Sok Somorja környéki szlovák szülő nem tudja beíratni gyerekét első osztályba, mert nincs elég férőhely – új alapiskola indítását tervezi a megye

Nagyszombat megye a Nagyszombat megyei Tanügyi Hivatallal szeptembertől a 2022/2023-as tanévtől szlovák tanítási nyelvű alapiskolát nyit Galántán és Somorján.

Az új osztályok a két város környező falvaiban élő szlovák ajkú gyerekeket fogadnák be. Somorján a szlovák gimnázium épületében nyílna 1. és 5. osztály, Galántán pedig a szakközépiskolában 1. osztály.

Arra a problémára reagál a megye, melyre a nagyszarvai szülők hívták fel a figyelmet négy éve. A polgári társulásba tömörülő szülőknek 2018-ban Peter Pellegrini akkori kormányfő is segítséget ígért, mivel a Felső-Csallóközi magyar településekre beköltöző szlovák családok nem tudták beíratni szlovák tanítási nyelvű alapiskolába gyerekeiket.

Nagyszombat megye sajtóosztályának tájékoztatása szerint az új iskola fenntartója a megyei tanügyi hivatal lesz. „Az alapiskola számára termeket a megyei fenntartású M. R. Štefánik Gimnázium ad két évre saját épületében, azaz a 2023/2024-es tanév végéig. Az oktatási minisztérium vállalta, hogy a kétéves időszak alatt a megyével és Somorja városával együttműködve gondoskodik egy különálló épületről az új iskola számára” – közölte a sajtóosztály.

A következő tanévhez szükséges átalakítások költségét a megye közösen állja az oktatási tárcával. Mindkét osztályba maximálisan 24 diákot írathatnak be. Ugyanakkor nem világos, hogy jelenleg milyen stádiumban van a körzeti osztályok megnyitásának kérdése.

Cikkünkből kiderül,

• miért nem támogatja Somorja önkormányzata az új körzeti iskola létrehozását a városban,
• az osztályok megnyitását a megye és a tárca is megerősítette, az viszont nem világos, mikortól írathatják be a szülők a gyerekeiket,
• teljes kapacitással működnek a kisközségek óvodái, a települések ingatlainak ára megugrott és szinte azonnal elkelnek.

Orosz Csaba, Somorja polgármestere elmondta, hogy januárban életbe lépett az a jogszabály, mely szerint már nemcsak az önkormányzat nyithat alapiskolát a város területén, hanem az állam is. „Mi tavaly elutasítottuk az új iskola megnyitását, és annak ellenére, hogy a magyar megyei képviselők nem támogatták, a megye bérbe adta a tulajdonában lévő gimnázium épületének két osztályát, így a Nagyszombat megyei Tanügyi Hivatal megnyithatja az új iskolát” – mondta Somorja első embere.

A megye tájékoztatása szerint Nagyszarva, Lég, Keszölcés és Bacsfa települések körzeti iskolájaként működne a somorjai új iskola. Ugyanakkor Tárnok, Macháza, Sárosfa és Vörösmajor településeken is gond a gyerekek elhelyezése. Ezeken a településeken vagy nincs szlovák alapiskola, vagy helyhiány van.

Orosz Csaba úgy tudja, három évre, az idei tanévet is beleszámolva, adták bérbe a két üres osztályt. Kérdés, hogy a 2023/2024-es tanévet hogyan akarják megoldani, mert úgy tudja, a gimnáziumban nincs több üres terem, jövő szeptemberben pedig már 4 osztályteremre lenne szükség egy-egy 1., 2., 5. és 6. osztály számára. Orosz szerint alig tájékoztatják őket a részletekről. Egyelőre nem tudja, mennyi gyerekkel számolnak az 1. és az 5. osztályban szeptembertől.

