Napunk

Menekülnek az emberek a hírek elől

Sokan menekülnek a hírek elől. Fotó - TASR
Sokan menekülnek a hírek elől. Fotó – TASR

Az emberek nem bíznak a hírekben, és egyre többen inkább menekülnek az információk elől – Szlovákiára és Magyarországra pedig ez különösen jellemző. Olyannyira, hogy a sereghajtók közé tartozunk nem csak a régióban, de az egész világon.

Önnek is volt már olyan érzése, hogy jobb lenne be sem kapcsolni a tévét, vagy rá sem kattintani egy cikk linkjére? Nyugodjon meg, nincs egyedül. A Reuters Institute for the Study of Journalism 2022-es felmérése szerint ugyanis nő azok száma a világon, akik egyszerűen kerülik a híreket. Leginkább azért, mert azt mondják, rossz pszichikai hatással vannak rájuk, és konfliktusokat okoznak, melyeket szeretnének elkerülni. De sokan vannak azok is, akik úgy gondolják, a média gyakran túl bonyolultan mutatja be a dolgokat, és sokszor nem tudják követni az eseményeket.

A másik látványos jelenség a médiával szembeni bizalmatlanság. Kevés ország van, ahol kevesebb, mint 30 százaléknyian hisznek a sajtónak – a sereghajtó a polarizált Egyesült Államok, valamint Szlovákia és Magyarország.

Cikkünkből megtudhatják:

  • miért kerülik annyian a híreket,
  • hogyan fogyasztják a híreket a fiatalok,
  • miért csökken a médiába vetett bizalom.
  • mik a legnépszerűbb hírforrások és közösségi oldalak itthon.

Herótunk van a hírektől

Egy évvel ezelőtt a Reuters Institute for the Study of Journalism éves felmérése még adott némi okot az optimizmusra a híripar számára. A koronavírus-járvány második hullámának idején úgy tűnt, hogy a hagyományos és az online média is profitál a dologból: nagyobb figyelem irányult rájuk, többen tartották őket megbízhatónak, és megugrott az előfizetések száma is. 2022-ben azonban ez a trend megfordult – az év elejére a hírfogyasztás, úgy általában a hírek iránti érdeklődés és a bizalom is elkopott, méghozzá szinte mindenhol a világon. A teljes Digital News Report 2022 itt elérhető.

A hírfogyasztókon ráadásul a fáradság jelei is érzékelhetőek, hiszen világszerte egyre többen vannak, akik szándékosan kerülik az ilyen tartalmakat, elsősorban a fiatalok. A felmérés adatgyűjtése még az orosz–ukrán háború kitörése előtt zajlott – ám az áprilisi, kiegészítő adatgyűjtés öt országban csak megerősítette az előző megállapítást: bár a hírfogyasztás értelemszerűen nőtt, a hírek szándékos elkerülése szintén.

A felmérés készítői az elmúlt tíz év adatai alapján egy nagyon fontos dologra mutatnak rá ezzel kapcsolatban. A hagyományos hírcsatornák, a televíziók, a rádiók és a nyomtatott sajtó elérése folyamatosan és megállíthatatlanul csökken a világban – ezzel párhuzamosan azonban az online elérés stagnál, vagy csak kis mértékben emelkedik, de nem annyira, hogy lefedje a kialakuló űrt.

Ezzel együtt rengeteg helyen határozottan csökken azok száma is, akik úgy nyilatkoztak, hogy nagyon érdeklik őket a hírek. Csak néhány példa: míg az Egyesült Államokban 2020-ban még 66 százalék nyilatkozott úgy, hogy elkötelezett hírfogyasztó, 2022-re már csak 47 százalék. Az Egyesült Királyságban még látványosabb a szabadesés: 2019-ben még 66 százaléknyi embert érdekeltek a hírek, mostanra arányuk 43 százalékra olvadt.

Vannak ugyanakkor sokkal stabilabb országok is – ilyenek például az észak-európai államok, Svédország és Finnország. De ide tartozik Svájc és Hollandia is – ahogy a felmérés készítői rámutatnak, elsősorban azok a gazdag európai országok, melyek politikailag és gazdaságilag is stabilabbak voltak, és megúszták a nagyobb turbulenciákat az elmúlt években. Ezekben az országokban kevésbé nőtt azoknak a száma is, akik aktívan kerülik a híreket: Finnországban például 2017-ben 18, 2020-ban 20 százaléknyian mondták ezt. Az Egyesült Királyságban azonban 24 százalékról 46 százalékra ugrott az arányuk.

