Napunk

Napunk newsfilter: A Mónika-show átvette a józan ész helyét Nagymegyeren

Helyi vállalkozók tüntetnek a nagymegyeri polgármester háza előtt. FOTÓ - Reprofotó, Paraméter
Helyi vállalkozók tüntetnek a nagymegyeri polgármester háza előtt. FOTÓ – Reprofotó, Paraméter

1. A lelkiismeret vagy a hideg parlamenti matek dönti el a Čaputová vétójáról szóló szavazást. 2. Nagymegyeren teljesen feladták a kommunikációt. 3. A Mol-vezér szerint nem tartható a hatósági benzinár.

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

A híreket válogatta és kommentálta Finta Márk

1. Akad-e 12 dühös ember a szlovák parlamentben?

Zuzana Čaputová a minap teljesen érthető magyarázattal szolgált arra, miért is vétózta meg Igor Matovič családvédelminek nevezett pénzágyúját – pontosabban a törvénycsomag azon részét, ahol egyáltalán nem indokolt, hogy rohamtempóban tolják át a parlamenten. A magyarázat azonban, ahogy általában, süket fülekre talált.

Senki sem beszél arról, hogyan érvelt az államfő, csakis a parlamenti matek a fontos. Magyarán, hogy lesz-e elég képviselő ahhoz, hogy megtörjék a vétót.

A dolog ugyanis egy picit bonyolultabb annál, mint amilyennek elsőre tűnik. Matovičéknak ugyanis az SaS nélkül – mely elutasítja a csomagot – nincs 76 szavazata a vétó megtöréséhez, csak 69. Ha mozgósítják a talonban lévő független képviselőket, akkor sincs meg a létszám.

Ám  itt jön a képbe a Kotleba-féle ĽSNS – és a zöldtrikósok nagy elánnal bejelentették, hogy bizony ők segítenek majd üzembe helyezni a pénzügyminiszter 1,2 milliárd euróba kerülő nagyágyúját.

Két út áll tehát a koalíciós képviselők előtt, akiknek most már illene színt vallaniuk, hogy tulajdonképpen hol is állnak. A Matovič-hű képviselőknél nagy lelki törést nem fog okozni, hogy ismét a fasiszták segítségével nyomják át a törvényt. Hiszen a főnök kijelentette, hogy büszke Beluskýék támogatására, így ha elsőre nem okozott problémát megnyomni a gombot, másodjára sem lesz ezzel gondjuk.

Itt inkább azokról a képviselőkről van szó, akiknél már a zöldtrikósokkal való első közös dzsembori is komoly arcvesztést okozott, a második pedig már megmagyarázhatatlan lenne.

Az egyik út, hogy fejet hajtanak, és beállnak a sorba. Nem foglalkoznak az államfő kifogásaival, nem foglalkoznak azzal, hogy a koalíció nem egységes a kérdésben, pedig illene megoldást találni. Beletörődnek abba, hogy a kormánypártok között már végképp nincs összetartás, és abba is, hogy nincsenek többé írt és íratlan szabályok, csak az ukáz és a politikai érdekek vannak.

A vétó megtörése mellett szavaznak majd Beluskýékkal, és az egészet azzal relativizálják, hogy ők aztán nem kérték a fasisztákat arra, hogy velük együtt nyomják meg a gombot. Esetleg majd azt is mondják, hogy ha volt is tárgyalás a szélsőjobb és a kormánypártok között, az nem ment át üzletelésbe és könyörgésbe. Ez alól a fügefalevél alól kilóg a nagy barna lóláb, de hát ilyen időket élünk, na.

A másik út, hogy azok, akik tényleg tartanak a végleges politikai arcvesztéstől, elgondolkodnak Čaputová érvein, vagy épp azon, hogy a tisztességes koalíciós kormányzásba nem fér bele a fasiszták által kikövezett könnyebb út, és fontosabb lenne, ha a kormánypártok egymás között egyeznének meg valahogy. Akár annak árán is, hogy idén nem mennek kirándulni, hanem éjt nappallá téve a tárgyalóasztal mellett ülnek, és addig szívják egymás szagát, míg ki nem találnak valamit.

Elvégre a 12 dühös emberre sem nyitotta rá az ajtót egy mosolygós Beluský egy frissítővel telepakolt tállal és egy aláírt, lepecsételt ítélettel.

