Napunk

Bauer Ildikó: A szlovák kormány szégyene, hogy Budapestre jobban számíthatunk

Bauer Ildikó. Fotó - Nászaly Gábor
Bauer Ildikó. Fotó – Nászaly Gábor

A Szövetség színeit nem az MKP- vagy a Híd-platform régi komáromi politikai motorosai, hanem az összefogásos Bauer Ildikó képviseli majd az őszi polgármester-választáson, aki ugyan csak hat éve él a városban, de ezt egyáltalán nem tartja hátránynak.

Komáromban az elmúlt években nem a pártpolitikusoknak állt a zászló az önkormányzati választásokon. A kampány általában kifejezetten éles volt, látványos volt egyebek mellett a Híd–MKP ellentét is, a választók pedig ezt nem hálálták meg, és fokozatosan a függetlenek felé fordultak. A Szövetség komáromi szervezetében azonban a párt helyi politikusai szerint nincs nyoma az elődpártok közti feszültségnek, és túl tudtak lendülni a platformizálódáson is. A közös polgármesterjelöltjük Bauer Ildikó, az Összefogás platform tagja – aki egyébként négy éve az MKP listáján jutott be a városi képviselő-testületbe.

Beszélgetésünkből megtudhatják:

  • Nem tart-e azoktól, akik tősgyökeres komáromit akarnak a polgármesteri poszton látni.
  • Mi a legfőbb kifogása Keszegh Béla független csapatával szemben.
  • A magyar vagy a szlovák kormány segít-e többet a városnak.
  • Hogyan jutott hozzá a borászatához, és milyen a kapcsolata Világi Oszkárral.
  • Kemény kampányt terveznek-e őszre.

Mikor érett meg önben az elképzelés, hogy polgármester akar lenni Komáromban?

Már akkor, amikor képviselőjelöltként elindultam 2018-ban, ugyanis kezdetektől fogva az volt a célom, hogy tevőlegesen hozzájáruljak közös otthonunk, Komárom fejlődéséhez.

Amikor ideköltöztünk, láttam, hogy ahhoz képest, milyen emlékeim voltak Komáromról, hol tart a város. Felnőtt fejjel az ember nyilván máshogy lát dolgokat, sajnos ezek a fenntartásaim még ma is időszerűek, négy év képviselőség után. Ezt a várost a „lehetőségek városaként”, vagy a Felvidék kulturális fővárosaként emlegetik, így beszélünk róla, de látom azt, mi az, ami hiányzik, és melyek azok a lehetőségek, amelyeket együtt jobban ki tudnánk használni.

Nem szeretek „a pálya széléről” bekiabálni, belülről szeretem megfogni a munka végét és tevőlegesen változtatni a dolgokon – ebben a hozzáállásban hiszek. Érdemi intézkedéseket egyedül ritkán lehet véghezvinni: kell hozzá egy egységes csapat, akik hasonló vízióval rendelkeznek.

Négy évvel ezelőtt számos megtisztelő felkérést kaptam a polgármester-jelöltségre, azonban akkor ezeket tisztelettel visszautasítottam, mert nem éreztem magamat érettnek a feladatra.

Most már negyedik éve képviselő. Ez elég az éréshez?

Négy év alatt sok mindent láttam, sok mindent tanultam. Utólag is köszönettel tartozom azoknak, akik kitüntettek bizalmukkal friss indulóként.

Most hatodik éve él a városban. Az előző kampányokban is látszott, hogy vannak támogatói annak a felfogásnak, akik úgy gondolják, hogy a városnak tősgyökeres polgármester kell.

Nem hiszem, hogy ezen múlna. Nem hiszem, hogy az, hogy hány éve élek itt, bármit hozzátenne vagy elvenne abból, hogy látom most a várost, és mit látnék jónak Komárom számára. Nem hiszem, hogy ha valaki hozzáértő szemekkel néz szeretett Komáromunkra, számítana, hogy az egész életét, vagy annak egy jelentős részét élte itt. Bízom benne, hogy olyan programot sikerül összeraknunk, amely a többség számára vonzó. Egy Komárom-fontosságú város vezetéséhez azonban több készség és tapasztalat kell annál, minthogy valaki hol született.

Pártkényszer és presztízskérdés volt, hogy a Szövetség saját jelöltet állított Komáromban? Eredetileg meg akartak egyezni Keszegh Bélával, a jelenlegi polgármesterrel.

Rövid válaszom: Egyik sem. A Szövetség azért is jött létre, hogy a szlovákiai magyaroknak olyan alternatívát tudjon nyújtani, ami végre a tényleges érdekérvényesítéshez vezet. Természetes lépés volt tőlünk, hogy miután megalakult a komáromi helyi szervezet, megkerestük a regnáló polgármestert.

Miért? 

A Szövetség egyesíteni akarja a szlovákiai magyarságot, függetlent és párttagokat is. Egy ilyen fontosságú város polgármesterét egyszerűen nem hagyhattuk ki. Nem érdemes többet belelátni a dologba.

Csakhogy így felmerül a kérdés, hogy akkor alkalmasnak találják a jelenlegi polgármestert arra, hogy irányítsa a várost, vagy sem.

Nyilván felmerül. Azok a tagjaink, akik jelenleg is képviselők a városban, sok dologban kritikusak a jelenlegi vezetéssel kapcsolatban, nem alaptalanul. De ez is egy olyan történet, amelybe belülről bele lehet szólni, jobb irányba terelni – és jelenleg kihagynak minket ebből, ami a komáromi polgárokra nézve is minimum sértő.

Keszegh Béláék „felfogása” szerint a döntésekhez asszisztálhatunk, de tulajdonképpen kizárólag a jelenlegi vezetés hozza meg őket, az idő közben összetákolt testületi többségre támaszkodva.

Bármilyen javaslatot terjesztettünk be, azt nagy általánosságban lesöpörték az asztalról. Ha meg tudtunk volna egyezni, vagy legalább annyira együttműködni, hogy minket is megkérdez a dolgokról, vagy arról, hogy egyes fejlesztések milyen irányba menjenek, talán máshogy nézne ki a város is.

Bauer Ildikó szerint a lakosság nem tud hogyan kommunikálni a várossal. Fotó – Nászaly Gábor

Komáromban 2002-ben nyert utoljára pártjelölt, azóta csak függetlenek vagy „renegátok” győztek a polgármester-választáson. Ez nem rontja a Szövetség esélyeit?

A Szövetség esélyeit az növeli, ha sikerül egy olyan csapatot összeraknunk, amely felül tud emelkedni a pártérdekeken és kötelékeken, és ténylegesen a város és az itt élők érdekeit tartja szem előtt.

Egy hosszú távú programot kell összeraknunk, nem olyat, amely csak négy évre tervez. Lehetetlen úgy valós fejlesztéseket betervezni, hogy csak négy évre – sőt igazából csak három plusz egy évre – tervezünk. Az pedig a Szövetség részéről egy természetes lépés, hogy saját jelöltet indít. A Szövetségben – és szerte Komáromban – úgy gondoljuk, tudunk alternatívát mutatni a jelenlegi vezetéssel szemben.

A pártjelöltek azonban eddig elbuktak, még Czíria Attila is, aki a Híd és az MKP közös jelöltje volt 2014-ben. Akkoriban elhangzott a kritika, hogy a pártoknak nem voltak felépített emberei a városban, és a közös jelöltnek is ez lett a végzete. Ön már „felépített embernek” számít?

Nincs relevanciája a jelenben annak, hogy mi volt a kétezres évek elején vagy éppen ’14-ben. Nem gondolom, hogy Czíria Attila jelölése annak idején kényszer volt – a pártok akkor egy első próbálkozást tettek a magyarság egyesítésére, erre pedig ma is pozitív lépésként érdemes tekinteni.

Az egy másik történet, hogy sikerült a dolog a végén.

Ezért engedte át az Összefogásnak a Híd és az MKP a polgármesterjelölti posztot?

A Szövetségben nem ilyen logika mentén gondolkodunk. Valóban volt még egy-két név, amely a jelöltség kapcsán közszájon forgott. A tagság június 8-ai döntésével megerősítette, hogy én leszek az, aki elvállalja ezt a megtisztelő feladatot, és alternatívát kínál a komáromi polgároknak a jelenlegi vezetéssel szemben.

Itt Komáromban jól működik, hogy nem platformokban gondolkodunk, nem az MKP-nak, a Hídnak vagy az Összefogásnak vannak jelöltjei, hanem a Szövetségnek.

