Napunk

A nacionalizmusnak és a putyinizmusnak az egyetemes értékek alkotják az ellenpontjait: a szeretet, az igazság, a béke és az erőszakmentesség

Egy szétlőtt harkivi iskola. Fotó N - Tomáš Benedikovič
Egy szétlőtt harkivi iskola. Fotó N – Tomáš Benedikovič

Megölhetnek bennünket, de senki sem kényszeríthet rá, hogy olyasmit írjuk le, amit nem akarunk, vallja a Harkivi napló című könyvben Szergej Geraszimov, aki részletesen beszámolt az orosz invázió első két hónapjáról.

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

Mit tehet egy író, ha bombázni kezdik a várost, amelyben él? Ír. Mégpedig sebesen. Megpróbál túlélni, hogy feljegyezzen, meséljen, dokumentáljon. Reflektál és gondolkodik – időnként víz, áram és fűtés nélkül.

A sorban állás a létezés egyik új formája. Kemény hidegben, amikor a hőmérséklet tartósan fagypont alatt van, hosszú órákig kígyózó sorban állni másokkal a napi elfoglaltság. Egyszer gyógyszerért, máskor vízért, mindig hiány van valamiből.

Szergej Geraszimov író, költő és műfordító, 1964-ben született Harkivban. Elméleti fizikából szerzett diplomát, majd pszichológiával kezdett foglalkozni, és ezen keresztül jutott el a populáris irodalomhoz, a fantasy és a sci-fi történetekig. Két regénye és több elbeszélése is olvasható angolul.

Az ostromlott város

Szergej Geraszimov író élete és Ukrajna sem lesz már ugyanolyan, mint amilyen 2022. február 24. előtt volt. A Vlagyimir Putyin által elindított katonai invázió nemcsak a megtámadott városok arculatát változtatja meg, hanem az ukránok lelkében és kollektív emlékezetében is kitörölhetetlen nyomot hagy.

Harkiv, Geraszimov szülővárosa az orosz határtól körülbelül negyven kilométerre található. Ukrajna második legnagyobb népességű városa volt a háború előtt, mintegy másfél millió lakossal. A második világháborúban Harkiv hatalmas veszteségeket szenvedett el. A németek kétszer is elfoglalták. Sok tízezren haltak meg, s a várost újjá kellett építeni, mert az épületek több mint kétharmada elpusztult. A Vörös Hadsereg egykor felszabadította a várost, ma az oroszok lövik Harkivot.

Harkivi napló – Feljegyzések egy ostromlott városból a háború első két hónapjának mindennapjait mutatja be. A könyv egyben a felfoghatatlan és megmagyarázhatatlan emberi ostobaság és gonoszság leírására tett kísérlet is.

Az Ukrajna ellen folytatott háborúról különböző csatornákon érkeznek hozzánk hírek, katonai jelentések, elemzések, statisztikák stb.; a Harkivi napló egy szemtanú beszámolója, aki megfigyel, rögzít és értelmez, és aki – saját bevallása szerint – nem piszmog most annyit a szöveggel, mint akkor, amikor minderre még volt ideje.

„Tudom, hogy a szavak, amelyeket írok, már így maradnak, függetlenül attól, hogy ezek a legmegfelelőbb szavak vagy sem. A legtöbbször inkább az utóbbi a helyzet. Mindenestre a szavak nem fontosak. Ezek csak az építőkockák, amelyekből az igazság összeáll. És csakis maga az igazság fontos” – írja Geraszimov.

A spontán írás, a kevésbé reflektált, szerkesztett szöveg nagyobb teret nyit az őszinteségnek, amelynek a két hónap alatt szintén kirajzolódnak a mintázatai. A megélt brutalitás és pusztítás zónájában a töprengések az emberi természetről és bűnről a lényegre kérdeznek rá: nincs hova hátrálni, nincs menedék, alibi, komfortzóna. Rakétákkal lövik az otthont: szétmállik a civilizáció, lepereg a kultúra.

Az író szerint a könyv megírásának körülményei miatt nem lehet tökéletes, ugyanakkor – kíméletlenül – igaz. Nem lehet gyorsan feldolgozni, ha egy pillanat alatt elveszítjük a régi életünket, a világot, amelyben éltünk. Megpróbálunk magyarázatot találni a kérdésre, miért történik mindez velünk, miért pont velünk történik mindez. Háborúban lehetetlen észérvekkel válaszolni.

A nap, amikor minden megváltozott

Február 23-án álomra hajtja a fejét az író és felesége, valamint öt macskájuk, és 24-én hajnalban arra ébrednek, hogy lövik a városukat, kitört a háború. Az író arra gondol, hogy ez nem történhet meg, de közben látja az égbolton a vörös izzást, és tudja, hogy ez mégis valóság. Félelmetes. Az orosz invázió első napjától kezdve ostromállapot van érvényben a városban. Sehol sincsenek biztonságban, az orosz rakéták bárhova becsapódhatnak.

Körülnéz Harkivban a szerző és nem látja azokat a nácikat, akik miatt Moszkva elindította a háborút. Szélsőségesen nacionalisták csoportját minden országban találunk, Ukrajna sem kivétel, de ez egy kis, jól körülhatárolható csoport, jelentősebb politikai befolyás nélkül. Ukrajna szabad választáson utasította el a nacionalistákat. „Úgyhogy könnyen lehet, hogy ez a világtörténelem legértelmetlenebb háborúja.

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Harkiv

Orosz–ukrán háború

Ukrajna

Vlagyimir Putyin

Vélemény

Jelenleg a legolvasottabbak