennyiben jelentős változásról van szó, nem árt megfontolni a jelzáloghitel egy részének előtörlesztését.
Másrészt viszont, ha ez az új kamatláb nem lenne annyira magas, akkor fontolóra lehet venni a befektetési lehetőségeket. Leegyszerűsítve: a magasabb kamatot bele kell kalkulálni a havi kiadásokba, és elegendő tartalékot kell létrehozni, a megmaradt pénzt pedig megfelelő módon befektetni.
Az észszerűen megválasztott befektetési portfólió hosszú távon több pénzt hozhat az ügyfélnek a konyhára, mint a jelzáloghitel kamatlába (ill. a THM). Értelemszerűen mindez az adott ügyfél helyzetétől is függ.

Tomáš Kuba
ingatlanügynök
Jelenleg nem javaslom, hogy