Nem „arányozunk”, nem fordult elő, hogy számolgattuk volna, kinek hány helye van a listán. Szerencsés a helyzetünk, hogy ezen felül tudtunk emelkedni garantálva ezzel az egységes fellépést.

Négy éve azért vállaltam a képviselő-jelöltséget az MKP listáján, mert rá kellett jönnöm, hogy ha változást akarunk elérni a városban, azt valamilyen keretek között kell megtennünk, és valamilyen értékek mellett el kell köteleznünk magunkat.

Ha függetlenként indultam volna annak idején, talán több szavazatot kapok, de akkor is azt tartottam szem előtt, hogy megválasztásom esetén hogyan tudnám érvényre juttatni a komáromiak érdekeit. Akkoriban annak állt a világ, aki függetlenként politizált. Az eredményeket nézve azonban azt látom, hogy ennek nem volt túl sok értelme.

Nincsenek eredmények? Miben tér el az önök elképzelése a függetlenekétől?

Érdekes volt olvasni a Napunkon a Keszegh Bélával készült interjút. Azt mondta, hogy az első évük kármentésre ment el, holott az előző ciklusban is az ő csapatuk volt hatalmon, és ő volt az alpolgármester. Ilyen szempontból ezek szerint a saját kárukat mentették. Én nem látom a víziót mögöttük, nem látom, merre akarják vinni a várost, milyen irányban fejlesztenének – beszéljünk akár az idegenforgalomról, a közbiztonságról, vagy a hulladékgazdálkodásról.

Nem látom azokat a lépéseket, melyek egy bizonyos terv mentén haladnának. Azt látom, hogy ad hoc döntések születnek – ami persze bejöhet, de a nagyképet nézve nem látszik a koncepció, nem látszik, honnan hová tart a város.

Nézzük meg az idegenforgalmat: nem tudjuk például, milyen belvárost szeretnének. Történelmit? Családbarátot? Vagy itt a fürdő, vagy az erőd kérdése. Én tervezésben gondolkodom, adatokkal akarom alátámasztani közösen meghozott döntéseinket, és ami még fontosabb, ki akarom kérni a lakosok véleményét. A rendszerváltás óta nem kérdezték meg őket, hogy látják a város fejlődésének irányát.

Hogy akarja őket megkérdezni?

Itt vannak például a lakossági fórumok, a felmérések, a konzultáció intézménye. A fórumokat a koronavírus-járvány óta talán már nem trendi összehívni, de meg kell találni a módját, hogy a lakosok felszólalhassanak, és ne csak a testületi ülésen kaphassanak teret. Az igazi problémákat ott nem tudjuk azonnal megoldani. A lakosok nem tudják, hogy kommunikáljanak a várossal. Mivel nem tudják a hivatalos módját, ezért a közösségi oldalakon próbálkoznak, ide teszik fel a problémákat – ezt pedig a városvezetés vagy látja, vagy nem. Hatalmas hiányosságnak látom, hogy a város nem kommunikál velük elégségesen.

Ezen kívül sok dolgot látunk még másképp a jelenlegi városvezetéssel – a testületi ülések visszanézhetők, ott ezeknek hangot is adunk. De mindenre a program fog majd választ adni.

Visszatérve a pártjelölt-független dilemmához: mitől jobb egy parlamenten kívüli párt jelöltjeként indulni, mint függetlenként?

A Szövetség azért alakult, hogy legyen egy olyan alternatíva, mely a szlovákiai magyarok érdekeit tudja érvényesíteni, de azzal tisztában kell lenni, hogy a Dél-Szlovákiában élő szlovákok érdeke is, hogy ez a párt a parlamentbe jusson,

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Komárom

Szövetség

Választások 2022

Interjúk és podcastok

Jelenleg a legolvasottabbak

Percről percre

Sulíkék Matovič elmozdításának sikertelen kísérlete után a kormány elleni bizalmatlansági indítvánnyal próbálkoznak, és előfordulhat, hogy ezúttal bejön nekik. A Denník N számítása szerint 72 képviselő biztosan támogatja majd a kormányt, 71 pedig biztosan ellene szavaz. A maradék 7 képviselőn múlik majd, hogy meglesz-e a bizalmatlansági indítvány megszavazásához szükséges 76 képviselő, írja Renczes Ágoston a szerdai Napunk newsfilterben.