Napunk newsfilter: Nemcsak az elnöki vétóról, hanem Matovičról is szavaznak majd a képviselők
1. Amíg háború van, marad az infláció. 2. Van rá esély, hogy a parlament nem töri meg Čaputová vétóját. 3. Fordulópont lehet, hogy Zelenszkij felhívta Orbánt.
Lájkold, kövesd a Napunk.sk-t a közösségi médiában is, ahol extra tartalmakkal is jelentkezünk! Csatlakozz hozzánk a Facebookon, az Instagramon és a YouTube-on!
A híreket válogatta és kommentálta Renczes Ágoston
1. Amíg háború van, marad az infláció
Ma nyilvánosságra hozta a Szlovák Nemzeti Bank az idei nyári elemzését Szlovákia gazdasági és monetáris fejlődéséről és kilátásairól. Ebből többek között kiderül, hogy a Nemzeti Bank nem számol azzal, hogy jövőre mérséklődik az infláció, az csak 2024-ben tér majd vissza a normális, 2,5 százalék körüli szintre. Vagyis a kétszámjegyű árnövekedés velünk marad.
Az egyik legfontosabb tényező természetesen a háború. Oroszország épp azzal szórakozik, hogy kevesebb gázt enged Európába, aminek köszönhetően tovább nőttek a gázárak. Ukrajna nem tudja eladni a gabonáját a világpiacon, mert Oroszország nem engedi neki, emiatt az élelmiszerárak is nőnek. Az orosz olajról is fokozatosan leszakad Európa, növekszik a kereslet a nem orosz olaj iránt, ami ennek is felhajtja az árát.
Az infláció már a háború előtt is meglódult. A pandémia megzavarta a globális ellátási láncokat, alkatrészek, nyersanyagok akadtak el, ami megdrágította azoknak a már kész termékeknek az árát, amik ilyenekből készültek. A pandémia lecsengésével párhuzamosan az emberek elkezdték elkölteni azt a pénzt, amit a járvány alatt nem tudtak a lezárások miatt, valamint a kormányok és az EU is pénzcsomagokkal kezelte a járvány gazdasági hatásait.
Minél több az elkölthető pénz a gazdaságban, annál inkább nőnek az árak. Közben a gazdaság szépen teljesít, csökken a munkanélküliség, de – szól a Nemzeti Bank előrejelzése – a reálbérek csökkenni fognak a következő két évben. Vagyis ugyanannyi pénzért kevesebbet tudunk majd vásárolni, ha marad a magas infláció, és a bérek nem nőnek legalább ugyanolyan ütemben, mint az árak. Egyáltalán nem biztos, hogy ha nem lenne háború, normális szinten lenne az infláció.
De a háború csak rontott a helyzeten, és az árak viszont csak nőni fognak, amíg tart. A háború drágítja az energiát, amitől minden, amihez energia kell, drágább lesz a termeléstől a logisztikán át az értékesítésig. Közben a csökkenő reálbérek miatt az emberek kevesebbet tudnak majd vásárolni, ami visszafoghatja a gazdaság növekedését.
A legnagyobb kockázat azonban az, ha Szlovákia nem jut energiához, és az ez egész EU-ra vonatkozik. Nem csoda, hogy Ausztria, Németország és Olaszország azt fontolgatja, kicsit tovább ragaszkodnának a szénerőműveikhez, mint tervezték. Hollandia fel is függesztette a szénerőművekre vonatkozó korlátozásait, 2024-ig újra teljes kapacitáson működnek.
Ha Szlovákia nem jut energiához, az recesszióba döntheti a gazdaságot, miközben az árak az energiahiány miatt még magasabbra nőhetnek.
A Nemzeti Bank ezért azt várja a kormánytól, hogy készüljön erre az eshetőségre. Az intézkedéscsomag, amiről pont ma szavaztak a parlamentben, az NBS szerint megakadályozhatná a háztartások fogyasztásának visszaesését 2023-ban – vagyis azt, hogy a háztartások kevesebb terméket és szolgáltatást vegyenek. Ha ez történne, visszaesne a termelés, a kereskedelem és a szolgáltatások.
Nem mindegy, hogyan szórja a kormány a pénzt. Persze azzal is el lehetne érni, hogy többet költsenek a háztartások, ha Igor Matovič helikopterről szórná a pénzt a nép közé. Úgyhogy inkább olyan intézkedések kellenének – mint azt az NBS hozzá is teszi –, amik időszakosak és célzottak. Vagyis nem kerülnek hosszú távon rengeteg pénzbe úgy, hogy főleg olyanokon segítenek, akik nincsenek rászorulva.
Hogy a kormány nekiáll-e dolgozni azon, hogy Matovič csomagját értelmesebbé pofozza, vagy a parlament megtöri a törvényt visszadobó Zuzana Čaputová vétóját, az legkorábban szerdán dől majd el: a vita már kedden elkezdődött, de azt a parlament félbeszakította.
2. Nemcsak a felesleges pénzszórás, hanem Matovič sorsa is múlhat a szavazáson
Az elnöki vétó megtörése győzelem lenne Igor Matovič számára. Megerősítené a pozícióját az OĽaNO-n belül, erőt tudna mutatni kifelé is, és győzelmet aratna Robert Ficóval közös főellenségén, Zuzana Čaputován is. Továbbá elmondhatná, hogy a családbarát-konzervatív világnézet csapást mért a progresszív liberalizmusra, majd szelfizhetne egy jót Gyimesi Györggyel.
És persze az elnöki vétó megtörése azt is jelentené, hogy a törvény megy egyből az alkotmánybíróságra, és majd a döntés eredményére várunk ahelyett, hogy a kormány nekiállna átdolgozni a csomagot.
Annyit kellene tenni, hogy a törvény azon részeit, amik ellen az elnök nem emelt kifogást, és amik július elsejétől életbe lépnének, külön elfogadják, a január elsejétől életbe lépő részeket pedig megfontoltan átdolgozzák.
Boris Kollárnak mindegy. A parlament elnöke kedd délután azt mondta, ő