Világszinten 38 százaléknyian vannak, akik olykor, vagy állandóan kerülik a híreket. A felmérés készítői megkérdezték tőlük, miért teszik ezt. 43 százalékuk azt mondta, túl sok a politika és a koronavírus a hírcsatornákon, 36 százalék pedig azt, hogy rossz kedvük lesz a hírektől. 29 százaléknyi válaszadó egyszerűen belefáradt a hírmennyiségbe, 16 százalékuk nem tud mit kezdeni az információkkal, 17 százalékuk pedig úgy véli, a hírek vitákhoz vezetnek, melyeket inkább elkerülne. És bár szlovákiai és magyarországi perspektívából úgy tűnhet, hogy a fő ok a hírek hiteltelensége vagy elfogultsága, világszerte nem ez a fő indok: 29 százalék hagyta abba szándékosan a hírfogyasztást ilyen okból – a felmérésből kiderül az is, hogy ők elsősorban jobboldaliak, és többnyire a jobboldaliak azok is, akik a túl sok politikára és koronavírus-hírre panaszkodnak.

Ez összességében nehéz helyzetbe hozza a híripart – méghozzá azért, mert az újságírók a legfontosabb témáknak épp a politikai botrányokat és válságokat, a nemzetközi konfliktusokat a világjárványokat és a klímakatasztrófát tartják. De pont ezek a témák azok, melyek elriasztják az embereket a hírektől, leginkább a fiatalokat.

A 35 év alattiak ugyanis élesen elkülönítik egymástól a keményebb és a puhább tartalmat. A hagyományos politikai és közügyek jelentősen kevésbé érdeklik őket. Az ernyő sokkal szélesebb: nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a sportnak, a szórakozásnak, a sztárpletykáknak, de a kultúrának és a tudománynak is – úgy általában a puhább tartalomnak. A hírfogyasztást egyre kevésbé tartják olyan dolognak, ami számukra személyesen fontos lenne – viszont egyre fontosabb számukra, hogy beszélhessenek a hírekről egymással, és hogy szórakoztató legyen, amit fogyasztanak.

Ez azonban a felmérés készítői szerint nem jelenti azt, hogy a fiatalok teljesen lemondtak volna a hírfogyasztásról. Sőt, az az általánosan elterjedt vélekedés sem igaz, hogy a fiatalok figyelme nagyon limitált, ha komolyabb témákról van szó, és kizárólag az olyan rövid tartalmakra akarnak figyelni, mint amit a TikTok kínál. A többség ugyanis a felmérés szerint továbbra is az írott tartalmat preferálja, és ha úgy érzik, „tudniuk kell”, mi történik – mint például a járvány vagy az orosz–ukrán konfliktus kapcsán –, akkor a hagyományos hírmárkák és csatornák felé fordulnak.

Kopik a bizalom a járvány után

A felmérés szerint csaknem mindenhol a világban esett azok aránya, akik hisznek a sajtóban megjelenteknek – ez azonban jóval vegyesebb trend. Itt is érdekes összehasonlítani olyan országokat, ahol kisebbek voltak a belpolitikai viharok, olyanokkal, melyek valamilyen sorsdöntő eseményen mentek keresztül. Finnországban például 2015-től 2020-ig lassan, de biztosan 68 százalékról fokozatosan 56 százalékra csökkent azok aránya, akik megbízhatónak tartották a sajtót. Aztán jött a koronavírus-válság, mely egészen 69 százalékig dobta meg azok arányát, akik hisznek a sajtóban. Nagyon hasonló egyébként a német görbe is.

Egészen más a helyzet az Egyesült Királyságban. Itt 2015-ben még az emberek fele hitt a sajtónak. Aztán jött a brexit és vele a zuhanás: 2020-ra az emberek csupán 28 százaléka tartotta hitelesnek a híreket. Ezt a koronavírus-bukkanó nevű jelenség (mely a világ jó részén emelte a sajtó hitelességét) visszatornázta 30 százalék fölé, ám a görbe 2022-re ismét lefelé fordult.

Az Egyesült Államok pedig még ennél is érdekesebb: a végletekig polarizált országban egyetlen momentum, Donald Trump elnökké választása volt képes emelni a görbén, amely ekkor 38 százalékon tetőzött. Azóta azonban egyre csökken azoknak az aránya, akik nem hisznek a sajtónak: 2022-re az USA lett az az ország, ahol a legkisebb arányban, mindössze 26 százaléknyian hisznek a hírekben, és az ország a koronavírus-bukkanót is elkerülte, az esés folyamatos volt. Az Egyesült Államok azonban nem egyedül van ezen a nem túl sok optimizmusra okot adó utolsó helyen. Szlovákiában szintén 26 százaléknyian hisznek csupán a híreknek, és Magyarország is 27 százalékon áll.

Szlovákia és Magyarország kéz a kézben

Az, hogy Szlovákia lakosai ennyire nem bíznak a hírekben, egyáltalán nem újdonság. 2017-ben is csak 27 százaléknyian voltak azok, akik hittek a sajtónak, és bár a Kuciak-gyilkosság után a bizalom 34 százalékig emelte az indexet, az ismét visszaesett, és a koronavírus-bukkanó sem javított rajta számottevően. 44 százaléknyian vannak, akik

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Közösségi média

Sajtó

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak