Komolyan vesszük Európa védelmét
Az európai biztonságról és védelemről írja Josep Borrell, hogy egyértelmű a diagnózis és a gyógymód is, csak a politikai akarat hiányzik. Többet kell költeni védelemre, és hatékonyabban kell felhasználni a forrásokat.
Lájkold, kövesd a Napunk.sk-t a közösségi médiában is, ahol extra tartalmakkal is jelentkezünk! Csatlakozz hozzánk a Facebookon, az Instagramon és a YouTube-on!
BRÜSSZEL – Oroszország Ukrajna elleni háborúja arra kényszerítette az Európai Uniót, hogy foglalkozzon a régóta fennálló stratégiai kihívásokkal. A legsürgetőbb feladat az, hogy véget vessünk Európa orosz energiaimporttól való függőségének. Ez a folyamat jelenleg zajlik: az EU fokozatos olajembargót vezet be, amely az év végére eléri a jelenlegi import 90%-át.
Európának azonban ezen túlmenően hatékony biztonsági és védelmi politikát is ki kell alakítania, az annak végrehajtásához szükséges képességeket is beleértve. Maga a törekvés nem új keletű, de a jelenlegi helyzetben új lendületet kaphat. Az Oroszország által folyatott háború egyértelművé teszi, hogy érdemi változásra van szükség a védelmi beruházások fokozottabb összevonása terén. Ez volt a fő következtetése az Európai Tanács néhány nappal ezelőtti ülésén a védelemről folytatott megbeszéléseknek.
Nincs két egyforma politikai probléma. Néha egy kihívás annyira újnak és példa nélkülinek tűnik, hogy nem lehet azt kezelni mindaddig, amíg nem sikerült megfelelően értékelnünk a megváltozott helyzetet. Néha pedig ismerjük a megoldási lehetőségeket, de hiányoznak a megvalósításhoz szükséges erőforrások. Az európai biztonságról és védelemről szóló vita azonban egy harmadik kategóriába tartozik: egyértelmű a diagnózis és a gyógymód is, csak a politikai akarat hiányzik.
Növelni kell a védelmi kiadásokat
Évek, sőt évtizedek óta tudjuk, hogy az európai kormányzatok túl keveset költenek védelemre, és azt a keveset is túl szétaprózottan teszik. Ennek következtében hiányzik a katonai képességünk ahhoz, hogy garantáljuk saját biztonságunkat, vagy hogy a NATO megfelelő partnereként tudjunk fellépni. Többet kell fordítanunk a védelemre, és e ráfordítások nagyobb részét kell közösen megtennünk.
Az évek során számos európai politikus, intézmény, védelmi minisztérium, agytröszt és mások javaslatai és jelentései szóltak arról, hogy a védelmi kiadásokat növelni kell, és azokat hatékonyabban kell felhasználni. E felhívások tükrözik a szakértők erre vonatkozó egyértelmű és határozott konszenzusát. Emellett az EU 2004-ben létrehozta az Európai Védelmi Ügynökséget, hogy közös kutatási, fejlesztési és beszerzési projektekkel támogassa a tagállamokat.
A 2008. évi pénzügyi válságot követően azonban sok ország csökkentette védelmi kiadásait, és ezáltal költségvetésének az együttműködésen alapuló biztonsági beruházásokra szánt részarányát. Azóta a kormányok túl gyakran csak szóbeli ígéretekkel járultak hozzá a közös kiadásokhoz, miközben továbbra is a nemzeti közbeszerzéseknek adtak prioritást (gyakran politikai okokból, például a belföldi ipar és foglalkoztatás támogatása érdekében).
Lemaradt az unió
Ennek eredménye drámai. 2009 és 2018 között a tagállami csökkentések összesen mintegy 160 milliárd euró (171 milliárd amerikai dollár) kiesést eredményeztek a védelem terén. Súlyosbítja a helyzetet, hogy mindeközben a világ számos más országa magasabb sebességre kapcsolt. Az elmúlt 20 évben az EU együttes védelmi kiadásai csupán 20%-kal nőttek, ezzel szemben az USA-ban 66%-kal, Oroszországban csaknem 300%-kal, Kínában pedig 600%-kal.
