Napunk

Szeverodonyeck: a város, ahol eldőlhet a Donbasz sorsa

A szeverodonyecki Azot vegyi üzemhez vezető út. Fotó - Twitter, Canadian Ukrainian Volunteer
A szeverodonyecki Azot vegyi üzemhez vezető út. Fotó – Twitter, Canadian Ukrainian Volunteer

Néhány hete, Mariupol eleste után a híradásokban Szeverodonyeck városa az orosz–ukrán háború központi helyszínévé lépett elő.

Nem tűnnek túlzásnak azok az értékelések, melyek már-már Sztálingrádhoz, Harkivhez vagy épp a verduni „vérszivattyúhoz” hasonlítják a várost. A harci cselekmények hamarosan tetőzhetnek a térségben, a háború további kimenetelét is komolyan befolyásolva.

Szeverodonyecknek önmagában nincsen különösebb jelentősége. A város területe eredetileg Liszicsanszk része volt, a múlt század hatvanas éveitől önálló település. Itt található Európa egyik legnagyobb vegyi üzeme, az Azot – nem mellékesen ennek kiépülése során települt be a város, melynek lakossága a háború kitörése előtt meghaladta a 100 ezer főt. Demográfiailag 60 százalékban ukrán, 40-ben pedig orosz lakossággal rendelkezett.

A Donyec bal partján elterülő Szeverodonyeck gyakorlatilag a folyó túloldalán lévő Liszicsanszk testvérvárosa. Utóbbi két okból is sokkal jobban védhető: elfoglalásához először is át kellene kelni a Donyecen, ami gyalogsági vagy tüzérségi tűz esetén csak rendkívül magas veszteségekkel kivitelezhető művelet; emellett az is egyszerűsíti a védelmét, hogy magaslaton terül el.

Szeverodonyecket (a háttérben) Liszicsanszkkal összekötő sérült, de még használható híd. Fotó – Twitter/OSINTtechnical

Szeverodonyeck lakosságából mostanra legfeljebb 12-13 ezer ember maradhatott a városban, rendkívül nehéz körülmények között. A folyamatos tüzérségi tűz következtében a kiépült infrastruktúra lényegében megsemmisült, komoly kihívás elé állítva a lakosság élelmezését és az esetleges humanitárius segítség eljuttatását a városba.

Említést érdemel, hogy Szeverodonyeck nem idén tavasszal szembesült először a háborúval: 2014 májusában már került a szeparatisták kezére, viszont még az év júliusában az ukrán erők visszavették. Miután Luhanszk városa, a terület közigazgatási központja azóta is az ún. Luhanszki Népköztársaság kezén van, Szeverodonyeck lett a terület de facto központja.

A térségben április folyamán erősödtek fel a harcok, miután az orosz hadvezetés is egyértelműen a Donbaszra helyezte át a hadműveletek hangsúlyát. Májusban tovább fokozódott a harcok intenzitása: a Napunknak Rácz András Oroszország-szakértő is arról beszélt, hogy Szeverodonyeck és Liszicsanszk ikervárosa környékén nagyon súlyos a helyzet. Oroszország ott veti be erői legjelentősebb részét.

A híradások szerint Szeverodonyecknél ekkoriban került sor az orosz haditechnika egyik csúcsának számító BMP-T Terminator típusú harcjárművek bevetésére is.

Alekszej Aresztovics, az ukrán elnök tanácsadója aztán május 24-én beszélt arról, hogy az oroszok már Szeverodonyeck és Liszicsanszk bekerítésére készülnek. Néhány nappal később Szerhij Hajdaj, a Luhanszki terület kormányzója arról adott hírt, hogy a városban már utcai harcok zajlanak, június első napján pedig már arról tájékoztatott, hogy a város nagyrészt orosz kézre került.

A Donyec folyó Limannál. Fotó – Google Street View

Ekkor még úgy tűnhetett, Szeverodonyeck sorsa megpecsételődött, hamarosan Limanhoz hasonlóan orosz kézre kerül. Aresztovics elnöki tanácsadó két nap múlva meglepetésre már azt közölte, hogy az ukrán csapatok visszavonulásukkal csapdába csalták az oroszokat, majd sikeres ellentámadást indítottak.

Múlt hét vasárnap már Szerhij Hajdaj is abban a szellemben nyilatkozott, hogy az oroszok korábban 70 százalékban ellenőrizték a várost, de az ukránok a sikeres ellenoffenzíva nyomán visszafoglalták a település nagyjából felét. A brit védelmi minisztérium aktuális napi jelentése szerint is sikerült megtörni az orosz előrenyomulást.

Az elmúlt napokban aztán már arról érkeztek a híradások, hogy az ukrán erőket kiszorították az oroszok a városközpontból, illetve már csak az iparnegyed van ukrán kézen. Az egyik legtöbbet idézett katonai témákkal foglalkozó think-tank, az Institute for the Study of War is arról adott ki jelentést, hogy az elérhető források szerint a harcok már csak az Azot üzem területére koncentrálódnak, rendkívül erős tüzérségi tűz mellett. Ugyanakkor az oroszok eddig állítólag sikertelenül próbálkoznak a város teljes bekerítésével.

A tüzérség kiemelt fontosságát a csatában jól mutatja, hogy Vadim Szkibickij, az ukrán katonai hírszerzés helyettes vezetője arról beszélt a The Guardiannek, hogy Ukrajnának sokkal több nyugati tüzérségi fegyverre van szüksége. Ugyanezt erősíti meg a varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója is.

Hogy miért vált Szeverodonyeck a háború jelenleg legnagyobb érdeklődésre számot tartó területévé? Jelen esetben nem beszélhetünk egy akkora gazdasági jelentőségű nehézipari komplexumról, mint például Mariupol esetében, de közlekedési csomópontként sem bír olyan jelentőséggel, mint a nemrégiben orosz kézre került Liman városa.

Elfoglalásával az oroszok nem nyernének automatikusan új felvonulási területet a további támadási irányok felé, de Ukrajna védekező képessége sem gyengülne meg végzetesen. Van ugyanakkor néhány tényező, ami mégis kulcsfontosságúvá teszi a települést.

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Orosz–ukrán háború

Vlagyimir Putyin

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak