Napunk newsfilter: A tények Sulík mellett szólnak Ficóékkal és Gyimesiékkel szemben az olajvitában

A híreket válogatta és kommentálta Finta Márk

1. Fico ragyogni készült, Sulík elvitte előle a show-t

A parlament elé citálta Richard Sulík gazdasági minisztert Robert Fico – igen, ismét itt van a szlovák politikai folklór egyik csúcsterméke, a rendkívüli ülés, melyen minisztert grilleznek. A „rendkívüli” szó általában ráirányítja a sajtó és a nép figyelmét az egyébként borzasztóan unalmas parlamenti vitákra, úgyhogy a főszereplők (Fico és Sulík), valamint a rivaldafényt éjszakai lepkékként vágyó mellékszereplők (Gyimesi György, Ľuboš Blaha) nagyon készültek rá.

Fico kormányfőire vette a figurát. A Smer elnökén látszik, hogy hosszú böjt után nagyon vágyik már vissza a miniszterelnöki posztra – talán ennek köszönhető, hogy magához képest visszafogottan esett neki Sulíknak és Eduard Heger kormányfőnek.

Jó, persze a „gazdasági hazaárulás” szókapcsolat nélkül nem úsztuk meg a dolgot, de Fico most a Facebook-profiljától megfosztott Ľuboš Blahára bízta a kontrollálatlan, ruszofil dühöngést, és igyekezett többé-kevésbé tárgyilagos maradni. A Der Spiegel cikkével és nyugati vállalkozók véleményével igyekezett alátámasztani retorikáját arról, miért károsak az európai gazdaságra nézve az Oroszország elleni szankciók – és miért tartja hibának Szlovákia álláspontját.

Ez persze nem jelenti azt, hogy ne mondott volna nagyon nagyokat, és ne igyekezett volna érzelmi húrokon játszva üzemi hőfökon tartani saját választótáborát. Emellett pedig – fellépése csúcspontjaként – belengetett egy 100–150 százalékos gázáremelést is, kisebb szívbajt hozva a parlamenti közvetítést kókadtan hallgató kevesekre.

Richard Sulík ugyanakkor felvette a Matovičcsal való tárgyalásokhoz használt, sokszor kipróbált fapofáját, és higgadt volt, tárgyilagos, helyenként pedig talán humoros is, ha valakinek van kedve nevetni a jelenlegi helyzetben. Nem magyarázkodott, igyekezett magyarázni, bár ezúttal sem úsztuk meg, hogy mintegy fél órán át a saját vállát veregesse.

Ezt tét nélkül tette, a kormány kiállt mellette, és a legkevésbé sem tűnt valószínűnek, hogy a parlament nem szavazna neki bizalmat. Mindenesetre mondott több olyan fontos dolgot is, melyekre sokan keresték már a választ.

Elmondta például, hogy nem fenyeget a Slovnaft leállása, és ezzel kapcsolatban több olyan szóbeszédet is igyekezett cáfolni, melyekkel az ellenzékiek mellett Gyimesi György is bejárta a sajtót az elmúlt hetekben. Megismételte, hogy Szlovákiára pont ugyanazok a feltételek vonatkoznak az orosz olajimport szempontjából, mint Magyarországra. Ezzel kapcsolatban pedig tisztázta: nem csak a Mol, de a Slovnaft is elsősorban a hazai piacra finomít, méghozzá 70 százalékban.

„A Slovnaft műszaki minimuma 60 százalék, Szlovákia felhasználása pedig 70 százalék. Ráadásul a Slovnaft a szlovák piacot fogja előnyben részesíteni, és el fogja látni” – mondta a miniszter, aki ezt az információt egyenesen a Moltól kapta. Világi Oszkár, a Slovnaft főnöke pedig megerősítette neki, hogy a finomító nem fog leállni, semmi esetre sem.

A más olajkeverékre való átállás kérdése azonban még érdekes lesz. Sulík szerint ez nagyjából 300 millió euróba fog kerülni, és 4 évig fog tartani az egész gyártási folyamat racionalizálása és optimalizálása. A miniszter ugyanakkor azt is megígérte, hogy a Slovnaft már jövő februárban készen fog állni arra, hogy az orosz olaj mellé más olajat is keverjen, és már tárgyalnak az átállás finanszírozásáról a céggel.

A gázáremelkedésben, amit Fico belengetett, ugyanakkor van valami, ha nem is 150 százalékos ugrásra kell készülnünk. Sulík szerint a gáz világpiaci árát nem befolyásolhatja, így áremelkedés biztos lesz.