Napunk

Napunk vitaest: Gyimesi és Ravasz nem kímélte egymást

Szivárványos zászlókkal, Trianonnal, az ukrán–orosz háborúval és az illiberális demokráciával indult a Napunk élő beszélgetősorozata. Gyimesi György, az OĽaNO képviselője és Ravasz Ábel, a Híd egykori alelnöke, volt romaügyi kormánybiztos vitája olykor meglehetősen parázslóra sikerült.

Köszönjük, hogy olvasod a cikkeinket. A Napunk csak úgy tud fennmaradni, ha az olvasói előfizetik. Kérjük, támogasd a szerkesztőség munkáját. További cikkeinkért, illetve rövidhírekért látogass el a főoldalunkra is.

A Napunk első élő vitáján Gyimesi György, az OĽaNO képviselője, és Ravasz Ábel, a Híd egykori romaügyi kormánybiztosa és alelnöke beszélgetett Szalay Zoltánnal, a Napunk vezető szerkesztőjével.

Cikkünkből megtudhatják:

  • LGBTI-ellenes-e a Gyimesi-féle szivárványos zászlótörvény,
  • meddig fog fájni még Trianon,
  • irigylik-e Szlovákiában az orbáni Magyarországot,
  • ki veri szét a V4-eket,
  • ki fél az oroszoktól,
  • érdemes-e illiberálisnak lenni Szlovákiában,
  • mit tart szimpatikusnak Ravasz Ábel Gyimesi Györgyben.

Tánc a szivárványos zászló körül

A vita egyik központi és visszatérő eleme az a jogszabály volt, melyet Gyimesi György Tomáš Tarabával, a ĽSNS listáján parlamentbe jutott, mostanra függetlenné vált képviselővel nyújtott be, és melynek célja, hogy megtiltsa a szexuális kisebbségek zászlóinak kitűzését az állami intézményekre.

A zászlók kérdése először más tiltott zászlók kontextusában merült fel – egy évtizede tilos ugyanis más országok jelképeit behozni a stadionokba, ezt pedig leginkább a dunaszerdahelyi DAC szurkolói érezték meg. A törvény pedig annak ellenére sem változott meg, hogy a Híd annak idején kétszer is kormányon volt – és Gyimesi sem ezekkel a zászlókkal foglalkozik. A képviselő azonban ezt cáfolta, mondván, ő foglalkozott a zászlótörvénnyel, mely a jogi elemzése szerint kizárólag a rizikós meccsekre vonatkozik – így ő azon lesz, hogy a törvényt így is alkalmazzák majd.

A szivárványos zászlót tiltó törvénnyel kapcsolatban Gyimesi azt mondta, Tomáš Tarabát konzervatív, nemzeti képviselőnek tartja, és nem azonosítja Kotlebáékkal – akikkel ő nem működött együtt, ellentétben másokkal. Az szerinte nem számít együttműködésnek, hogy Kotlebáék az OĽaNO-val együtt szavaztak a Matovič-féle családvédelmi törvénynél.

Ravasz Ábel arra a felvetésre, van-e erkölcsi joga bírálni Gyimesiék zászlótörvényét, mikor a Híd annak idején alaposan megégette magát a himnusztörvénnyel, azt mondta: ő akkor nem volt parlamenti képviselő, és rajta ez nem ment volna át. „A himnusztörvény hülye hiba volt, de Gyimesiék törvénye a hülye szándék kategóriája” – jegyezte meg. Szerinte a szlovák politikusok, például Tarabáék gyakran rúgnak bele a kisebbségekbe, ha nincs jobb dolguk. Azt azonban felesleges hibának tartja, hogy Gyimesi ugyanígy „rúg bele” a szivárványos közösségbe, holott elsősorban kisebbségi témákat visz. „Akkor fogunk jó országban élni, ha sem a szivárványos, sem a magyar zászlót nem tiltja törvény – és senkit sem fogunk a sárba nyomni azért, mert kisebbségi” – tette hozzá.

