Napunk

Menekülnek az emberek a hírek elől

Sokan menekülnek a hírek elől. Fotó - TASR
Sokan menekülnek a hírek elől. Fotó – TASR

Az emberek nem bíznak a hírekben, és egyre többen inkább menekülnek az információk elől – Szlovákiára és Magyarországra pedig ez különösen jellemző. Olyannyira, hogy a sereghajtók közé tartozunk nem csak a régióban, de az egész világon.

Köszönjük, hogy olvasod a cikkeinket. A Napunk csak úgy tud fennmaradni, ha az olvasói előfizetik. Kérjük, támogasd a szerkesztőség munkáját. További cikkeinkért, illetve rövidhírekért látogass el a főoldalunkra is.

Önnek is volt már olyan érzése, hogy jobb lenne be sem kapcsolni a tévét, vagy rá sem kattintani egy cikk linkjére? Nyugodjon meg, nincs egyedül. A Reuters Institute for the Study of Journalism 2022-es felmérése szerint ugyanis nő azok száma a világon, akik egyszerűen kerülik a híreket. Leginkább azért, mert azt mondják, rossz pszichikai hatással vannak rájuk, és konfliktusokat okoznak, melyeket szeretnének elkerülni. De sokan vannak azok is, akik úgy gondolják, a média gyakran túl bonyolultan mutatja be a dolgokat, és sokszor nem tudják követni az eseményeket.

A másik látványos jelenség a médiával szembeni bizalmatlanság. Kevés ország van, ahol kevesebb, mint 30 százaléknyian hisznek a sajtónak – a sereghajtó a polarizált Egyesült Államok, valamint Szlovákia és Magyarország.

Cikkünkből megtudhatják:

  • miért kerülik annyian a híreket,
  • hogyan fogyasztják a híreket a fiatalok,
  • miért csökken a médiába vetett bizalom.
  • mik a legnépszerűbb hírforrások és közösségi oldalak itthon.

Herótunk van a hírektől

Egy évvel ezelőtt a Reuters Institute for the Study of Journalism éves felmérése még adott némi okot az optimizmusra a híripar számára. A koronavírus-járvány második hullámának idején úgy tűnt, hogy a hagyományos és az online média is profitál a dologból: nagyobb figyelem irányult rájuk, többen tartották őket megbízhatónak, és megugrott az előfizetések száma is. 2022-ben azonban ez a trend megfordult – az év elejére a hírfogyasztás, úgy általában a hírek iránti érdeklődés és a bizalom is elkopott, méghozzá szinte mindenhol a világon. A teljes Digital News Report 2022 itt elérhető.

A hírfogyasztókon ráadásul a fáradság jelei is érzékelhetőek, hiszen világszerte egyre többen vannak, akik szándékosan kerülik az ilyen tartalmakat, elsősorban a fiatalok. A felmérés adatgyűjtése még az orosz–ukrán háború kitörése előtt zajlott – ám az áprilisi, kiegészítő adatgyűjtés öt országban csak megerősítette az előző megállapítást: bár a hírfogyasztás értelemszerűen nőtt, a hírek szándékos elkerülése szintén.

A felmérés készítői az elmúlt tíz év adatai alapján egy nagyon fontos dologra mutatnak rá ezzel kapcsolatban. A hagyományos hírcsatornák, a televíziók, a rádiók és a nyomtatott sajtó elérése folyamatosan és megállíthatatlanul csökken a világban – ezzel párhuzamosan azonban az online elérés stagnál, vagy csak kis mértékben emelkedik, de nem annyira, hogy lefedje a kialakuló űrt.

Ezzel együtt rengeteg helyen határozottan csökken azok száma is, akik úgy nyilatkoztak, hogy nagyon érdeklik őket a hírek. Csak néhány példa: míg az Egyesült Államokban 2020-ban még 66 százalék nyilatkozott úgy, hogy elkötelezett hírfogyasztó, 2022-re már csak 47 százalék. Az Egyesült Királyságban még látványosabb a szabadesés: 2019-ben még 66 százaléknyi embert érdekeltek a hírek, mostanra arányuk 43 százalékra olvadt.