A kérdés az, hogy akad-e olyan képviselő, aki szeretné, hogy az illetékesek leüljenek tárgyalni, és ne engedjék el a közös kormányzást.

Ha nem akad, mondjuk az OĽaNO vagy a Za ľudí soraiban, akkor az államfő vétója csak lábjegyzet marad, Matovič pedig elégedetten konstatálhatja, hogy ismét győzött, és ural egy olyan politikai színpadot, ahol a szabályok és értékrendek már nem jelentenek semmit.


2. Mónika-show Nagymegyeren

Aki dudás akar lenni, pokolra kell annak menni. Aki pedig nagymegyeri polgármester, annak sem árt egy alapos kiképzés. Már csak azért sem, mert kevés stresszesebb meló van ennél a Csallóközben.

A legutóbbi, fülledt júniusi napok legalábbis ezt bizonyítják. Történt ugyanis, hogy szerdán helyi vállalkozók jelentek meg Holényi Gergő polgármester házánál, és hangosan, dudaszóval követelték, hogy a polgármester jöjjön ki közéjük, és vegye át a neki címzett követeléslistát. Másnap pedig a városi hivatalban folytatódott a szájkarate, szarházizással és személyeskedéssel, na meg némi ajtócsapkodással tarkítva.

A történet középpontjában a nagymegyeri termálfürdő áll – ahogy az utóbbi években szinte mindig. A fürdővel kapcsolatosan minden polgármestert óvatosságra intenek az álmoskönyvek. Hiszen Samuel Lojkovič, a város egykori polgármestere is megégette magát, mikor a fürdő környéki városi területek bérlete körüli mutyi miatt kellett fogházba vonulnia.

Holényi Gergő, akit 2018-ban messziről jött emberként, meglepetésre választottak meg a város élére, azonban nem volt óvatos, és forró kézzel nyúlt hozzá a termálhoz, ahogy gyakorlatilag mindenhez hivatali ideje kezdete óta.

A polgármester csaknem négy éve háborúzik saját testületével a városi cégek ügyvezetői kapcsán, de a legnagyobb csata épp a termálfürdőt üzemeltető cég körül alakult ki. Holényi ugyanis testületi döntés nélkül nevezte ki a cég ügyvezetőjének Lukáš Machalát, az egykori SNS-es megmondóembert és konspirátort, Andrej Danko volt tanácsadóját, aki jelenleg a Milan Uhrík-féle Republika országos tanácsának tagja.

Machala módszerei pedig nagyon nem feküdtek a helyi vállalkozóknak és képviselőknek, el is akarták távolítani, egyelőre sikertelenül – Holényi kitartott embere mellett. A helyi idegenforgalmi szereplők, elsősorban a szállásadók arra panaszkodnak, hogy a menedzsment fejetlenül irányítja a fürdőt, olyan rendszerekbe nyúl bele, amelyek eddig jól működtek, nem kommunikál megfelelően, és a vendégek elégedetlensége egyre nő.

Mindezt egy nyílt levélben foglalták össze, és az idegenforgalmi bizottság ülésén tervezték közölni követeléseiket – például Machala menesztéséről – Holényivel, ám a polgármester nem jött el. Így a helyi vállalkozók a Paraméter szerint mintegy százan felkerekedtek, Holényi háza elé vonultak, és „gyere ki!” skandálással, dudaszóval próbálták kicsalogatni a gyermekeit fürdető városvezetőt. A Nagy Megyeri Csigabiga-játék azonban kudarcba fulladt, Holényi nem jött ki.

Másnap azonban Holényit elcsípték a munkahelyén, a városi hivatalban. És itt folytatódott a sehová sem vezető, de annál szomorúbb csörte. Holényi kifogásolta – egyébként jogosan –, hogy a tiltakozók házhoz mentek, így a családját is zaklatták az üggyel. A másik fél – városi képviselők és vállalkozók – pedig azzal támadták a polgármestert, hogy nem áll szóba velük, és zokon vették – szintén jogosan –,  hogy párbeszéd helyett leszarházizta őket.

A Mónika-show-ba illő jelenet akár vicces is lehetne, ha

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Igor Matovič

Nagymegyer

Napunk newsfilter

Olajembargó

Zuzana Čaputová

Vélemény

Jelenleg a legolvasottabbak