Napunk

A drágább jelzáloghitel miatt kevesebb pénzem marad. Hogyan osszam be okosan? (8 szakember ad tanácsot)

Fotó - Adobe Stock
Fotó – Adobe Stock

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

Az utóbbi hetekben a jelzáloghitel-kamatok, valamint az ingatlanárak meredek emelkedésének vagyunk tanúi. Pénzügyi szakemberek adnak tanácsot, hogy jövedelmünk legfeljebb mekkora részét kellene a jelzáloghitel törlesztőrészletére fordítanunk.

Arra is választ adnak, miként változtassunk a családi költségvetésen, hogy a megmaradt összeget észszerűen tudjuk beosztani. Korlátozzuk megtakarításainkat? Vagy éppen ellenkezőleg, hozzunk létre egy vastartalékot? Őrizzük meg a bolti számlákat és vezessünk nyilvántartást arról, amit vásároltunk?

Megkérdeztük:

1. A jelzáloghitel törlesztőrészletének kifizetését követően mennyi pénznek kellene maradni a számlámon ahhoz, hogy tisztességesen meg tudjak belőle élni?
2. A magasabb kamatok miatt magasabb törlesztőrészletet kellett fizetnem és kevesebb pénzem maradt, mint korábban. Hogyan osszam be a megmaradt összeget okosan? Mely kiadásaimat faragjam le? Csökkentsem a havi megtakarításaimat vagy a befektetéseimet? Vezessek nyilvántartást minden egyes kiadásról? 

Aki válaszolt:

  • Vladimír Baláž, a Szlovák Tudományos Akadémia Prognosztikai Intézetének közgazdásza,
  • Júlia Čillíková, a Szlovák Nemzeti Bank pénzügyi fogyasztók felügyeletével és védelmével foglalkozó részlegének ügyvezető igazgatója,
  • Matej Šucha, viselkedéselemző, Mindworx,
  • Vladimír Polhorský, a Szlovák Takarékpénztár (Slovenská sporiteľňa) Lakossági Hitelkockázat-kezelési Osztályának vezetője,
  • Monika Budzák, az INESS programmenedzsere és elemzője,
  • Roman Džambazovič, a Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Kara Szociológia Tanszékének vezetője,
  • Daniela Danková, az Oranžová obálka (Narancssárga Boríték) társalapítója és igazgatója
  • Pavel Škriniar, a pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetem Vállalati Menedzsment Karának közgazdásza.

És a válaszok:

1. A jelzáloghitel törlesztőrészletének kifizetését követően mennyi pénznek kellene maradni a számlámon ahhoz, hogy tisztességesen meg tudjak belőle élni?

Vladimír Baláž
a Szlovák Tudományos Akadémia Prognosztikai Intézetének közgazdásza

Lényegesen más összegből lehet „rendesen megélni” Pozsonyban, mint a Mezőlaborci járás egyik falujában. Nem csupán a termékek és szolgáltatások eltérő áráról van szó, hanem a lakhatási költségekről és az élelmiszerrel vagy üzemanyaggal való önellátás lehetőségéről is. Amennyiben valaki a magánszektorban dolgozik, a regionális különbségek a bérekben is megmutatkoznak. De ha például valaki tanár, a bére Pozsonyban és Kisszebenben is hasonló. És ez probléma. Pozsonyban minden bizonnyal többet költ az ember.

Mindenesetre, ha jövedelmünkből levonjuk a jelzáloghitel törlesztőrészletét és egyéb, a megélhetéshez szükséges költségeket, legalább 40% nettó jövedelmünknek kellene maradnia. Például 1000 euró nettó esetében ez 400 euró, vagyis 13 euró egy napra. Ami tényleg csak egy minimális összeg.


Júlia Čillíková
a Szlovák Nemzeti Bank pénzügyi fogyasztók felügyeletével és védelmével foglalkozó részlegének ügyvezető igazgatója

A lakáshitel ugyan a hitelek legnépszerűbb formája, de a családi költségvetésünket megterhelő törlesztőrészleteket komplex módon kell szemlélnünk, és az összes kölcsönzött pénzből származó összes hiteltörlesztőt össze kell számolnunk. Hitelnyújtás során az ügyfélbonitást (vagyis a törlesztőképességet) minden hitelt nyújtó intézet köteles felmérni, az elbírálás részét képezik például a hitel törlesztőrészleteinek költségei, a háztartás tagjaira eső létminimum összege, valamint a pénzügyi megtakarítások.

Erre a kérdésre nem létezik mindenki számára univerzális válasz, mivel mindnyájunknak mások a „tisztességes élethez” szükséges költségei. A háztartás pénzügyi stabilitása és a helyes pénzügyi döntések szempontjából két dolog fontos: 1. Váratlan eseményekre is gondolnunk kell, és legalább hat havi kiadásra való tartalékunknak kellene lennie félretéve, beleértve a törlesztőrészleteket. 2. Már amikor fontolgatjuk, hogy kölcsönt veszünk fel, gondoljunk arra is, hogy a kamatláb akár több százalékkal is emelkedhet, mivel jelenleg az alacsony kamatok időszakát éljük. Jó, ha tisztában vagyok azzal, miképp befolyásolja egy esetleges emelés a törlesztőrészletem összegét, és azzal is, hogy a jövedelmemből meg tudom-e engedni egy magasabb összeg törlésztését.

Egy egyszerű családi költségvetést nem nagy ördöngösség összeállítani. Nagyon leegyszerűsítve az alábbi „ideális méretekkel” kell rendelkezie: 40% folyó kiadások, legfeljebb 30% a hitel törlesztőrészletei, legalább 20% a megtakarítások vagy a befektetések, 10% pedig a tartalékképzés. A 5penazi.sk honlapon a Päťpeniažka – Ako začal Hraško rozumne hospodáriť (Babszem Jankó ötkrajcárja) mesében tanulságos és szórakoztató formában foglalkozunk a témával.


Matej Šucha
viselkedéselemző, Mindworx

Az alapvető probléma az, hogy az emberek nem tudják ellenőrzés alatt tartani a kiadásaikat. Egyszerűen nem tudják, hogy hogyan folyik ki a pénz a kezükből, az ezzel kapcsolatos vélekedésük gyakran nagyon pontatlan. Főleg a kisebb, ad hoc jellegű kiadásokra nem emlékszünk, ezért csak nagyon nehezen tudjuk megbecsülni, mennyit költöttünk egy hónapban elviteles kávéra, édességre vagy alkalmi sörözésekre a barátainkkal.


Vladimír Polhorský
a Szlovák Takarékpénztár Lakossági Hitelkockázat-kezelési Osztályának vezetője

Természetesen, az embereknek nem szabadna „hirtelen” eladósodniuk, és mindig kellene rendelkezniük tartalékokkal az előre nem látható élethelyzetekre. A felelősségteljes hitelezés keretében a bankban ellenőrizzük az ügyfél törlesztőképességét, és csak annyi kölcsönt adunk, amennyit akkor is képes törleszteni, ha hitelének kamata 2%-kal és megélhetési költségei is növekednének (vagyis a törlesztőrészletnek nem szabadna túllépnie a havi kiadások 40%-át).

Részben már mindkét említett tényező hatása érzékelhető, egyrészt a hitel kamatperiódusának újbóli rögzítésekor, valamint a gyorsan növekvő infláció következtében. Az emberek ezeket a hatásokat elsősorban a családi költségvetésükben érzékelik, mivel a hónap végén kevesebb pénzük marad. Ezért azt javaslom, hogy a havi kiadásokat úgy intézzük, hogy jövedelmünkből továbbra is tudjunk félretenni egy olyan összeget, amelyből fedezni tudjuk a háztartásokban időről időre előforduló váratlan kiadásokat.


Monika Budzák
az INESS programmenedzsere és elemzője

Az aranyszabály azt mondja, a pénzügyi tartalék összegéből (bankszámlán vagy készpénzben) legalább hathavi kiadást kellene tudnunk fedezni. Ennek a pénznek azonnal rendelkezésre kellene állnia, ezt a tartalékot tehát nem javasolt olyan lekötött pénzeszközökben tartani, melyet nem tudunk azonnal likviditásra váltani. A tartalék segít áthidalni a hosszabb betegség, baleset vagy más, előre nem látható esemény következtében felmerülő váratlan bevételkiesést. A pandémia idején például a vendéglátásban dolgozók és a művészek közül sokan elveszítették bevételeiket, az ilyen időszakokat  tartalékok nélkül nehezen lehet áthidalni. De ez csupán a szükséges minimum. Amennyiben a közeljövőben további nagyobb kiadások (autó szervizelése, laptop vásárlása stb.) várnak ránk, természetesen nagyobb tartalékkal kell számolnunk.


Roman Džambazovič
szociológus, a Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Kara Szociológia Tanszékének vezetője

A kérdésben a „tisztességesen” szó fontos. Minden egyes háztartás, család vagy egyén számára a „normális” fogyasztás kielégítéséhez más szintű bevételre van szükség. Az emberhez méltó élethez  fontos, hogy maradjon pénz élelemre, ruházatra, illetve arra, hogy meg tudjuk őrizni az egészségünket és ki tudjuk fizetni a lakhatással kapcsolatos kiadásokat. Mi a helyzet olyankor, ha valakinek az egészségügyi problémái miatt speciális étrendet kell követnie, gyógyszerekre vagy speciális eszközökre van szüksége, illetve olyankor, ha a család a háztartás berendezéséhez fogyasztási hitelt is felvett – elég tehát mindez a méltóságteljes, normális élethez? A családtagjainkat időnként meg kell látogatnunk – ami annyit tesz, hogy az utazásért, benzinért is fizetnünk kell, ki kell tudnunk fizetni a gyerekek iskolai kirándulását vagy szakkörét, néha meg kellene tudnunk engedni azt, hogy ajándékot vegyünk vagy kávézzunk egyet a barátainkkal…

Annak ellenére, hogy előszeretettel alkalmazunk különféle szigorúan meghatározott kritériumokat és mércéket – például a  szegénységi kockázat mértéket jelölő pénzösszeget, esetleg a minimális fogyasztói kosarat biztosító pénzeszközök fogalmát, pontos összeget mégse lehet meghatározni. Számomra viszont az elegendő összeg azt jelenti, hogy elegendő forrással rendelkezem ahhoz, hogy emberi méltóságomat megőrizve tudjak a társadalomban létezni, hogy ne érezzem magam kirekesztettnek, alsóbbrendűnek, hogy ne kelljen szégyenkeznem.


Daniela Danková
az Oranžová obálka igazgatója

Méltóságteljesen élni tulajdonképpen egy érzés, amit mi magunk és bizonyos mértékben a rendszeres bevételünk határoz meg. A havonta keletkező kiadásainkat leegyszerűsítve kötelezően és önként fizetettekre oszthatjuk. Az egyénileg meghatározott színvonal fenntartásának kulcsa, hogy a kötelező kiadások bevételeinkhez viszonyított aránya idővel csökkenjen. Amennyiben a kötelező kiadásaink lassabban növekednek, mint a bevételeink, nagyobb lesz

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Ankét

Lakáshitel

Vélemény

Jelenleg a legolvasottabbak