Vannak ugyanakkor sokkal stabilabb országok is – ilyenek például az észak-európai államok, Svédország és Finnország. De ide tartozik Svájc és Hollandia is – ahogy a felmérés készítői rámutatnak, elsősorban azok a gazdag európai országok, melyek politikailag és gazdaságilag is stabilabbak voltak, és megúszták a nagyobb turbulenciákat az elmúlt években. Ezekben az országokban kevésbé nőtt azoknak a száma is, akik aktívan kerülik a híreket: Finnországban például 2017-ben 18, 2020-ban 20 százaléknyian mondták ezt. Az Egyesült Királyságban azonban 24 százalékról 46 százalékra ugrott az arányuk.

Világszinten 38 százaléknyian vannak, akik olykor, vagy állandóan kerülik a híreket. A felmérés készítői megkérdezték tőlük, miért teszik ezt. 43 százalékuk azt mondta, túl sok a politika és a koronavírus a hírcsatornákon, 36 százalék pedig azt, hogy rossz kedvük lesz a hírektől. 29 százaléknyi válaszadó egyszerűen belefáradt a hírmennyiségbe, 16 százalékuk nem tud mit kezdeni az információkkal, 17 százalékuk pedig úgy véli, a hírek vitákhoz vezetnek, melyeket inkább elkerülne. És bár szlovákiai és magyarországi perspektívából úgy tűnhet, hogy a fő ok a hírek hiteltelensége vagy elfogultsága, világszerte nem ez a fő indok: 29 százalék hagyta abba szándékosan a hírfogyasztást ilyen okból – a felmérésből kiderül az is, hogy ők elsősorban jobboldaliak, és többnyire a jobboldaliak azok is, akik a túl sok politikára és koronavírus-hírre panaszkodnak.

Ez összességében nehéz helyzetbe hozza a híripart – méghozzá azért, mert az újságírók a legfontosabb témáknak épp a politikai botrányokat és válságokat, a nemzetközi konfliktusokat a világjárványokat és a klímakatasztrófát tartják. De pont ezek a témák azok, melyek elriasztják az embereket a hírektől, leginkább a fiatalokat.

A 35 év alattiak ugyanis élesen elkülönítik egymástól a keményebb és a puhább tartalmat. A hagyományos politikai és közügyek jelentősen kevésbé érdeklik őket. Az ernyő sokkal szélesebb: nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a sportnak, a szórakozásnak, a sztárpletykáknak, de a kultúrának és a tudománynak is – úgy általában a puhább tartalomnak. A hírfogyasztást egyre kevésbé tartják olyan dolognak, ami számukra személyesen fontos lenne – viszont egyre fontosabb számukra, hogy beszélhessenek a hírekről egymással, és hogy szórakoztató legyen, amit fogyasztanak.

Ez azonban a felmérés készítői szerint nem jelenti azt, hogy a fiatalok teljesen lemondtak volna a hírfogyasztásról. Sőt, az az általánosan elterjedt vélekedés sem igaz, hogy a fiatalok figyelme nagyon limitált, ha komolyabb témákról van szó, és kizárólag az olyan rövid tartalmakra akarnak figyelni, mint amit a TikTok kínál. A többség ugyanis a felmérés szerint továbbra is az írott tartalmat preferálja, és ha úgy érzik, „tudniuk kell”, mi történik – mint például a járvány vagy az orosz–ukrán konfliktus kapcsán –, akkor a hagyományos hírmárkák és csatornák felé fordulnak.