Hallgatnak a részletekről

Az oktatási minisztérium nem válaszolt arra kérdésre, hogy zöldet kapott-e már az új iskola a minisztertől, és besorolták-e már az oktatási intézményhálózatba. Csak ezek után kerülhet sor a diákok beíratására. A tárca arra a kérdésre sem válaszolt, hogy mikortól kereshetik fel a szülők az új alapiskolát. Csak egy június 3-ai sajtónyilatkozatot küldtek: „A Nagyszombat megyei Tanügyi Hivatal az oktatási minisztérium irányítása alatt a Dunaszerdahelyi járás településein élő gyermekek szüleinek kérelmei alapján, ahol a szlovák nyelvű oktatás nem biztosított kellő mértékben, a következő, a 2022/23-as tanévtől egy új alapiskolát hoz létre Somorján.”

Ugyanakkor nem kaptunk választ arra a kérdésre sem, hogy milyen forgatókönyvvel számolnak akkor, ha a 2023/2024-es tanévben négy tanteremre lesz szükség.

Építsenek a lakóparkhoz iskolát

Somorja önkormányzata elvi alapon ellenzi egy újabb szlovák alapiskola létrehozását. „Miért mi oldjuk meg a környező települések szervezetlen bővülését? Szerintünk törvénnyel kellene szabályozni – ami jelenleg hiányzik –, hogy ha a beruházók várost építenek a falvakból, akkor igenis építsenek a lakóparkokhoz tartozó iskolákat, szociális intézményeket, egészségügyi központokat, és ne nekünk kelljen reagálnunk más települések szervezetlen terjeszkedésére” – indokolta Orosz Csaba azzal, hogy romolhat a Felső-Csallóközt szolgáló regionális központi gimnázium komfortja.

A város új alapiskola építését nem tervezi, a meglévő Bél Mátyás Alapiskolához ugyan hozzáépítenek, a régi épület helyén, új szaktantermeket és esetleg egy tornaterem kialakítását tervezik. „Úgy vélem, az lenne a megoldás, ha ott építenének egy gyűjtőiskolát, ahol arra valóban szükség van, Macházán vagy Csallóköztárnokon” – mondta Orosz Csaba, aki szerint igazságtalan lenne, hogy az új iskola megépítését Somorja költségvetéséből fedezzék.

A somorjai gyerekeknek van hely

Leszögezte, minden somorjai lakhelyű iskolaköteles gyerekről gondoskodnak, ahogyan eddig is. „Csak a nem somorjai gyerekek kérelmét utasítottuk el. Különböző próbálkozások voltak, például vörösmajori gyerekeket jelentettek be idegen somorjai családokhoz abban a reményben, hogy így felvesszük őket, de ez nem korrekt hozzáállás. Az utóbbi időben viszont már nem igazán próbálkoznak hasonlókkal” – mondta a polgármester azzal, hogy ha nem lesz változás, szeptembertől három magyar és négy szlovák első osztállyal számolnak Somorján, a tejfalui kisiskola is egy osztályt nyit a következő tanévben.

Az óvodások számát tekintve sincs növekedési tendencia, az R7-es autópálya sem emeli a lakosság számát. „Szeretnénk megőrizni Somorja kisvárosi jellegét, szigorúan tartjuk a területrendezési tervet, új házakat, lakóparkot nem lehet építeni, nincs is szabad építkezési terület. Új lakosok csak a távozók helyére érkeznek” – magyarázta a polgármester.

Telt ház a szlovák iskolákban

„Minden új szlovák osztályra nagy szükség van, mert az óvodák teljesen tele vannak, ahogyan a meglévő szlovák alapiskolák is. Úgy volt, hogy már tavaly megnyitják az 1. osztályt Somorján, ez adminisztratív okok miatt nem valósult meg. Öt éve foglalkozunk ezzel a kérdéssel, de már előtte is gondot okozott a gyerekek elhelyezése” – mondta a BKZ Kezdeményezés egyik tagja, Erika Krišková.

