Kis híján belehalt az alkoholizmusba, ma másoknak segít megszabadulni a függőségtől
Káli Ali 59 évesen döntött úgy, hogy új életet kezd. Letette a poharat, és ma már sorstársakat igyekszik segíteni abban, hogy megpróbáljanak leszámolni a függőséggel, valamint alap- és középiskolás diákoknak tart előadást a függőség veszélyeiről.
Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!
Káli Ali élete nehéz pillanataiban több alkalommal nyúlt a pohár után, szinte a végsőkig feszítette a húrt, és valószínűleg az utolsó pillanatban állt meg. Az elvonókúra után négy társával megalapította a tornaljai A-klubot, segélyvonalat működtetnek, és minden nap azokat igyekszik segíteni, akik abba akarják hagyni az ivást.
Amikor klubtársaival előadást tart a diákoknak az alkoholizmusról, nem egy alkalommal lát könnyes szempárokat, ha a szülők kerülnek szóba. Elmondása szerint a diákok nyíltan beszélnek a dohányzásról és az alkoholfogyasztásról. Állítja, társadalmi szinten nem foglalkozunk a megelőzéssel, miközben napi szinten alkoholfogyasztásra ösztönöznek a reklámok.
Beszélgetésünkből kiderül:
- szinte soha nem kér segítséget az alkoholfüggő, jobbára mindig a családtagok érzik úgy, hogy már tehetetlenek, miközben ők nem tudnak megfelelően kommunikálni a függővel,
- a családok olyan szinten elidegenedtek egymástól, hogy minimálisan sem kommunikálnak egymással, inkább az alkoholba menekülnek,
- nem ritka az sem, hogy egy 11 éves gyermek kér segítséget a segélyvonalon, mert aggódik az édesanyja miatt.
Hogyan kezdődött?
Az én történetem életem második felében kezdődött, amikor 54 évesen kerekesszékbe kerültem. 3,5 évet töltöttem teljes bénultságban, mivel a gerincvelőcsatornában egy zsírkinövés elnyomta a gerincvelővégződést, ezáltal az alsó végtagjaim teljesen lebénultak. Én nem tudtam kezelni, átvészelni ezt a helyzetet. Úgy tudtam napról napra túlélni anélkül, hogy radikálisabb önpusztító módszerhez nyúltam volna, hogy minden nap ittam, ez javított a hangulatomon, a problémából „rózsaszín problémát” csináltam, és túléltem a napot.
Nem volt gyógymód erre a betegségre?
Egyedüli gyógymód a műtét volt, meg is műtöttek két alkalommal, de a lábra állás esélyének aránya százból három azoknál, akiknél a gerincvelő struktúrája képes a csontvelőből visszanőni.
Szerencsés napod van!
Az ehhez hasonló cikkeket máskor csak előfizetőink olvashatják. Most viszont az e-mail címed megadása után ingyen elolvashatod! És ne aggódj, nem adjuk oda senkinek az e-mail címed.