Napunk

Ki jár jól a magas élelmiszerárakkal? Nem a hazai termelők, állítja az agrárkamara elnöke

Patasi Ilona. Fotó - TASR
Patasi Ilona. Fotó – TASR

Hiába tudják eladni méregdrágán a búzát vagy a kukoricát a termelők, ha az energiaárakon vagy épp a műtrágyán ők is nagyot buknak, mondja Patasi Ilona, a Szlovákiai Agrárkamara elnöke.

Búza lesz elég Szlovákiában, mert ebben önellátók vagyunk, kialakulóban van viszont egy másik komoly probléma. Tavaly ilyenkor már üresek voltak a búzaraktárak, és a gazdálkodók alig bírták kivárni az aratást – idén viszont megmaradtak a készleteik.

A magas árak ugyanis a kereslet csökkenését hozták magukkal, magyarázza interjúnkban Patasi Ilona, a Szlovákiai Agárkamara, vagyis a gazdálkodók érdekvédelmi szervezetének az elnöke, aki emellett Samuel Vlčan földművelésügyi miniszter (OĽaNO-jelölt) tanácsadója is.

Az interjúban körbejárjuk, milyen hatással van a hazai gazdákra az ukrajnai háború és a globális élelmezési válság. A főbb megállapítások:

  • Az energiaárak növekedése miatt a gazdáknak nem kedvez, hogy megnőttek a termények és az élelmiszerek árai.
  • A műtrágya ára a duplájára nőtt a tavalyihoz képest, ráadásul hiány is mutatkozik belőle. Akinek van haszonállata, meg fogja becsülni az ürülékét.
  • A tejellátással adódhatnak még gondok, mert sok tenyészet szűnik meg az országban.
  • A legjobb persze az lenne, ha a vegyszerezett déligyümölcsök helyett többen vásárolnának a helyi termelőktől.

Lesz elég gabona idén Szlovákiában?

Szlovákia gabonából, de legalábbis búzából önellátó. Évi két és fél millió tonna körüli a hazai búzatermés. Ebből körülbelül félmillió tonnát dolgoznak fel a hazai malmok, ennyi kell a pékeknek. Az állattartóknak szintén körülbelül félmillió tonna szokott lenni a szükségletük, de az állattenyésztés annyira lecsökkent Szlovákiában, hogy már háromszáz-négyszázezer tonna is elég takarmányra. A többi mindig is elhagyta az országot. A gazdálkodóknak megvan a kapcsolati hálójuk. A legjobb minőséget általában az osztrákok vagy az olaszok viszik el. Ezeket a kapcsolatokat nem szabadna megszüntetni.

Kiviteli korlátozásra tehát nincs szükség?

Magyarországon például azt kell bejelenteni, kivisz-e a gazdálkodó gabonát. Ezt elektronikusan kell kitölteni. Ezt nálunk is jó lenne bevezetni, mert mégiscsak a minisztérium felel azért, hogy az ellátás biztosítva legyen.

Vannak olyan országok, ahol ennél szigorúbban is szabályozni kezdték a kivitelt. Ez nem lenne jó ötlet Szlovákiában?

Nem. Az EU-ba való belépés után Szlovákiában egyes termények iránt megcsappant a kereslet. Mostanra a gazdálkodóknak egyenes kapcsolatai alakultak ki feldolgozókkal és kereskedőkkel. Ha más növényeket is megnézünk, az olajrepce például elhagyja az országot, mert a hazai feldolgozóipar gyakorlatilag megszűnt. Búslakon van egy kisajtoló, de ez hidegen sajtol, ami egy másik technológia. Épp egy hónapja kötött a miniszter úr szerződést a galgóci feldolgozóval, ahol most beállítanak egy új technológiát étkezési olajok készítésére. Az étolaj viszont eddig általában Csehországban került feldolgozásra, és olaj formájában jött vissza az országba. Sok étolaj jött be Ukrajnából is, ami biztosan hiányozni fog. Nálunk ki kellene építeni a feldolgozóipart azokban a szegmensekben, ahol nem vagyunk önellátóak.

Étolajból akár hiány is kialakulhat Szlovákiában?

Nehéz ezt most megítélni. A halsalátákat gyártó zsolnai cég (a Ryba Žilina – a szerk. megj.) viszont már jelezte például, hogy egyenesen a termelőktől vásárolnának olajrepcét, amit feldolgoztatnának Magyarországon vagy Csehországban. Az étolaj ára ugyanakkor megnőtt, mert a belépő költségek is megnőttek – ez úgy működik, mint a közlekedőedények.

A tőzsdéken egy tonna búza ára 380 euró körül van, a kukorica pedig 330 euró körül, ami majdnem negyven százalékos emelkedés az egy évvel ezelőtti szinthez képest. Mi minden van emögött?

Az biztos, hogy ez összefüggésben van az energiaárakkal. A műtrágyával az a helyzet, hogy a kálisó általában Ukrajnából jött, és mondják, hogy már nem is kapható. Ezek az inputanyagok hiányoznak. Tavaly a nitrogéntartalmú műtrágya tonnája 5-600 ezer euró körüli áron ment, most ezer fölött van.