A Nagyszarván élő nő gyermekeinek már nem segít az új osztály. Elmondása szerint az érintett mintegy kilenc településből egy osztályra való iskolaköteles gyermek összegyűlne minden évben. Ezeken vagy egyáltalán nincs iskola, vagy magyar tanítási nyelvű oktatási intézmény működik. Mivel a somorjai szlovák alapiskola már jobbára csak a helyi gyerekeket tudja befogadni, a falvak körzeti iskolájának a légi vagy a dunaszerdahelyi szlovák alapiskolát jelölték ki.

Krišková  emlékeztet, hogy a légi szlovák alapiskolában is rengeteg gyermek van. Csak idő kérdése, hogy az az iskola is megteljen. Kerestük a légi intézmény vezetését is, de nem sikerült elérnünk.

Nincs hely az iskolában, sokan elköltöznek

Az iskolai beíratások általában úgy néznek ki, hogy áprilisban igyekeznek bejelenteni a gyerekeket, az iskolák igazgatói májusban és júniusban döntenek a halasztásokról és az elsősök felvételéről. Ha van elegendő hely, akkor felvételt nyernek, és június második felében kapják kézhez az írásos döntést. Ekkor még fellebbezhetnek, ha ismét elutasítják a kérelmet, akkor a nyári hónapokban igyekeznek megoldani a gyerekek elhelyezését.

„Számos szülő már nem is vág bele ebbe a lehetetlen küldetésbe, inkább Pozsonyba járatja és hordja a gyerekeit iskolába. Akadnak olyanok is, akik eladják a falun vásárolt házukat és beköltöznek Dunaszerdahelyre, hogy megoldódjon a gyerekek iskoláztatása” – mondta Erika Krišková, aki abban bízik, hogy rövidesen vége lesz ennek a tragikomédiának, és valóban megnyugszanak a kedélyek.

Úgy tudja, formálisan július 1-jétől működne az új alapiskola. Egyelőre ő sem tudott bővebb adatokat azzal kapcsolatban, mennyi gyerek látogathatja az új első, illetve ötödik osztályt. „Bár már néhány hete tudunk az új osztályról, még nem írathatták be a szülők a gyerekeket, így ők is bizonytalanságban vannak” – mondta a BKZ Kezdeményezés tagja. Ő nem tartja kizártnak, hogy ha valóban elindulnak az osztályok szeptembertől, több szülő átviheti oda gyerekét a légi vagy más alapiskolából.

Nagy iskolában jobb a minőség

László Zoltán, Nagyszarva polgármestere a Napunknak elmondta, hogy a településen egy olyan gyermek van, aki szeptembertől iskolaköteles, őt a légi szlovák alapiskolába íratták be a szülők. „Az új iskola nemcsak a községeknek lesz segítség, hanem a szülőknek is. Egyszerűbb lesz a gyerekeket eljuttatni iskolába a családoknak, ha már az idősebb gyerek is Somorjára jár. Biztos, hogy Somorja a megoldás, elválik, hogyan sikerül megvalósítani megyei és minisztériumi szinten” – mondta László Zoltán azzal, hogy a településen ma már nincs olyan feszültség, mint 2018-ban, viszont a BKZ Kezdeményezéssel volt levélváltásuk a szeptembertől iskolaköteles leendő elsős ügyéről is.

Elmondta, hogy az utóbbi időben bár próbáltak szlovák–magyar témát csinálni a kérdésből, ő nem engedte, hogy ilyen irányba tereljék az ügyet. „Egyszerűen nem enged a matek, egyetlen gyermekért anyagi szempontból képtelenség szlovák iskolát nyitni. Ilyen létszámmal nem lehet színvonalas iskolát működtetni. Bírálnak minket, amiért a légi szlovák iskolához tartozunk, de nagy iskolában jobb a képzés, több a lehetőség. Inkább annak vagyok a híve, hogy egy ilyen iskolát bővítsenek” – fogalmazott Nagyszarva polgármestere.

László Zoltán büszke arra, hogy 2011 óta emelkedett a magyarok aránya Nagyszarván. „Az utóbbi években jobbára helyiek építkeztek, már meglévő udvarokban” – mondta László azzal, hogy a település területfejlesztési terve idén módosulhat, de különösebben nagy „építkezési bummal” nem számolnak.