Ravasz Ábel szerint zsákutca a magyar LGBTI-politika. Fotó – Napunk

Ravasz szerint a magyar képviselet zsákutcába manőverezi magát, ha Magyarországról veszi át az LGBTI-ellenes szólamokat és gondolkodásmódot. „Magukra maradnak a magyarok, elidegenítik maguktól a többi kisebbséget” – tette hozzá. Gyimesi erre azt válaszolta, nem szabad összemosni a szexuális és a nemzeti kisebbségeket. Arra a felvetésre, hogy Gyimesi pártbeli főnöke, Igor Matovič is összemosta a szexuális és nemzeti kisebbségeket, a képviselő azt mondta, nem ért egyet a pénzügyminiszterrel. Hozzátette, mivel megsértette az OĽaNO frakciószabályzatát, a törvény valószínűleg nem megy át első olvasatban a parlamenten.

A képviselő ragaszkodott ahhoz, hogy az általa benyújtott törvény nem LGBTI-ellenes, és csak arról szól, hogy állami épületekre ne kerülhessen ki a szivárványos zászló. „A bécsi Prideon férfiak tangabugyiban és magas sarkú cipőben jártak gyerekek közt, ezt nem lehet támogatni állami épületek homlokzatán” – jelentette ki.

„Miért csinálsz úgy, mintha ez a törvény nem kifejezetten az LGBTI-közösség ellen menne, mikor ez mindenkinek nyilvánvaló?” – kérdezte Ravasz Gyimesitől. Szerinte ezt a kérdést Szlovákiában nem oldotta senki, a törvényt a semmiből húzták elő. Gyimesi szerint azonban volt példa arra, hogy állami intézményekre kikerült a szivárványos zászló, és megemlítette Ivan Korčok SaS-es külügyminisztert is, aki ezt évekkel ezelőtt szerinte még bírálta, most azonban védelmébe vette a jelenséget.

Trianoni fájdalmak

Trianon kétségkívül fontos a szlovákiai magyarság szempontjából, a kérdés, mit akarunk kezdeni vele – mondta Ravasz Ábel. Hagyjuk-e napirenden, mint egy nyílt sebet, és várjunk a visszacsatolásra – vagy elfogadjuk, hogy nem a saját hibánkból, de így húzódnak a határaink, és megpróbáljuk élhetővé tenni. Szerinte Magyarország bár nem mondja, de lebegteti a revízió lehetőségét. „Így ahelyett, hogy utat keresnénk magunknak ebben az országban, töketlenkedünk” – tette hozzá.

Gyimesi szerint Trianon a nemzetünk legnagyobb tragédiája és gyásza, és bár elismeri Szlovákia határait, a másik oldalon hálás a magyar kormánynak, hogy „nem felejtette el, hogy itt vagyunk, és törődik velünk”.

Gyimesi és Ravasz is egyetértettek abban, hogy Trianon feldolgozását elsősorban az 1938–45-ös visszacsatolás, és annak következményei nehezítik, a kitelepítés, a jogfosztás, és az, hogy erről a szocializmus éveiben nem lehetett beszélni. Ravasz szerint a feldolgozás folyamata még csak most kezdődött el. „Szerintem az a legfontosabb, hogy ne következzen be még egyszer, hogy embereknek el kelljen hagyniuk a lakhelyüket azért, mert valamilyen valláshoz, nemzethez, vagy neadjisten szexuális kisebbséghez tartoznak” – mondta Ravasz, hozzátéve: az ukrajnai háborúban épp a nemzetiségi faktor játszott közre nagyon erősen.

Trianon addig fog fájni, míg az utolsó embert, aki szenvedett miatta, nem kárpótolják, és nem csak erkölcsi kárpótlásról van szó, hanem anyagiról is – mondja Gyimesi György. A Beneš-dekrétumok elmondása szerint még máig kifejtik a hatásukat, és amíg a szlovák jogrend részét képezik, addig szerinte nem lehet, és nem is szabad elfelejteni Trianont.

Gyimesi szerint Trianon addig fáj, amíg nem kárpótolják az áldozatait. Fotó – Napunk

A felek abban is egyetértettek, hogy csupán a gesztusok nem elegendőek a szlovák politikusok részéről a kisebbségekkel kapcsolatban. Ravasz szerint Zuzana Čaputová és Igor Matovič gesztusai fontosak, de üresek maradnak, amíg az állam politikája nem lesz barátibb a kisebbségekkel szemben.