Honnan lesz akkor műtrágya?

Azt mondják a kereskedők és a műtrágya-előállítók is, hogy harmadik országokból próbálnak beszerezni, vannak lehetőségek. Ennek az a kockázata, hogy ezek több veszélyes mellékanyagot tartalmaznak. Az Európai Unió több tagállama is vásárolt viszont már például Egyiptomból kálium- és foszfortartalmú trágyát. A szerves trágya szerepe biztosan meg fog nőni, és az állati ürülék fontosabb lesz. Aki tart állatot, vissza tudja ezt forgatni a földjébe. Egy másik dolog, hogy ha az olajrepcét június végén learatják, egy hónap múlva vagy akár hamarabb is lehet vetni a helyére mustárt vagy valamilyen köztes növényt, amit zöldtrágyázásra is felhasználhatnak.

Kívülállók úgy is gondolhatják, a hazai termelőknek bizonyos szempontból kedvez ez a helyzet, mert drágábban tudják eladni a terményeiket. Így van?

Felment a vetőmag ára. Hiába ilyen magasak az árak, ha a belépők is olyan magasak. A munkaerő ára is megnőtt, és ez a zöldség- és gyümölcságazatban még jobban megmutatkozik. Az állattenyésztésben lassan nem lesz munkaerő. A gépforgalmazók eddig is a legmagasabb áron értékesítették a gépeket Szlovákiában, ezért sokan Magyarországon vagy Lengyelországban vették meg a szükséges technológiát.

Viszont ha külföldön hiány lesz mondjuk búzából az ukrajnai háború miatt, könnyebb lesz a hazai gazdáknak értékesíteniük a sajátjukat?

Ezt nehéz megítélni. Úgy tudom, Németország jelezte, hogy nem engedi kivinni a terményét, és náluk szárazság is mutatkozik. A déli országokban úgyszintén. Pillanatnyilag egetverő érdeklődésről nem tudni.

Patasi Ilona. Fotó – TASR

Mennyire sikerült jól a más tavaszi vetésű növények – mint a burgonya, kukorica, napraforgó, borsó – vetése? Milyen lesz ezekből az ellátottság?

Ezeknek a szintje körülbelül megfelel a tavalyinak. A kereskedők azt mondják, bár ezt nyilvánosan nem hangoztatják, hogy tavaly ilyenkor már üresek voltak a raktárak, elfogyott a búza, a kukorica. Most sokaknak még vannak készleteik.

Ez mit jelent?

Csökkent a kereslet. Egy hónapja mondta nekem egy raktározónál dolgozó agronómus, hogy szinte hihetetlen, ami van, mert máskor májusban alig várták az új termést. Most pedig kimondottan sok takarmánykukoricájuk maradt meg.

Ez már a drágulás következménye?

Így van. Mindenki annyit vesz, amennyire épp szüksége van. A feldolgozók sem halmoznak fel készleteket. A mostani esőkig egyébként nagyon alacsony volt a napraforgó és a kukorica is. Máskor gyermeknapkor már derékig szokott érni a kukorica. De az eső segít.

Napraforgóból nem érné meg többet vetni most? Említette, hogy nagy a kereslet az étolajra.

Ez a feldolgozók kapacitásaitól függ, és mostanában inkább kisebb kapacitású feldolgozó üzemek jöttek létre. A vetésforgóban ráadásul nem lehet napraforgót egymás után többször vetni, vannak növények, amelyeknél váltani kell, nem lehet ugyanazon a talajon ugyanazt vetni. Az viszont biztos jó lenne, ha lenne feldolgozónk.

A minisztérium most szeretné kezdeményezni, hogy szlovákiai vállalkozók álljanak össze és a termelőkkel együtt fektessenek be a feldolgozásba. Nem tudom, meg fog-e ez valósulni, viszont a regionális termelési-értékesítési szövetkezetek alapítása fontos lenne, hogy a gazdálkodók jobban tudják az üzletláncok felé érvényesíteni az érdekeiket. Közösen olcsóbban meg tudnák venni a vetőmagot vagy a műtrágyát. Ha többet veszünk, akkor más árrelációkban lehet gondolkodni. Drukkolok, hogy ez sikerüljön.

Magyarországon közvetítettem egy találkozót Csornán az államtitkárral és a beosztottjaival – náluk 32 értékesítési szövetkezet van. Nálunk ilyenek nem nagyon jöttek létre, főleg csak a paradicsom és a krumpli esetében vannak, illetve két esetben tejre.

A hazai termelők sokszor arra is panaszkodnak, hogy egyre kevésbé tudják értékesíteni a terményeiket az olcsón behozott külföldi áru miatt. Ezt hogyan befolyásolja a mostani globális élelmezési válság?

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Élelmiszer

Gabonaexport

Gazdaság

Szlovákia

Üzemanyagárak

Interjúk és podcastok

Jelenleg a legolvasottabbak