Kopik a bizalom a járvány után

A felmérés szerint csaknem mindenhol a világban esett azok aránya, akik hisznek a sajtóban megjelenteknek – ez azonban jóval vegyesebb trend. Itt is érdekes összehasonlítani olyan országokat, ahol kisebbek voltak a belpolitikai viharok, olyanokkal, melyek valamilyen sorsdöntő eseményen mentek keresztül. Finnországban például 2015-től 2020-ig lassan, de biztosan 68 százalékról fokozatosan 56 százalékra csökkent azok aránya, akik megbízhatónak tartották a sajtót. Aztán jött a koronavírus-válság, mely egészen 69 százalékig dobta meg azok arányát, akik hisznek a sajtóban. Nagyon hasonló egyébként a német görbe is.

Egészen más a helyzet az Egyesült Királyságban. Itt 2015-ben még az emberek fele hitt a sajtónak. Aztán jött a brexit és vele a zuhanás: 2020-ra az emberek csupán 28 százaléka tartotta hitelesnek a híreket. Ezt a koronavírus-bukkanó nevű jelenség (mely a világ jó részén emelte a sajtó hitelességét) visszatornázta 30 százalék fölé, ám a görbe 2022-re ismét lefelé fordult.

Az Egyesült Államok pedig még ennél is érdekesebb: a végletekig polarizált országban egyetlen momentum, Donald Trump elnökké választása volt képes emelni a görbén, amely ekkor 38 százalékon tetőzött. Azóta azonban egyre csökken azoknak az aránya, akik nem hisznek a sajtónak: 2022-re az USA lett az az ország, ahol a legkisebb arányban, mindössze 26 százaléknyian hisznek a hírekben, és az ország a koronavírus-bukkanót is elkerülte, az esés folyamatos volt. Az Egyesült Államok azonban nem egyedül van ezen a nem túl sok optimizmusra okot adó utolsó helyen. Szlovákiában szintén 26 százaléknyian hisznek csupán a híreknek, és Magyarország is 27 százalékon áll.

Szlovákia és Magyarország kéz a kézben

Az, hogy Szlovákia lakosai ennyire nem bíznak a hírekben, egyáltalán nem újdonság. 2017-ben is csak 27 százaléknyian voltak azok, akik hittek a sajtónak, és bár a Kuciak-gyilkosság után a bizalom 34 százalékig emelte az indexet, az ismét visszaesett, és a koronavírus-bukkanó sem javított rajta számottevően. 44 százaléknyian vannak, akik

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Közösségi média

Média

Sajtó

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak

Percről percre

A hétvégi politikai vitaműsorok vendégei:

Szombat

  • 12:10, RTVS, Sobotné dialógy: Michal Šipoš (OĽaNO), Matúš Šutaj Eštok (Hlas)

Vasárnap

  • 11:00, TA3, V politike: Mária Kolíková (SaS), Peter Pellegrini (Hlas)
  • 11:55, RTVS, O 5 minút 12: Igor Matovič (OĽaNO), Erik Tomáš (Hlas)
  • 13:00, Markíza, Na telo: Robert Fico (Smer), Peter Pčolinský (Sme rodina)

Várható események:

 

  • folytatódnak az orvosszakszervezetek és a kormány tárgyalásai
  • kiosztják a Roma Spirit díjakat
  • Mexikóban tárgyal egymással a venezuelai kormány és az ellenzék delegációja
  • az amerikai Georgiában megkezdődik a szenátorválasztás 2. fordulója
  • vb-program: Tunézia-Ausztrália (11.00), Lengyelország – Szaúd-Arábia (14.00), Franciaország-Dánia (17.00), Argentína-Mexikó (20.00)

Világszerte 641 057 081 ember fertőződött meg eddig a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 6 629 800 – derül ki a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint szombat reggeli adataiból. (mti)

Pénteken zajlott a parlamentben az alkotmányjogi bizottság ülése is. Normál körülmények között ez még rendkívüli hírénség esetén sem lenne newsfiltertéma, de ma elszabadultak az indulatok Maroš Žilinka főügyész és Juraj Šeliga (Za ľudí), valamint Alojz Baránik (SaS) képviselők szóváltása során, írja Hegedűs Norbert a legfrissebb Napunk newsfilterben.