„Függetlenül attól, ki van kormányon, nem az történik, hogy ezek a kisebbségi kérdések bekerülnek egy közös keretbe, és közösen gondolkodunk, hogyan lehetne ebben az országban normálisan élni. Az van, hogy a roma képviselőktől várják, hogy a roma ügyeket intézzék, a magyaroktól pedig, hogy a magyar ügyeket. És akkor nagy kegyesen összeáll 76 szavazat, hogy véletlenül valami átmenjen” – véli Ravasz, aki szerint amíg könyörögni kell minden módosításért, addig nehéz lesz jóllakni a gesztusokból.

Ha pedig nincs meg a politikai akarat, akkor a kisebbségi ügyek nem mennek át – itt felmerült a kettős állampolgárságot tiltó törvény, melynek eltörlését a szlovákiai magyar politika régóta kéri, de nem sikerült keresztülvinni, csak elégtelenül módosítani. Gyimesi és Ravasz is úgy gondolja, Zuzana Čaputová elküldhette volna normakontrollra az állampolgársági törvény legutóbbi módosítását, és hibának tartják, hogy ezt nem tette meg.

Ukrajna és a magyar izoláció

Az ukrán–orosz háborúval kapcsolatban azonban ismét elváltak a felek álláspontjai. Ravasz szerint Magyarország az, amely a leginkább oroszbarát álláspontot fogalmazza meg az EU-n belül, és történelmi hiba, hogy az oroszok trójai falovaként gyengíti a szankciós törekvéseket. A Heger-kormány álláspontjával azonban azonosulni tud. „Ez a háború nem Kongóban zajlik, hanem a szomszédban. A szomszédainkat érinti, akiknek a kultúrája nagyon hasonló a miénkhez. Aki ezt nem látja, nagyon rossz irányba sodorja Magyarországot és a magyar nemzetet” – jelentette ki.

„Magyarország köszöni, nagyon jól van, és ezt annak köszönheti, hogy önálló, szuverén politikát végez az EU-ban” – véli Gyimesi, aki szerint nem minden jó, ami az EU-ból jön. Úgy véli, a szlovák kormány szervilis Brüsszellel szemben, a magyar kormány azonban a magyarok érdekeit teszi az első helyre. Szerinte Orbán ezért egyre népszerűbb Szlovákiában, irigykedve nézzük Magyarországot a benzinár vagy a fizetések miatt. A magyar kormányfő szerinte minden „közös üggyel” egyetértett, támogatta a szankciós csomagokat is, kizárólag az olajembargó ellen emelt kifogást, ami kárt okozott volna a magyaroknak.

„Van egy rossz hírem. Nálunk még nem sikerült kimosni az emberek agyát, és ez okoz pár problémát. Ezeknek az embereknek nem lehet azt mondani, hogy nem az LGBTI ellen szól a törvényed, mert látják, hogy igen, hogy nem szavaztok a fasisztákkal, mert látják, hogy igen. És azt sem lehet mondani, hogy Orbán nem Putyinnak játszik, mert látják, hogy igen. Miért csinálsz úgy, mintha ez nem lenne igaz? Ugyanúgy tudod, mint én” – mondta erre Ravasz, aki szerint

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Gyimesi György

Napunk vitaest

Interjúk és podcastok

Jelenleg a legolvasottabbak

Percről percre

Csökkentik a jókúti ideiglenes menekülttábor kapacitását, mivel csökken az ott tartózkodó illegális bevándorlók száma, közölte a belügyminisztérium. Az elmúlt egy hétben 59-en tartózkodtak a táborban, ahol összesen 16 sátor áll rendelkezésre. Ezt vélhetően a felére csökkenti a belügyi tárca.

Nyolc ember vesztette életét orosz támadásokban a kelet-ukrajnai Kurachove városában, közölte az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője. (čtk)

A parlament döntése értelmében a kormány megadóztathatja a villanyerőművek többletbevételeit, arról viszont még nem határozott, hogy melyik erőműnek mennyit kell fizetnie. A parlament kedden gyorsított eljárásban módosította az energiatörvényt, mely beemeli a szlovák jogrendbe az erőművek túlzott nyereségének megadóztatásáról szóló októberi uniós megállapodást. Az erőművek ugyanis a piaci rekordot jelentő energiaárakból profitálnak, miközben a valós termelési költségeik sokkal alacsonyabbak.

Egy utas azt állította éppen vajúdik, ezért kényszerleszállást hajtott végre egy repülőgép Barcelonában. A gép 28 utasa kapott az alkalmon és illegálisan lépett be az országba. A rendőrség néhányukat már elfogta. (čtk)