Horváth Attila, a mintegy 600 lelkes Csallóköztárnok polgármestere elmondta, hogy maximális kapacitással, 22 gyermekkel működik a település óvodája, melyet két éven belül biztosan bővíteni is kell, mert a beköltözőknek köszönhetően emelkedik a gyerekek létszáma. A kicsik fele szlovák ajkú. A település új területfejlesztési terve 40–50 ház megépítését engedélyezi. Az R7-es autópálya egyelőre úgy hat a településen, hogy drágábbak lettek az ingatlanok, az eladásra kínált házak. „Itt nincs feljárat az autópályára, ezért nem tapasztalunk nagyobb érdeklődést” – magyarázza Horváth Attila. A polgármester szerint a mintegy 50 házas bővítés kétéves terv, és csupán 6 százalékos bővítést jelent.

Bővíteni kell az óvodát

Földváry Terézia, Sárosfa polgármestere elmondta, hogy a légi szlovák alapiskolához tartoznak a településen élő gyerekek. Oda iskolabusszal járhatnának, de sok szülő nem szerette volna Légre járatni a gyerekét. „Ezért csak néhány gyerek látogatja a légi  iskolát. Évente egy-két gyerek válik iskolakötelessé, és ez volt a gond. Egy-két gyermekért nyitottunk volna kisiskolát?” – reagált a polgármester arra a kérdésre, nem merült-e fel, hogy szlovák alsó tagozatos iskolát nyisson a település.

Sárosfán magyar alsó tagozatos alapiskola és óvoda van, utóbbit szlovák ajkú gyerekek is látogatják, összesen 42 diákkal működik. Az óvodát három éve bővítették, és már nincs szabad kapacitásuk, ha minden így megy tovább, biztos, hogy újabb osztályra lesz szükség. Az önkormányzat komolyabb átszervezésen gondolkodik. Felmerült, hogy nyissanak szlovák első osztályt, de nincs tantermük.

A magyar alsó tagozatos iskola mindössze két tanteremmel működik egy épületben az önkormányzati hivatallal, így szlovák osztályt nem tudnak nyitni. A polgármester szerint a Somorján nyíló új osztálynak örülhetnek a szülők, mert többségük Pozsonyban dolgozik, a légi alapiskola viszont nem esik útba, ezért sem járatják oda sokan a gyerekeiket.

Azonnal elkelnek az ingatlanok

Földváry Terézia szerint az R7-es megnyitása óta gyakorlatilag napokon belül elkelnek az eladásra kínált ingatlanok. „Korábban volt példa arra, hogy az ingatlanirodák 5-6 sárosfai házat is hirdettek és évekig nem tudták eladni. Most bármilyen házat, telket megvesznek az érdeklődők, sokszor még tudomást sem szerzünk arról, hogy eladóvá vált egy ház, és máris elkelt” – mondta a polgármester azzal, hogy 12–14 családi házas bővítést terveznek, de ilyenre 8-10 éve nem volt példa.

„Teljesen nem zárhatjuk le a községet, mert akkor a helyiek sem tudnak építkezni” – mondta a polgármester, aki szerint mindenképp szeretnék megőrizni a település vidéki jellegét. „Nem szeretnénk város lenni, a környezetünket úgy szeretnénk kialakítani, hogy a vidékhez tartozunk” – mondta Földváry Terézia.

Komoly probléma a településen, hogy az újonnan beköltözők nem jelentkeznek be állandó lakhelyre a településre, így a község elesik a részadó egy részétől. „Most mintegy 50 fővel több lakosa van Sárosfának, mint 2017-ben volt, hivatalosan 953 lakosa van a községnek, a be nem jelentett lakosok száma viszont 150-200 fő lehet” – mondta a polgármester. „Az önkormányzatoknak semmilyen eszköz nincs a kezükben, hogy az újonnan beköltöző lakosokat rábírják arra, hogy hivatalossá tegyék az itt-tartózkodásukat. Igényeik viszont vannak” – zárta Földváry Terézia.

Drága az új iskola

Iván Lajos, Egyházgelle település első embere elmondta, hogy petícióban fordult hozzá mintegy 15 lakos azért, hogy szeptembertől nyisson szlovák első osztályt a községben. „A legnagyobb erőfeszítésem ellenére sem tudom megoldani, hogy szlovák alapiskolát nyissak, ráadásul elég gondot okoz a magyar iskola fenntartása is. A települések forrásainak nagy része a mostani energiaárak mellett az iskolára fog elmenni” – mondta Iván Lajos, aki korábban pedagógusként dolgozott egy középiskolában.

Meglátása szerint egy iskolát megnyitni nem csak abból áll, hogy bérbe adnak néhány helyiséget. „Tanárokra, módszertani segédeszközökre, tankönyvekre van szükség, mindenképpen pénz kell hozzá, önerőből ezt egyetlen község sem tudja megvalósítani, ezt az oktatási tárcának kell megoldania, de vegyenek részt a fenntartásában is” – szögezte le Iván Lajos azzal, hogy volna telek egy új iskola számára.

A magyar alapiskolában 170–180 diák tanul, a két óvodájukban pedig összesen mintegy 60–70 gyerekről gondoskodnak. Természetesen az óvodákban vannak szlovák ajkú gyerekek. Alapiskolába Dunaszerdahelyre járhatnak a településről az iskolaköteles szlovák anyanyelvű gyerekek.

Egyházgellének most 2150 lakosa van, Iván szerint a lakosság számának emelkedése néhány hónapja stagnál. Bérlakások építését nem tervezik, sem az önkormányzat, sem más beruházók. „Lesznek kialakítva családi házhelyek, de a legutóbbi területfejlesztési terv módosításakor a Nyugat-szlovákiai Vízművek csak nyolc új családi ház megépítéséhez járult hozzá azért, mert a csatornahálózat nem bír el ettől nagyobb mértékű bővítést” – magyarázta Egyházgelle polgármestere.

Egyházgelle pályázik egy 15 férőhelyes bölcsőde kialakítására, a pályázatot még nem bírálták el. A polgármester szerint a környező településeken sincs bölcsi, igény pedig volna rá.

Szeptembertől 5–8 elsős lesz Macházán

Macházán Ľudmila Láníková polgármester szerint egyelőre nem kaptak hivatalos értesítést az új somorjai osztállyal kapcsolatban, de évről évre több gyereket érint a helyhiány. „Feltételezem, hogy az iskolaköteles gyerekeket már beíratták a szülők, hiszen már július van. Ez persze nem jelenti azt, hogy ha tudomást szereznek a somorjai osztályról, nem váltanak iskolát” – mondta Láníková aki szerint a következő tanévtől 5–8 leendő elsős lehet érintett a községben.

2018-ban felmerült, hogy Macházán épülne új szlovák tannyelvű alapiskola, amelynek Nagyszombat megye lenne a fenntartója. „Bár akkor volt szabad telek a községben, de anyagi fedezetet nem kaptunk az iskolára, kormányváltás következett, és ezzel meg is bukott az egész. Mi egyedül képtelenek vagyunk felépíteni egy iskolát” – magyarázta Láníková s hozzátette, akkor óvodával is számoltak. Manapság viszont ez a kérdés már nincs terítéken.

A megszólaltatott településvezetők szavai alapján – még ha szeptemberben döcögve be is indulnak az új „körzeti osztályok” Somorján – a teljes kapacitással működő óvodák miatt biztos, hogy gond lesz a szlovák ajkú gyerekek elhelyezése. Sem Nagyszombat megye, sem az oktatási minisztérium nem adott választ arra a kérdésre, hogy hogyan kívánja megoldani az új szlovák iskola jövőbeni működését. Nem kaptunk választ arra a kérdésünkre sem, hogy számolnak-e egy új iskola megépítésével, elkülönítettek-e már erre forrásokat, illetve milyen más alternatíva jöhet még számításba.